Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-340
340 országos illés február 1. 1878. 347 képviselő kötelességeit nem az utolsó évek praxisa, de a múlt idők alkotmányos szelleme szerint ítélem meg. Nyilvános éltem egész folyamára visszatekintve, nem tehetek magamnak szemrehányást, hogy midőn nemzetem sorsára nagy befolyású fordulatok bekövetkeztek, ne birtam volna meggyőződésem bátorságával. (Helyedé?, több oldalról.) Most is, t. ház, ily fordulat előtt állunk: kérem tehát magam számára azon szabadságot, hogy a kormány által beterjesztett nagyfontosságú törvényjavaslatokat, nem a momentán pártszempontok, hanem a tényleges igazság, a közérdek és hazám alkotmányos jogai szempontjából Ítéljem meg, ugv mint azt felfogni képes vagyok. (Halljuk! Halljuk!) Sokáig hallgattam. Az utolsó pár év alatt tartózkodtam a politikában részt venni ; csendes szemlélője maradtam az utóbbi időben a törvényhozás terén lefolyt eseményeknek ; itt is, magánkörökben is elhallgattam véleményemet a politikai kérdések felett, egy irányban sem kötöttem le magamat, a mennyiben egy párt-árnyalathoz sem csatlakoztam, nem azért, mintha hazám sorsi a legmelegebben nem érdekelne, vagy csalódások és méltatlan megtámadások elkedvetleníteni képesek lettek volna hazafiúi kötelességem teljesítésétől ; nem azért, mert a hatalomra vágytam vagy a hatalomtól féltem volna: hanem azért, mert meggyőződtem arról, hogy felszólalásommal hasznost nem cselekedhetem ; hallgattam azóta, mióta tapasztaltam, hogy valahányszor egész objeetivitással hazánk pénzügyi kérdéseiben felszólaltam a párt-tanácskozásban, a házban a 21-es bizottságban : ebben csak a személyes ambitió indokait keresték, s tanácsomat tekintetbe nem vették. És midőn előttem el volt zárva a politikai élet, — a magán-tevékenység tere mindig adott nekem alkalmat hazámnak érdekében működni. Midőn az ország siri csendbon s megadással viselte hosszú időn át az idegen uralmat, s elcsüggedve a tétlenségbe merültek a legjobbak is : én tétlen nem maradtam, meggyőződésemnek a megengedett formákban kifejezést adtam, s a társadalmi téren igyekeztem elnyomott hazám jólétét előmozdítani. Most is, midőn a közreműködésemmel helyre állított alkotmányosság küzdteréről visszavonultam : a társadalmi élet körében teljesítettem kötelességemet, másoknak engedve át a versenyt a hatalomért. Nem vágyom most sem dicsőségre, vagy hatalomra, — csakis egy kincset akarok megőrizni: lelkiismeretem nyugalmát, melyet elvesztenék, ha hűtlen lennék meggyőződésem iránt, s hazámnak egy életkérdésében azt megtagadnám, vagy miután a sors ugy akarta, hogy képviselő legyek, hallgatás vagy távolmaradás által osztoznám a hozandó határozat súlyos felelősségében. Azon elhatározásomról, hogy képviselői mandátumot nem vállalok, csakis akkor mondottam le, midőn a t. képviselőház zárszámadási bizottságának jelentése oly súlyos vádat emelt ellenem, mely becsületbeli kötelességemmé tette az önvédelmet, illetékes birám: a képviselőház előtt. A t. ház igazságot szolgáltatott nekem, miért hálás érzülettel viseltetni a t. ház iránt soha meg nem szünök. Bocsássa meg t. ház, hogy magamról szólottam, — mit szívesen soha nem tettem, — de kényszerülve valék azt tenni, nehogy nyilatkozatom czélja ismét félre magyaráztassék; nem több és nem kevesebb akar az lenni, mint a haza jövőjén aggódó hazafinak őszinte nyilatkozata oly kérdés felett, mely a nemzet jövőjére nagy befolyással leencl, s egy egészen nj politikai irányt inaugurál. Sine ira et studio állok a t. ház előtt, midőn képviselői kötelességemet teljesítve, a beterjesztett vám- és kereskedelmi szerződésről, hosszú évek tanulmányainak, legbensőbb és leghatározottabb meggyőződésemnek eredményét elmondom a következőkben : Szólani fogok először általánosságban a vámügyről, s azon befolyásról, melyet a vámrendszer a nemzetek anyagi jólétére gyakorol. 2-szor alkalmazni kívánom ezen nézeteket hazánk viszonyaira, s elmondani, minő vámrendszer volna nézetem szerint reánk nézve legkedvezőbb, s ennek alkalmazásától minő eredményeket lehetne várni ? 3-szor elmondani óhajtom azon fontos körülményeket, melyek a monarchia másik felével szemben, a vámegyezség megkötését kívánatossá teszik. 4-szer tekintettel a tíz év alatt fejlődött viszonyokra, elmondani kívánom, hogy nézetem szerint minő feltételek mellett tanácsos az ujabb egyezséget megkötni. 5-ször egész objectivitással el akarom mondani nézeteimet a felett, mennyiben felel meg ezen kívánalmaknak az előttünk fekvő törvényjavaslat, s ha elfogadtatnék: annak minő financziáliss nemzetgazdasági hatása lenne az országra"? (Halljuk! Halljuk !) A XIX. századot, a minden irányban! haladás jellemzi, a tudomány eloszlatott sok megrögzött balfogalmat, s hatása alatt a nemzetek jólétére károsan ható számos intézmények eltörültettek, s a nemzetek élete a szabadság irányában módosult. Ezen eszmék hatalma szüntette meg a hűbéri viszonyt, szabaddá tette a földet s a fölcímivelő munkáját, megszüntette a középkorból reánk maradt czéhrendszert, s az iparszabadságot meg44*
