Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-318

:A 318. országos ülés deczember 3. 1877. hónapig terjedhető fogsággal, és 500 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Én t. ház nem tartanám jónak, ha fogság­büntetés ezen esetben pénzbüntetésre változtathat­nék át, én épen ezen esetben nem tartom meg­engedendőnek, hogy a szabaclságbüntetés színlett enyhitósi okokért pénzbirsággal változtassék át s ennélfogva bátor vagyok a következő módosítást beadni: „Az ezen §-ban előforduló fogházi bün­tetés nem változtatható át pénzbirsággá. Elnök: A módositvány fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módo­sitványt.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Én az előbb Markhot János képviselő ur által tett mó­dosításra nézve akarok némi észrevételt tenni. Osemegi Károly államtitkár ur nem akarja azon megkülönböztetést tenni, hogy ha valaki más irá­nyában meggyalázó kifejezést használ, vagy meg­gyalázó cselekményt követ el; már pedig nézetem szerint a kettő között igen nagy a különbség, mert utóvégre verba volánt és a szóbelileg elkö­vetett sértés sokkal kevésbbé sértő és igy pénz­bírság által büntethető meg; holott ha "például valaki oly jelet mutat egy másiknak, mely által ennek elmebeli tehetségeit alacsonynak veszi, ez a t. államtitkár ur nézete szerint még nem meg­gyalázó cselekmény; de midőn meggyalázó cse­lekményről van szó, én ez alatt oly cselekményt is értek, hogy ha például valaki a másikat az utczán leköpi, vagy korbácscsal megveri, vagy hasonlókat tesz. No már, hogy az egyenlő legyen azzal, ha valakit szóval bántalmaznak, azt részem­ről el nem ismerhetem; és azért azt hiszem, hogy oly cselekmény, mely igen súlyos testi sértést is foglalhat magában: ne csak pénzbirsággal, hanem fogsággal is büntettessék. Egyébiránt igen termé­szetesen a bíró bölcs belátására és discretiójára kell bízni azt, hogy ha azt látja, hogy enyhítő körülmények forognak fen, és nincs valami meg­gyalázó cselekmény, hogy akkor a büntetést eny­hítse, vagy esetleg egészen engedje el a fogház­büntetést. Pauler Tivadar előadó: T. képviselőház! Zay Adolf képviselő ur indítványára bátor vagyok megjegyezni, hogy itt a fogházbüntetés ós a pénz­bírság nem alternative, hanem cumulative fordul­nak elő, tehát a fogház „és" a pénzbírság; az pedig, hogy ne lehessen megváltoztatni a foghá­zat soha, az ellenkezik a bírónak az enyhítő rend­kívüli körülmények esetén megadott azon jogával, mely a törvényjavaslatnak átalános részében meg van állapítva. Már Hosztinszky képviselő ur is tette ezen indítványt annak idején, de a t. ház azt elvetette. Ami a Simonyi Ernő képviselő ur által mon­dottakat illeti, én nagy különbséget látok a gya­lázó és gyalázó cselekmény között már a felfo­gásban is ; de épen azért különbség is van a büntetés kiszabása közt és a minimum nincs is meghatározva, hanem azt a bíró a körülmények­hez képest mérheti ki. {Helyedéig Elnök : Szavazás előtt fel fognak az indít­ványok olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Markhót János és Zay Adolf módositványát.) Elnök: Kérdem a t. házat: rnéltóztatik-e a 261. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (jMfogadjuk.) Azok, a kik elfo­gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 261. §-t az igazságügyi bizottság szövege­zése szerint elfogadja s e szerint a módositváuyok elesnek. Zay Adolf: T. ház! (Eláll!) Elnök: A képviselő ur egy uj szakaszt akar most javaslatba hozni; méltóztassék őt meghall­gatni. Zay Adolf: T. ház! itt helye volna indít­ványt tennem egy uj §-nak beillesztése iránt, de ezen §. tárgyalásának függőben hagyását is mind­járt kérnem kell. Ezen szakasz ugyan is azt ezélozza, hogy a XIX. fejezetnek, mely tudvalévőleg a párviadalról szól, egy dispositiója ide at lenne helyezendő. T. ház ! Már előre kijelentem, hogy ha a XIX. feje­zethez érünk, ennek törlését leszek bátor indít­ványba hozni, s ennélfogva kénytelen vagyok az azon fejezetből szerintem még fentartandó egy­némely dispositiókat azon helyre beosztani, a hová tartoznak. Én t. ház, a párviadal köréhez tartozó momentumok közt, bűnténynek tartom azt, ha valaki mást becsületében azért sért, inert a pár­viadalt nem akarta elfogadni vagy párviadalra mást nem akart kihívni. Ezt büntetés nélkül nem akarnám hagyni, s ugy hiszem, hogy ezen dispo­sitió kellő helye itt vau; de miután most nem lehet ezen dispositiót tárgyalni, mert ezen indít­ványomnak tárgyalása függ a főkérdésnek a pár­viadal egész felfogásának eldöntésétől, csak bátor­kodom most ez indítványomra figyelmeztetni a t, házat, s később, ha a XIX. fejezetet tárgyaljuk, leszek bátor ismét felvenni indítványomat, kérve a t. házat, hogy ezen helyre, mint uj 262. §. felvétes­sék, melynek mostani függőben hagyását, ismételve, kérem. Indítványom igy hangzanék: üj 262. §. A ki valakit azért, hogy mást párviadalra ki nem hív, vagy a kihívást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget, vagy becsületébon sért: három évi bör­tönnel büntendő. Pauler Tivadar előadó: T. ház! A pár­viadalra vonatkozó intézkedések külön fejezetben foglaltatnak, azokat itt, e helyen, tárgyalni nem lehet. Még azon esetre is, ha lényegében meg­változtatja a t. ház azon fejezetet, e dispositió

Next

/
Oldalképek
Tartalom