Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-338

338. országos Illés január 30. 1878. 305 hez képest pedig a 3 kr. igen csekélynek nevez­hető, ezt nemcsak nem idézte elő, hanem a fo­gyasztás évről-évre növekedett ? Végre is hol keresse a kormány az állam fokozódott szükségletének fedezésére szükséges jö­vedelmet, ha nem oly czikkek megadóztatásában, melyeknek fogyasztása általános lévén, egyrészt biztosítja a jövedelmet, {Helyeslés a középen.) másrészt igazságos, mert nem csupán csak egy osztályt érint. Hisz nem egyszer hallottuk a luxus­adó ellen az ellenvetést, hogy azok nem felelnek meg a czólnak, mert keveseket érintvén, kevés jövedelmet hoznak. Ha nem akarjuk az iudireot adóknak ilyetén fokozását: a föld, a ház, vagy talán a jövedelmi adók emeléséve! akarjuk-e az állani szükségleteit fedezni? azon adók emelésével, melyekről ismét azt kell mindenfelől hallanunk, hogy azok az elviseihetlenségig magasak. {Helyes­lés a középen.') De nem folytatom t. ház, a íinánezvámokat illetőleg kérdéseimet, hanem lássuk : miként áll a dolog a tariffában tervezett többi vámemelésekkel. (Halljuk!) Azt mondják, a kormány letért a szabad kereskedelem útjáról és átcsapott a prohibitiv rendszer terére. Ezen állitások egyike sem áll. {Derültség a szélső balon'.) Nem pedig azért, mert nálunk a szabad kereskedelem oly fogalom szerint, mint az hirdettetik, soha sem létezett. (ügy vau a középen) Nem pedig azért, mivel néhány behozatali czikk vámjának emelése annyit jelentene, mint áttérni a szabad kereskedelemről a védvámra. És nem főleg akkor, midőn ezekkel szemben igen sok más czikkre nézve vámleszálli­tás javasoltatik. És kérem igazolhatók-e ezen vám­emelések folytán a tariffa beterjesztői és védői ellen felhozott súlyos vádak V Igazolható-e az, hogy „a tariffa halálos döfés lesz a mi közgazdászaíunkra nézve". Miben eoncentrálódnak a különvéleményeket beadó és az azokat támogató képviselők vélemé­nye a tariffát illetőleg? Mindenek felett a külföldről behozandó gya­pot és gyapjuczikkekre tervezett vámemelésben látják ők hazánk ezen veszedelmét Ezek azok, melyek — nézetük szerint, — hazai iparunk, keres­kedelmünk és földmivelésünk megbénítására vezet­nek. Eszembe sem jut azt tagadni, hogy ezen vámemelések által Magyarország az osztrák tar­tományok és országok javára — egyideig leg­alább — hoz áldozatot. Hiszen éppen ezen tételek azok, melyek az alkudozások alatt felmerült differentiáknak oroszlán részét képezték. Ezek azon eoneessiók, melyeket propter bonum pacis meg­tenni a kormány szükségeseknek vélt. Én hiszem, hogy a fogyasztó közönség ma fogja ezen áldoza­tokat hozni. De azt, hogy miként érintenék ked­vezőtlenül e vámok hazánk kereskedelmét, iparát KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XIV. KÖTKT és földmivelésónek érdekeit, azt részemről felfogni képes nem vagyok. Hogy a kereskedelmi fogalom ez által nem fog csökkenni, ezt az e végből ki­hallgatott szakértők egyhangúlag consíatálták. Hogy hazai iparunk ez által szenvedne, ezt eddig még legalább senki sem bizonyította. (Fölkiáltások a, baloldalon : Mert nincs iparunk) és nem is bizo­nyíthatja be, mert ha áll az, hogy az ezen ezik­kekre vetett vámok csakugyan védvámok, ezek mint ilyenek az osztrák ipar javára fognak szol­gálni, akkor kétségbe vonhatlan igazság az, hogy a magyarországi hason ipar emelésére is előnyö­sek lesznek. (Ugyvan! a középen Derültség a baloldalon.) Azt hiszem, hogy a magyar ipar köny­nyebben emelkedik akkor, ha csak az osztrák iparral, nem pedig az egész világ iparával kell versenyre kelnie. A mi pedig a gyapjú nyerstermelését és a magyar földmivelés érdekeit illeti, azoknak az seramiesetre sem válhatik kárára, ha közelében gyárak emelkednek, melyek nyersterményeinek, épen azért, mivel közelebb esnek, a legjobb con­sumensei lehetnek. Ismétlem tehát, hogy Magyar­országnak a kiegyezés érdekében hozandó ezen áldozatokat a fogyasztó közönség megfogja hozni, ha daczára magasabb vámoknak magát külföldi czikkekkel akarja akár jóságuk, akár olcsóságuk. akár pedig megszokottságuknál fogva ellátni. De midőn ezt nem tagadom, feljogosítva érzem ma­gamat azon kérdést /elvetni, hogy csakugyan oly nagyrnórvü-e a fogyasztó közönség ezen áldozata : miként az az anyagi megromlásra fogna vezetni? Ne játszunk uraim a szavakkal. (Helyeslés a közé­pen. Derültség a szélső baloldalon') Hogy meny­nyire megy ezen áldozat, ezt, bár mennyire per­horrescálják is sokan e számítás kulcsát, legjobban csak akkor lehet megítélni, ha az ezen vámemelé­sek által okozott nagyobb kiadásokat együttesen vesszük vizsgálat alá. {Halljuk!) A kihallgatott szakértők mindegyike oda nyi­latkozott, hogy a gyapjúszövetekre tervezett ma­gasabb vámok csakis az Angliából eddig importált úgynevezett „Pilot" szöveteknél fog érezhető kü­lönbséget előidézhetni. Ugyancsak ezen szakértők egyhangú véleményeiből és számításaiból kitűnik az. hogy a leginkább megvámolt szövetekből ké­szülendő egy egész öltözethez szükséges kelme 70 krral kerülend többe, mint eddig. A gyapot­szövetnél pedig a különbség még ennél is cseké­lyebb. Én nem akarom azt mondani, hogy a kraj­czárokat nem kell figyelembe venni, sőt beismerem. hogy ezen áldozatokat, legalább egyelőre, az osz­trák ipar javára fogjuk meghozni; hanem tagadom azt, hogy ezen vámemelések a magyar fogyasztó közönség károsodását vagy épen megrontását és igy elkeseredését vonná maga után. Mindezek folytán, ha tekintetbe veszem azt, hogv az elénk terjesztett tariffa ellen felhozott vá­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom