Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-340
340. országos Illés február 1. 1878. 355 helyeslés a baloldalon.) mert ha csak a kettő közt lenne választása, ez reá nézve hasznosabb s én iparost vagy kereskedőt soha nem láttam még, ki ne a maga hasznát tartotta volna szeme előtt, s a ki ha az általa kivant nagyobb nyereséget meg nem kaphatja, be ne érné a kevesebbel. {Helyeslés a baloldalon.") Mert én tudom, hogy az ország érdekeit meg védhetjük, csak ragaszkodjunk szilárdul az 1867ki törvények által biztosított jogainkhoz: ez pedig alkotmányos országban a törvényhozás feladata. Ennélfogva én a vámszövetség megújításának első és nélkülözhetetlen feltételének tekintem, hogy abban az eddig követett szabad kereskedési irány nemcsak fentartassék, de lépcsőzetesen tovább fejlesztessék {Helyeslés a baloldalon.) A vámegyezség másik nem kevésbbé fontos feltételének tartom azt, hogy az ujabban kötendő egyezség által Magyarországnak, valamint a monarchia másik felének is, teljes mérvben biztosíttassák a szabad rendelkezés a fogyasztási adók, s általában az indirect adózás felett. Lehetséges-e, összefért-e ez vám- és kereskedelmi szövetséggel, s kivihető-e ? 0 kérdésekre én igennel válaszolok. S e tekintetben egy előttünk álló meggyőző példára hivatkozom. E század kezdetén, a nagy Napóleoni harczok befejezése után indult meg Poroszország vezetése alatt a nagy mozgalom a német államok egyesítésére ; s ennek első kezdeményezése volt: lépcsőzetes keresztülvitele Németország különböző államai közt a vám- és kereskedelmi szövetségnek. Ma már a nagy német birodalom 40 • miliónyi népessége nemcsak vám- ós kereskedelmi tekintetben, de védelmi, külügyi, kereskedési, sőt a közösérdekü ügyekben törvényhozási tekintetben is egyesülten áll. és jelenben a világ első nagyhatalmát képezi. Mi jellemzi leginkább ezen évtizedek alatt okszerűen fejlesztett egység után való törekvést ? az, hogy míg egyrészről kérlelhet'enül követelte és létesítette mindazt, mi a német nemzetnek erőt ad, másrészt respectálta az egyes államok sajátságait ; s habár még ma is a törekvés meg van, a fogyasztási adókra nézve is egységet létesíteni az egész német területen : mind emellett jelenben is hat csoportozat van Németországban, mely a fogyasztási adók megállapításánál önállóan intézkedik, kivévén a czukoradóf, mert erre nézve egyenlő elvek megállapíthatók voltak, miután ezen adó már a vámszövetség első keletkezése után — 1871. szept. 1-én -- hozatott be, s egyforma törvények szerint kezeltetik. Ezen hat csoportozat közül a legfontosabb az, melynek élén Poroszország áll. A második csoportozat Bajorországnak a Rajnától jobbra fekvő része; a 3-ik Würtemberg; a 4-ik Baden; az 5-ik Elsasz és Lothringia, s 6-ik a kis Hohenzollern herezegség. Bővebb felvilágosítást nyújt azon eljárás iránt, mely ezen esoportozatok létezését lehetővé teszi, — az 1840-iki törvény; továbbá az 1859-benkiadott magyarázatok és utasilások ; s az 1868. jul. 8-án kelt vámegyezség 30. czikkének 2. §-a. Elsasz-Lothringiára nézve pedig fogyasztási adók tekintetében nem a német, de az 1816. april 20-án kelt franczia törvény érvényes. A különböző fogyasztási adók kiegyenlítésére nézve főelvül szolgál az 1841. máj. 8-án kelt vámegyezség 3. czikkének határozmánya, mely szerint azon államok, melyek belső adókat vetnek valamely fogyasztási czikk előállítására : jogosítva vannak a vám egylet többi részéből behozott árukat a saját területükre való bevitelnél teljes mértékben megadóztatni, mely adó az ezen országokból való kivitelnél részben, vagy egész összegig vissza fizettetik. Továbbá elrendeli a törvény, hogy kötelesek a különböző esoportozatok az ellenőrzés és adófizetés tekintetében megállapítani azon vonalakat, melyeken ezen áruk átvihetők. Hogy az indirect adók feletti szabad rendelkezés közös vámterület mellett is lehetséges, annak bizonyítására nem egy érdekes adatot találunk Matlekovits ur munkájában, melyet a ministerium a képviselőház tagjai közt kiosztatott. midőn elősorolja, hogy Ausztria részéről a német vámszövetséggel való egyesülése előkészítése esetében, minő különböző átmeneti szakok terveztettek ; s mennyire ragaszkodott ahhoz Ausztria, s mennyire lehetőnek tartotta azt, hogy a Németországgal közös vámterületté való egyesülés mellett fenmaradhasson szabad intézkedési joga minden indirect adóra nézve. De miért tanom a vámegyezség létesítésének esetében is mindenekfölött fontosnak a szabadrendelkezési jogot a fogyasztási adók, s általában minden indirect adók iránt? Különösen két szempontból tartom ezt sürgős szükségnek. Először, mert csak ez által hiszem lehetőnek azt, hogy Magyarország pénzügyeit rendezhesse, jövedelmeit azon fokra emelhesse, hogy elvállalt kötelezettségeinek megfelelni képes legyen, s általában a jövőre elkerülje az adósság-csinálást. Már más alkalommal is hivatkoztam arra, hogy minden pénzügyi zavarokkal küzdő állam az indirect adók segélyével volt csak képes pénzügyeit állandóan rendezni. P. o. Észak-Amerika a nagy secessionális háború után, vagy Franeziaország az 1870.—71. hadjárat következtében; de sőt Anglia is, midőn a negyvenes években állami pénzügyeiben megzavarva látta az egyensúlyt, nem az egyenes adók emelése által, de a fogyasztási és más indirect adók segélybevételével volt 45*
