Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-337
337. országos ülés Ez t. ház, vezérel engem mai szavazatomnál is. Ha beáll azon eset, hogy az egyik szerződő féltől az elérhető hasznot tetemesen meghaladó és igy józanul nem kívánható áldozatokat kívánunk, akkor veszélyesebb szétrobbantó elemet a monarchiának organizmusába lerakni lehetetlen, mint a minő ilyen kiegyezés. (Élénk helyeslés a szélső jobb, bal és szélső baloldalon.) A monarchia állandó érdekeit akarják-e azzal megvédeni? vagy talán a momentán feszült európai helyzet szempontjából akarják azt minden áron létesíteni, mely előtt senki el nem zárkózhatik? Ha a monarchia állandó érdekeinek szempontjából: akkor az előadottakhoz még azt az egyet teszem hozzá, hogy önök — t. i. a monarchia két kormánya között, létre jött ugyan egyezség egy tarifára nézve, de nemjött létre egyezség a jövőre követendő kereskedelmi politikára nézve. (Elénk helyeslés a szélső jobb és balfelöl.) A magyar kormány jövőre is akar kereskedelmi szerződóseket kötni, és erre törekedni fog; az osztrák kormány azonban minden látszat szerint ezen törekvést folyton ellenezni fogja. Hát azt nevezik önök kiegyezésnek, (Helyeslés és derültség a szélső jobb- és baloldalon) midőn ilyen ellentétek a törvényhozási bureaukratisnans, a minden áron való elintézés vágyának kifolyását képező formai megoldás keretébe szoríttatnak? — Ezt t. ház, én chaosnak nevezem. (Élénk helyeslés a szélső jobb- és bal/elől.) És ha a chaos kevésbé veszélyes addig, inig abból való kibontakozásnak reménye létezik; a chaos véghetetlenül veszélyesebbé válik akkor, mikor nincs törvényes ut, hogy abból valóságos egyetértésre és ezen alapuló kölcsönösen kielégítő alakítására juthassunk. (Elénk helyeslés a szélső jobb- és bal/elől.) De utalás történik azon felhőkre, melyek a politikai láthatár keleti részein feltornyosulnak és a melyek hozhatnak igenis romboló vihart, de hozhatnak talán oly égiháborut, a mely egy immár tarthatlanná vált európai helyzetnek véget vet, s a politikai légkört tisztítjaEn t. ház, azon véleményben vagyok, hogy ha oly pillanat megérkeznék, a hol a keleti vihar előtt érvényesülnie kellene a monarchia népei közt létező benső solidaritásnak, akkor a 20 vagy 24 frtos kávévám kérdése, akkor a 450 vagy 600 gramnál kezdődő vámemelés problémája a gyapjú áruknál, el fognának tűnni a nagy perezek igényei előtt. (Elénk helyeslés a szélső jobb-, bal- és szélső baloldalon.) Akkor bízom és hiszem, hogy a monarchia összes népei követni fogják a haza és a monarchia zászlóját, akár ki legyen az, aki azt kezében tartja, akár mi mást tett légyen is, a mi a népek megnyugvását nem bírja. (Elénk és zajos helyeslés a szélső jobb-, bal- és szélső balolKÉÍ'V. H. NAPLÓ 1875-78 XJV.KÖTtíTs január 29 1878. 289 dalon.) De ha épen összeköttetésbe akarjuk hozni a most megoldandó kérdéseket azon solidaritási érzelmekkel, a melyekre talán nemsokára szükségünk lehet, akkor kérdem, micsoda fog arra kedvezőbben hatni: az-e, ha épen most megkötöttük az egyezséget, a melynek eredménye a monarchia mindkét részén a legnagyobb elkeseredés azon tudattal, hogy 10 évig annak bilincseiből menekülni nem lehet; vagy az, ha látva, hogy most gyorsan egy méltányos, a monarchia mindkét részén kielégítő egyezség el nem érhető, azt mondjuk : jól van, egyezzünk ki. ideiglenesen, teremtsünk egy alapot, a melyen a legközelebbi súlyos megpróbáltatások napjaiban együtt megélhetünk ; inert azután van reményünk, hogy uj alapon a monarchia mindkét részét valóban kielégítő egyezséget létrehozhatunk. {Élénk helyeslés a szélső jobb-, balés szélső baloldalon.) Azt hiszem, hogy ez a monarchia mindkét részén lakó népek lelkületére sokkal kedvezőbben fog hatni, mint az első. (Helyeslés a szélső jobb-, bal- és szélső baloldalon.) Azért, hogy reassumálva összevonjam mármár igen hosszura nyúlt előadásomat, (Élénk felkiáltások minden oldalról: Halljuk! Halljuk l!) nemcsak az ország közgazdászati érdekének nevében, nemcsak nemzeti létünk biztosítása érdekében, de annak érdekében is, hogy a monarchia valóságos kapcsát képező solidaritási érzet annak népei között csorbát ne szenvedjen, a magyarosztrák monarchia erkölcsi cohaesiójának érdekében kérem a t. házat, ne méltóztassék az előttünk fekvő javaslatokat elfogadni, hanem különvéleményemet kegyes figyelmére méltatni. (Zajos és hosszas helyeslés a szélső jobb- és baloldalon.) Móricz Pál: T. ház ! Ezen nevezetes ós az ország fontos érdekeit érintő egyezség igen sok oldalról s idő előtt biráltatott, óesároltatott, elítéltetett ; ezeknél fogva szükséges, hogy az e házban is tüzetesen megvitattassók és a kéidés minden oldalról megvilágittassók. Az osztrák-magyar vámszövetségről beadott törvényjavaslat általános tárgyalása lévén szőnyegen, én is csak általánosságban szólok a kérdéshez, érinteni fogom az önálló- és közös vámterület közötti különbséget s megfogom bírálni a törvényjavaslatot először nemzetgazdasági, másodszor pénzügyi- és harmadszor politikai szempontokból. Felfogásom szerint a kormány igen nehéz körülmények között volt, midőn a vám-és kereskedelmi szerződés megindításába fogott. Hlyének az ország pénzügyi viszonyai, a növekedő deíiczitek és azonkásorodás, melyet az 1867-ben kötött egyezség az indirect adóknál maga után vont, melynek megváltoztatásától várták sokan pénzügyeink javítását, s némelyek azon téves hitben voltak, hogy az uj kiegyezkedés egy áfalános gyógyszer, mely min37