Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-336

256 3S6. országos Ülés január 28, 1878. elhalasztás ellen felhozattak, A ministerelnök ur először is azt mondja, hogy az egyezkedés nem a két kormány, hanem Magyarország és Ausztria közt foly. Ez igaz. A parlamentalis viszonyok szerint a parlamentben az egyik kormány képviseli az egyik államot, ós a másik kormány a másikat. Most tény az, hogy az egyik ál'amban nincs, a ki'a két kormány közt megkötött egyezséget képviselje. (Helyeslés bal felöl.) Hogy uj kormány alakulhat a vita folyama alatt, hogy a válság megszünhetik, inig a vita itt foly : az igaz, megtörténhetik ; de ez nem változtat a dolgon, mert én nem osztozom azon nézetben, melyet itt Gorove t. képviselő ur kifejezett, hogy az alakulandó kormány köteles a megállapodásokat keresztül vinni, melyekre a magyar parlament jutott. Engedelmet kérek. Épen ez idézte elő a krisist, hogy a jelenlegi osztrák kormány azt látta, hogy azon megállapodást, melyre a magyar kormánynyal jutott, az osztrák parlament előtt keresztül vinni nem képes. Már most Gorove képviselő ur azt mondja, hogy azon esetben, ha nem akad erre ministerium, bizonyos tisztázási miveletet kell keresztid vinni. Megvallom, hogy nem értem, mit ért Gorove t. képviselő ur az alatt, hogy az osztrák parlamentben bizonyos tisztázási miveletet kell végrehajtani. Ha az osztrák parlament szabad parlament, akkor annak jogában áll a magyar parlament megállapodásait elfogadni vagy el nem fogadni. De hogy ez valamely tisztázási mivel etek utján éressék el, melyek a parlamentben keresztül viendők volnának, azt független és szabad parlamenttel öszszeférhetőnek nem tartom (Helyedéi a szélső baloldalon.) A mi törvényünk pedig azt mondja, hogy ugy egyezkedünk Ausztriával, mint független szabad nemzet másik független szabad nemzettel. Mihelyt tehát azon nemzet képviselete nem független, szabad képviselet, hanem tisztázási miveletek által alakított mesterséges képviselet, ezzel részemről egyezkedésbe nem bocsátkozom. (Helyeslés szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy a bizonytalanság a legrosszabb helyzet. Engedelmet kérek, de a bizonytalanságot nem az képezi, hogy mit határoz és mit nem határoz a magyar parlament: hanem az, hogy miben állapodik meg az osztrák parlament. Mert hiszen a magyar kormány eddigelé az osztrák kormánynyal bizonyos megállapodásra jutott. Itt legalább theoretice a többséget képező szabadelvű párt körében azt határozta el a többség. Azt mondják, jelen voltak vagy ötvenen és hogy elfogadták a törvényjavaslatot. Ha ez igy van, akkor a magyar kormánynak nincs oka azt mondani, hogy a magyar parlament idézte elő a zavart, hanem a klubok a bécsi reichsrathban azt mondják, hogy nem fogadják el. Tehát a zavart ott idézték elő és ott kell megszüntetni. (Helyeslés a szélső baloldalon) Mert bármit határoz e parlament : mindig fenmarad a bizonytalanság, hogy ezen elhatározást az osztrák parlament elfogadja-e vagy nem. Azt mondja Zsedényi képviselő ur, hogy azok, kik a szerződést meg akarják buktatni, minden alkalmat felhasználnak annak elodázására. Engedelmet kérek, én. ha az előttem szólott Kállay képviselő ur nem mondta volna már, erre azt mondtam volna, hogy igenis, azok pedig, kik minden áron keresztül akarják hajtani, minden alkalmat felhasználnak arra, hogy ezen az országra káros ós veszedelmes szerződés minél előbb törvénybe iktattassék. (Ugy van] a szélső baloldalon.) Hanem ez, akár áll, akár nem áll, nézetem szerint nem argumentum az elhalasztás mellett vagy ellen. Itt az elhalasztás érdemét kell megbecsülni. Tökéletesen helyeslem Horánszky képviselő ur nézetét, ki e tekintetben a törvényre hivatkozik. A 61. §-a azt mondja: a két fél felelős ministeriumai közös egyetértéssel készítsek elő a szövetségi részletes javaslatot, és terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlés elé. A két országgyűlés megállapodásai lesznek ő Felsége szentesítése alá terjesztendő!?. Már most Zsedényi ós Gorove képviselő urak azt mondják, hogy hiszen a beterjesztés ott fekszik az osztrák reichsrathban. Igaz, hanem annak nincs képviselője, annak nincs gazdája. Engedelmet kérek, a parlamentben minden törvénynek kell, hogy gazdája legyen; mert kell, hogy legyen valaki, ki azt a törvényt védelmezze, legyen az akár a ministerium, akár képviselő. A ki egy törvényjavaslatot benyújt, kell, hogy védelmezze, és a mint az, a ki benyújtotta, visszalép, azonnal megszűnik előterjesztése. (Helyeslés a szélső baloldalai/.) A kérdés most azt. hogy egy újonnan alakulandó osztrák kormány elfogadja-e ezen javaslatot vagy nem? Ha elfogadja, akkor igen is újra megteszi az előterjesztést s megkísérti szavazással ott keresztül vinni a törvényjavaslatot, a hol a mostani kormány azt hiszi, hogy keresztül nem viheti, de akkor lesz gazdája, most pedig nincs, niDrt a kormány visszalépésével a viszszavetett törvényjavaslat is nem formaszerüleg ugyan, hanem tényleg visszavétetett, mert oly előterjesztés, mely mind a két kormány egyetértésével készíttetett volna, ma már nem létezik, inert csak az egyik kormánynak beleegyezése létezik, a másik kormányé nem. (Hdyeüés a szélső baloldalon.) Az, a mit Zsedényi képviselő ur mondott, hogy a ministerium el ment az engedékenység