Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-338

306 338. országú*. Riés január 30. 1818. dak az általam emiitettekben öszpontosulnak, ha tekintetbe veszem, hogy sok más iparezikkre, a mint azt a részletes tárgyalás ki fogja tüntetni, vámleszállitások terveztetnek, akkor én azon állí­tást, hogy a tariffa egyenlő lenne a prohibitiv rendszerrel: alaposnak és jogosnak nem tarthatom. Azt pedig, hogy e vámtételek a magyar fogyasztó közönség anyagi megrontására vezetnének, indoko­latlan túlzásnak tekintem. Ha tekintetbe veszem végre, a mint már beszédem elején kifejteni sze­rencsém volt, az ekként létrehozandó kiegyezés politikai fontosságát s rágondolok azon kiszámit­hatian bonyodalmakra, azon szomorú következmé­nyekre, a melyek a kiegyezés meghiúsulása ese­téhen hazámat érinthetnék; ha tekintetbe veszem végre, hogy meggyőződésein szerint ennél jobb javaslatokat senki keresztül vinni nem tud, nem azért, mint ha azt hinném, a mit az előttem szó­lott képviselő ur mondóit, hogy mi vagyunk az örökös igazság 1 , hanem inert a folytatott tárgya­lások ezt bizonyítják: én nyugodt lélekkel szava­zom meg a kiegyezési javaslatokat. A mi pedig végre azt illeti, hogy mi nem vesszük lekintetbe a közvélemény hangját, erre nézve bátor vagyok néhány rövid megjegyzést koezkáztatni. Én sem zárkózhatom el a közvélemény és ennek követelményei elől, főleg ha tudom, hogy ez egy meg nem hamisított közvéleménynek jogo­sult követelménye. Ennek megítélésénél számolok t. ház, a viszonyokkal és körülményekkel, és ezek­nek eredményéhoz képest törvényhozói minősé­gemben cselekszem akként, a mint azt lelkiisme­retem parancsolja. Voltam ón már ugy is mint minister, ugy is mint törvényhozó azon helyzet­ben, hogy küzdenem kellett oly elvek ellen, melyek a közvélemény kívánalmainak neveztettek; hogy lelkiismeretem parancsára, szembe kellett szálla­nom azokkal, de elhatározásomat nem volt később okom megbánni. De távol legyen tőlem az, hogy én azt kívánjam, hogy önök akár az én csekély­ségem, akár azon kisebb fontosságú kérdésekből, melyekre vonatkozom, ezen nagy fontosságú kér­dések megítélésénél következtetéseket vonjanak. Ezt csakis saját elhatározásom támogatására hoz­tam fel. Önök korunk nagy eseményeiből merít­hetnek tanúságot. Tekintsenek azokra s látni fog­ják, hogy a közvélemény, a nemzetek és népek e nagy jüryja mindenkor a pillanatnyi, impessiók által keltett érzelmek sugallatából szokta formálni és meghozni. ítéletét; {Helyedéi a középen.) és igen sajátságos, de a történelem bizonyítja, hogy míg a nagy czélok kitűzésénél a közvélemény gyakran helyes érzéket tanusit: a czélra vezető eszközök megválasztásánál igen gyakran tapinta­tot egyátalában nem bizonyít. (Helyeslés a közé pen.) S hogy a jelenkor nagy eseményeire hivat­kozzam Német- és Olaszország egységeért, mint elérendő őzéiért lelkesedett a német és olasz nép, de a czélra vezető eszközök alkalmazásánál a legnagyobb szükkeblüséget és tévedéseket tanúsí­totta ; mert hisz ki ne tudná, hogy Olaszországnak a krimi hadjáratban való részvétét, Németország­ban a hadsereg reorganisatióját, az Olasz- és Németország e két hatalmas factorát mindkét államban a közvélemény daczára és a legnagyobb ellenzése mellett a vezérlő államférfiaknak úgy­szólván kierőszakolni kellett. (Mélyedés a középen.) Francziaország pedig egy, a közvélemény kívá­nalmára ós annak tapsai közt indított háborúnak lett áldozata, és azon egyetlenegy államférfiú, ki o közvóleménynyel szembeszált; Thiers, a történet állal igazolva lett. (Helyeslés a középen.) A köz­véleménynek igen nagy becse vau, lelkesedése. kellő időben és kellőleg felhasználva sokszor menté meg a trónt ós hazát. De jaj annak az országnak, melynek törvényhozása ós végrehajtó­hatalma nem mer azzal szembeszállni, ha az ország érdeke igy kívánja. (Élénk helyeslés és tetszés a középen.) Ha igaz az, hogy a közvélemény azt kívánja most, a mit önök ott az ellenzék padjain: akkor az én meggyőződésem szerint helytelent kivan. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Elénk helyes­lés és tetszés a középen.) Szünet után. Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a tanácskozást folytatni fogjuk. Bujanovits képvi­selő ur fog szólni. {H dijuk] Halljak]) Bujánovits Sándor : T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő javaslatok hivatva vannak ha­zánk nagyfontosságú anyagi érdekei felett hatá­rozni. A megkötendő kereskedelmi- és vámszövet­ség foltételei az ezen szövetségben kötendő ke­reskedelmi- és vámpolitika, az ezen szövetség folyamányakónt elfogadott fogyasztási adórend­szerrel a legközelebbi 10 évre alapja vettetik meg közgazdasági fejlődéseinknek, nagyrészt anya­gi és pénzügyi jövőnknek. De nem csupán tiz évre kiható intézkedések ezek, mert habár a tárgyalás alatt Jevő törvény­javaslatok törvényhatálya csak tíz évre szól, az ezen tiz óv alatt meggyökerezett viszonyok, az ezen tiz óv alatt támadt hátrányok a mai gyor­san fejlődő korban, az ezen gazdasági hátrányo­kat felhasználó és kizsákmányoló küiállamokkal szemben csak évek hosszú során át és csak a legnagyobb erőfeszítéssel lesznek orvosolhatók Azért én teljesen indokoltnak és természetesnek tartom azon nagy érdeklődést, mJylyel az ország polgárainak minden rétege e kérdések iránt vi­seltetik. A kereskedelmi és vámpolitika és a fogyasz­tási adórendszer kiváló fontosságú minden állam közgazdasági fejlődésében. A míg egy helyes usz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom