Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-338

338. országos ülés január 30.1878= 307 szerű, az ország anyagi érdekeit, gazdasági szükségleteit méltányló és ezekből kiinduló kereskedelmi és vám politika, a míg egy ezélszerü, az ország termelési ós fogyasztási viszonyait figyelembe vevő fogyasztási adórendszer legbiztosabb tényezője mindenütt és minden álbm anyagi és közgazdasági fölvirágzásának és állami pénzügyei rendezésének, addig egy helytelen, az ország kereskedelmi és közgazdasági érdekeit félreismerő kereskedelmi- ós vámpolitika, addig egy helytelen fogyasztási adórendszer mellett a fémrészei kincseive! ós áldásaival bármi dúsan megáldott ország közgazdasági fejlődése sem lesz képes nagyobb lendületet venni. Azért én teljesen jogosultnak és indokoltnak tartom azon aggodalmakat, melyeket ezen javaslatokkal szemben, különösen a közgazdasági kérdésekkel, az ipar és kereskedelmi viszonyokkal foglalkozó körök táplálnak, Nagy érdekekről, az ország közgazdasági jövőjéről, anyagi fejlődésének biztosításáról ós előmozdításáról van itt szó. Ezen nagy érdekekkel szemben, nekünk, a kik a választók bizalma folytán határozni vagyunk hivatva, nekünk lelkiismeretes kötelességünk komolyan figyelembe venni az ország jelenlegi közgazdasági viszonyait, az ország jelenlegi pénzügyi helyzetét, nekünk kötelességünk tisztában lenni önmagunkkal, mielőtt e kérdések, ezen javaslatok fölött szavaznánk, azon kérdés iránt: vajon azon állapottól, mely ezen törvényjavaslatok elfogadása által hazánkban létesíttetni fog, várható-e némi joggal közgazdasági viszonyaink fejlődése, remélhető-e némi alappal pénzügyeink rendezése V A legnagyobb sajnálattal kell kijelentenem, t. ház, hogy én ezen törvényjavaslatoktól mindezt nem remélhetem és egész terjedelmében helyeselve ós elfogadva mindazokat, mikéi; t. képviselőtársam Apponyi gróf különvéleményében és tegnap tartott szóbeli előadásában részletesen, kimerítően és meggyőződésem szerint teljesen meggyőzőleg előadott : én az ezen javaslatokban lefektetett kereskedelmi- és vámpolitikát az országnak ugy közgazdasági, mint pénzügyi érdekeire nézve károsnak tartom és el nem fogadhatom. Nem fogadhatom pedig el daczára annak, hogy én a birodalmi tanácsban képviselt országokés királyságokkal a fenforgó közgazdasági kérdésekre nézve is a barátságos kiegyezést a legmelegebben óhajtom ; óhajtom a vámterület közösségének fentartását is egy méltányos, Magyarország érdekeinek is megfelelő kereskedelmi és vámpolilitika alapján. De mert csak az érdekek kiegyeztetésére alapított egyességet kívánok, nem mondhatok le Magyarország majdnem összes közgazdasági érdekeiről, ős nem mondhatok le főleg aksr, midőn legbensőbb meggyőződésem szerint oezen érdekek nemcsak Magyarország kizárólagos érdekei, de érdekei egyúttal a lajthántuli népek többségének is. melyekkel ellentélben a kormány earyoldalu és védváinos politikájához én hozzájárulni nem birok. (Elénk helyeslés a szélső jobb, bal és szélső hal felöl.) T. képviselőtársam, gr. Apponyi Albert részletesen ós kimerítően előadta azon visszásság®kai melyek ezen javaslatok elfogadásából származnának, kifejtette az ezen javaslatokban rejlő közgazdasági és pénzügyi hátrányokat, melyek minket a kiegyezésnek és a közös vámterületnek e házban mindenkor legőszintébb barátait is arra kényszerítenek, hogy e javaslatok ellen szavazzunk. Tudom én t. ház igen jól, hogy eme szavazatunk sokszorosan félre fog magyaráztatni ós gyanusittatni ; de mi, kik a politikai taktika mesterfogásaihoz kevésbé értünk, mint meggyőződésünk mindenkor nyílt és őszinte kijelentéséhez, a legnagyobb lelki nyugalommal és teljes biztossággal várjuk a jövőtől eljárásunk igazolását, a mi hitem szerint be is fog következni, mert „az idő idő igaz ős ledönti, a mi nem az." a mint ledöntött már oly sokat abból, a mi három évvel ez előtt még hamis fényben ragyogott. (Elénk lielijaslés a szélső jobb. bal és szélső bal felöl.) A kiegyezési alkudozások, melyektől a kormány közgazdasági viszonyaink ós pénzügyi helyzetünk javulását kilátásba helyezte, immár egész terjedelmükben előttünk feküsznek. Fájdalmasan esik mindnyájunknak constatálni a vereséget az egész vonalon. A kormány által léi esitett kiegyezés fogyasztási adó-rendszerünken nem orvosolja a magyar kincstár azon egyenes károsodását, mely azt éri a Lajthán tul termelt, de Magyarországon fogyasztott fogyasztási adó alá eső czikkeknél. A kormány által létesített ezen kiegyezés a szesz ós czukoradó törvényjavaslatok által lehetetlenné tette Magyarországon a szesz- és czufcortermelési iparágak nagyobb fejlődésót, ez által a nálunk kétszeresen fontos mezőgazdasági ipar- és nyerstermelés fokozódását. Ezen kiegyezés a banktörvényjavaslat által megbénította az ország kereskedelmi és hitel igényeinek kielégítését, olyan bankrendszert, olyan bankszervezetet fogadván el, a melynek védői is a tárgyalás alatt kénytelenek voltak elismerni, hogy az az ország hiteligényeinek kielégítésére képtelen'. Ezen kiegyezés felemelte a Lloyd társulat subventióját, a Magyarország kereskedelmi érdekeinek meg nem felelő gőzhajómenetekórt. A quóta tekintetében minden törekvés oda irányul, hogy a jelenlegi állapot roszabbra ne váljék. 39*