Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-337

290 337. országos Hlés január 29.1878. den bajainkra írül szolgáland. És a nagy közönség, mely igen hajlandó az universalis gyógy sze­reket bevenni, elhitte, hogy a javasolt összegek­kel csodákat lőhetne véghezvinni. A kormányok, mint alkuvó felek, maguk is sokkal többet voltak kénytelenek követelni, hogy legyen miből engedniük Mindkét fél oly követe­lésekkel volt kénytelen előállani, melyeknek el­érését s egészben leendő keresztülvitelét egyik sem remélhette. És ezen helyzetnek természetes következmé­nye az lett, hogy egyik kormány sem érte el pro­elamált kívánalmait s ez okból az, a mit elértek, kevésnek tekintetett, sőt mindkétfelől találkoztak, kik az egyezséget meghiúsultnak, bukottnak hí­resztelték. Azonban a kiegyezkedés, ha sok nehézségekbe ütközött is, létrejön s ma tárgyaljuk egyik igen kiegészitő részét. Ha önök ezen javaslatokat egyes tételeiben Ítélnék meg, azt találnák, hogy azok között sok van olyan, mely Magyyrország speeiöeus érdekei • nek nem felel meg (Egy hang balfelöl: Vala­mennyi !) Lehet, hogy a képviselő ur fölfogása szerint valamennyi, ez azonban engem nem zavar meg abbeli nyilatkozatomban, hogy én ebben a véleményben nem vagyok; (Helyeslés jobbfelöl. (Halljuhi Halljuk!]) mert az egész kiegye­zést egészben és nemzetgazdászati horderejében s anyagi jólétünkre egész általánosságban ható kö­vetelményeiben keli megítélni s ha ezt teendjük : az egészet megnyugvással fogadhatjuk el. (Ellen­mondás a bal- és szélső baloldalon.) Ezen vám- és kereskedelmi szerződéshez ha­sonlót találunk a német vám- ós kereskedelmi •szövetségben, melyben több önálló külön fejede­lem alatt álló kisebb és nagyobb államok egy vámterület alakítása czóljából egyesültek Egyesül­tek, mert egyesülésök által a határőrzésből szár­mazott nagy költségeket ez által kevesbítették s másfelől egyik nyersterményeinek, a másik iparczik­kinek kölcsönönösen biztosítván apiaezokat; ezenfelül nagy államok ellenében együttesen egy rendszeres és érdekeiknek megfelelő közgazdasági politikát si­keresebben folytathattak. Azonban ezen követendő példára politikai ellenfeloinknek két hangzatos el­lenvetésük van, ugyanis: először : hogy Németországban a közös vám­terület a politikai egység telepítéséből jött létre és az által teremtették meg a politikai egységet. másodszor: hogy Németország apróbb államai­nak érdekei egy és ugyaazonos voit Poroszor­szágéval. Azonban a mi tisztelt ellenfeleink nézeteikben teljesen tévednek. A német vámszövetséget alkotó államok leg­többjének, az apróbb fejedelmeknek, azok kormá­nyának a politikai egység megteremtése nem ál­lott érdekeikben. Ezen egységet nemis a várnszö­vetség, de azon nagy csaták, melyeket Poroszor­szág nyert teremtették meg a politikai egységet. A másik ellenvetés az, hogy a német apróbb államok státusgazdasági érdekei ugyanazonosak voltak Poroszországéval, tehát azok könnyen al­kothattak közös vámterületet ; ellenben Magyar­ország nem alkothat Ausztriával közös vámterü­letet, mert Magyarország és Ausztriának érdekei egészen szétválnak, minthogy egyike ezeknek egészben véve iparüző, a másik per exeellentiam mezőgazdasági állam. En részemről ezen fennebb emiitett nézetekkel teljesen ellenkező véleményben vagyok. Én téves nézetnek tartom azt, hogy csak iparüző, iparüző állammá 1 , vagy tisztán mezőgaz­dasági államok, mezőgazdasági államokkal lenné­nek hivatva sikerrel közös vámterület alapítására, mert az én felfogásom szerint az ily államok egy­másban egy concurrens társat találnak és sokkal könnyebben egyesülhet egy mezőgazdasági állam mint Magyarország, egy iparüző állammal mint Ausztria, mert egymásban kölcsönösen a legjobb vevőjüket találják fel, ez által piaezaikat kölcsö­nösen biztosítván, (Ellenmondás balon; helyeslés jobbfelöl.) a legsikeresebben alakithatnak közös vámterületet s folytathatnak egymás megrontása nélkül közösen közgazdászati politikát. Egyébiránt kiváló ügyeimet érdemel az is, hogy itt nem egy közös vámterület újra alakítá­sáról, de egy régebben létező, még 18ö7-ben megkötött közös vámterület közös fentartásárói van szó, (Mozgás n baloldalon.) mely magának már utat tört s uj állapotokat teremtett, s a me­lyet megszüntetni koczkáztatás nélkül nem lehet. Mert ha feltehető is, hogy egy önálló vámterület egy távol jövőben és egy erős védvámos közgaz­dászati politika Magyarország iparára kedvezően hatna; de a közös vámterület megszüntetése a mennyiben nyersterniényeink megvámolása múl­hatatlanul bekövetkeznék, annyiban a földbirtokok jövedelmének ós értékénük egyelőre csökkentését vonhatná maga után. A magyar gyapjú értékét nem egyszer nyomta le az ausztráliai gyapjú s az amerikai nyersterrnények nem egyszer szállí­tottak ála kiviteli czikkeink értékét. Muszkaország a világ piaczán folytonosan versenyez velünk; s most némelyek akár öntudatosan, akár öntudat­lanul azt akarják, hogy Ausztriába való kivitelünk kérdésessé tétessék vagy legalább megnehezites­sék. — Ha ez uraim, megtörténnők, akkor elő­állana, egy oly krizis, melyet a mostani földbir­tokosok közül sokan aligha kiállanának, s a birtok­változások mindennapiak lennének. (Helyeslés jobb­felöl.) Az igaz, hogy az államra nézve talán közömbös lehet az, ha a földbirtok változtatja is urát, gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom