Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-340
348 S40 országos ttlés február 1. 1878. alapitá. De a nemzetek anyagi jólétének a nemzetek közti solidaritásnak előmozdítására irányzott legfontosabb törekvés volt az, mely szakított a még nem rég fenállott szoros védvám- s tilalomrendszerrel, s ezáltal szabadabbá tette és soha nem képzelt mérvben emelte a nemzet és nemzetek közti kereskedést. A szabad kereskedési iránynak fejlődése s megerősödése Európában századunk egyik legnagyobb vívmánya, s az előhaladott nemzetek anyagi jólétének főtényezője lett. Ezen irányt követte a negyvenes években Anglia. Nemsokára Francziaország, hol III. Napóleon a szabad kereskedési rendszer létesítése által megvetette alapját a fram czia nép mostani gazdagságának. Követte ez irányt a német vámegylet, és egy negyedszázad előtt a mi monarchiánk is, s mindnyájan anyagi erejöket és kereskedésüket nagy mérvben emelkedni látták. Hogy a nemzetek s a munkás-osztály anyagi jólétének emelésére könynyebb és olcsóbb megélhetésére, a cultura haladására semmi sem volt nagyobb befolyással, mint a szabad kereskedési irány terjedése : azt eltagad hatlan tény kényt a statistikai adatok igazolják. Ma már a józan közgazdasági politika a vámokról ugy vélekedik, hogy a társadalom jogosítva van ugyan a határnál bizonyos czikkekre bizonyos vámot vetni; de csak ugy és akkép, hogy e vámjövedelem az államköltségek viselésére szolgáljon, s ezen tételek megállapításánál a kincstár szükségletei lehetnek irányadók. Ennélfogva minden vámtétel, mely arra törekszik, hogy visszautasítson a határnál, bizonyos külföldi árut, a végből, hogy megdrágítsa a hazai termelés hasonló áruját: nem igazságos, mert adót vet a fogyasztókra, tehát a népre, mely nem egy állam, de egy osztály javára válik. Elismerem, hogy a védvámrendszer, s annak legszélsőbb kifejezése, a tilalonirendszer képes volt ott is gyáripart teremteni, hol arra a természetes előfeltételek és kedvező viszonyok épen nem léteztek ; így Ausztriában a múlt század végével s a jelen század elején e rendszer létrehozta az osztrák gyáripart, de minő áldozatok árán? számos évtizedek alatt a monarchia népei, hány száz meg száz millióval vették drágábban minden gyártási czikkekben szükségletüket a privilegiált gyárakból, melyet ha megtakarítanak, uj tőkék képződnek, a vagyonosodás emelkedik, s a gyáripar természetszerűn fejlődött mindazon czikkekben, melyekre a viszonyok kedvezők, a szabad verseny éltető ereje által egészséges alapokon A szabad kereskedés életfeltótele a nemzetközi forgalomnak; mert minden állam átalában annyit képes terményeiből értékesíteni, mennyit más államok terményeiből a világ piaczán venni képes. A védvámrendszer megbénítja a nemzetközi forgalmat, antagonismust szül a nemzetek között, s felidézi a vámharczot, a visszatorlás politikáját vonja maga után, mely üdvös egyik félre sem lehet. A védvámrendszer védőinek azon állítása ellenében, hogy a rendszer teszi a nemzeteket gazdagokká s boldogokká, világosan szóló tényekre hivatkozom, melyek azt bizonyítják, hogy ép a szabad kereskedés által fokozódott az életképes nemzetek gazdasága, még pedig elébb soha nem képzelt mérvben. Legfényesebb bizonyítéka ennek azon nagy hatás, melyet szabadkereskedési rendszer iránya Francziaországban eredméuyezett. Azon nagy catastrófa után, mely az utolsó háború alatt Francziaországot érte, ez a milliárdokra menő hadisarcz megfizetésére egyedül az által vált képessé, hogy néhány évvel előbb a szabadkereskedési irány befolyása alatt összes kereskedési forgalma végtelenül fokozódott, 2 milliárdról Vj s milliárdra emelkedett, s az átalános vagyonosodás és tőkeképződés minden irányban s a nép minden rétegében nevezetesen emelkedett. De minek keressek indokokat a szabadkereskedés mellett a külíöldön, midőn azokat a saját monarchiánkban szerzett tapasztalatokban is megtaláljuk. Idézem azokból a legnyomósabbakat: „A szabadkereskedés felé törekvő vámpolitika az osztrák-magyar monarchia és különösen Magyarország forgalmára lendítő hatással volt." „24 évi időszak — tehát a szabadkereskedés befolyása — alatt daczára annak, hogy a monarchia területe két virágzó állammal nagyobb volt, az összes forgalom 136"l (J / 0-kal emelkedett. Mutatkozott pedig ezen emelkedés oly számoknál, melyek száz milliókra rúgnak és melyek magukba véve már nagy összegeket képviselnek." Végre mindez annak bebizonyítására szolgál, hogy nemcsak az általános kivitel emelkedett, de az összes gyáripar is Ausztriában megerősödött, annyira, hogy ezen iparok millió forintokra menő áruczikkeket külföldre szállítanak. Ezt bizonyítják a ministerium által beterjesztett motivátióban foglalt adatok Magyarország kereskedelmi forgalmára nézve is. Ugyanis 1850-ben, midőn még a védvámrendszer egész szigorában fenállott, Magyarországnak összes beviteli- és kiviteli forgalma nem tett többet, mint 95Y-2 milliót ; 1874-ben már meghaladta a 741 milliót: emelkedett tehát ezen rendszer befolyása, és kedvező kereskedési szerződések hatása alatt, huszonhárom év folytán, a magyarországi forgalom 777 száztólival. Valójában páratlan és ezen rendszer helyességéről teljesen meggyőző adat! Mi következik tehát logikailag ezen idézetekből ? Az, hogy azon rendszer, mely egy negyed-
