Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-336
336. országos illés január 28.1878. 255 A kérdés csak az, hogy mi módon szűnjék ez meg. Azt hiszem, hogy ha most tárgyaljuk ez ügyet, midőn Ausztriában nincs kormány, mely a kiegyezést képviselhetné a parlament előtt, akkor nemcsak, hogy meg nem szüntetjük a bizonytalanságot, hanem inkább neveljük azt. Mert^ két eset lehetséges. Vagy ismét visszalép az előbbi osztrák kormány, és ekkor meglehet, hogy bekövetkezik az, mire egyébként per analógiám lehet következtetni, hogy az is fog engedni, a miként engedett a magyar kormány hasonló helyzetben. És itt ón azt kérdem Zsedényi képviselő úrtól, a ki ezt tagadja és azt mondja, hogy semmiféle más kormány nem fog Ausztriában uj egyességet kötni: miért van jobb véleménynyel az osztrák kormányokról, mint a magyar kormányról '? {Derültség a szélső jobb, bal és szélső baloldalon.) Vagy más kormány fog Ausztriában létrejönni, és ekkor egyátalában nem látom át, hogy ki van zárva az uj alkudozások lehetősége. Én t. ház, egyátalában nem akarok a dolog érdeméhez szólani, és nem is vitarom azt, hogy milyen e kiegyezés: jó-e vagy rósz ? ez más helyre tartozik ; hanem miután többször hallottuk a kormány és a kormánypárt részéről azt, hogy óhajtottak volna más és talán jobb kiegyezést, ha ennek lehetősége ezen válság következtében megnyílik és kínálkozik: hogy ezt miért utasítjuk el magunktól, felfogni képes nem vagyok. Miután ezt a halasztás képes nekünk megadni, pártolom Chorin Ferencz urnák indítványát. {Helyeslés a szélső jobb, a bal- és a szélső baloldalon.) Szontagh Pál (somogyi): T. ház! Hallottunk a halasztás mellett okokat a meglévő törvényből, hallottunk okokat a parlamenti situatióból felhozni. Én részemről a halasztás elleni szavazatomat nem ezen okokból merítem, hanem merítem épen ugy, mint ifjúkorom óta barátom Németh Albert, individualitásomból. Én t. i. azon parlamenti praxis alatt, melyet szerencsém volt körülbelül tizenkét év óta- legújabban átfutni, gyakran voltain szemtanúja annak, hogy ha ellenfelemet nyiit harczban megpróbált támadásom alapján legyőznöm vagy nem sikerült, vagy féltem attól, hogy nem fog sikerülni: igyekeztem oldaltámadással, kerülő utakon czélomat elérni. Ezt én parlamentalis praxisban valamint licitus eljárásnak, ugy gyakran czélra vezetőnek is tartom, és az alig multak történetéből tudjuk, hogy az efféle támadások csakugyan sikerre is vezetők voltak. Az én individualitásomból azonban, talán gyengeségemből, szóval természetemből nem foly az, hogy az efféle támadások előttem acceptusokká és gratusokká tudnának lenni, valamint azt gyanítom, hogy az én t. barátomnál. Németh Albertnél sem azok. Azon harcznak, a mely itt ma megindítandó, meg kell harczoltatnia előbb vagy utóbb, nyíltan, komolyan, az egyik vagy másik fél legyőzetósével, az egyik vagy másik fél diadalával. {Egy hang a szélső balon: Mi is ugy akarjuk !) Nem látom át, hogy akkor, midőn már az előcsatározások oly régen folynak, folynak a hírlapokban, folynak a clubbokban, hogy ekkor az utolsó perczben még egyszer egy oldalíámadásra, egy kis csatavesztés megpróbálására vállalkozzék bárki. Én magam a parlamenti nyilt támadásnak, a uyilt harcznak barátja lévén, s az egyik félnek tökéletes legyőzetését vagy tökéletes diadalra jutását óhajtván: ezen oknál fogva és azon reménynek ellenkezőjében, a melyet Németh Albert tiszt. barátom kifejezett, azon reményben, hogy ezen ha ; rcznak vége Magyarország megnyugvása leend, (Élénk ellenmondások a szélső balon) hogy a kormányelnök teljes diadalával fog végződni és az országnak az ő további működésében való megnyugvásával : ezen reményben én a napirendre kitűzött tárgynak onnan levétele ellen szavazok. (Helyeslés a középen.') Ragályi Nándor: Előre is sajnálatomat kell kijelentenem afelett, hogy az én t. barátommal, Németh Alberttel ez idő szerint az ő kijelentésére nézve egy értelemben nem lehetek, kivévén a lemondásra vonatkozó részt, {Derültség a szélső balon.) mert az ón t. barátom igen jól ismeri álláspontunkat, ismeri azt Szontagh Pál t. barátom is, tudja, hogy mi nem szoktunk oldalt támadni, nem törjük a fejünket azon, hogy megkerüljük a várat és ugy \együk be Jerichot, hanem mindig egyenesen megyünk. {Egy hang a közében: A falnak! Derültség a középen.) Mi szeretnők ezen egyezséget vagy szerződést, vagy akárminek nevezzük, örök időkre eltenni láb alói ós valahányszor arról lesz szó, hogy eihalasztassék, mindig arra fogunk szavazni, hogy halasztassék el. De meggyőződésem szerint ez az önök helyzetében is valóságos szélmalom elleni harcz, mert az egyik gladiátor elveszett, nincs. (Derültég.) Azt mondja a ministerelnök ur, hogy nem a két kormány közt fog köttetni a szerződés, hanem a két államot a két kormány képviseli és a mikor tehát az egyik állam képviselője, azaz kormánya megszűnt élni, természetes dolog, hogyha a másik még akar is harczolni: szélmalom elleni harczot folytat. (Helyeslés a, szélső baloldalon.) T. ház! Lesz még nekünk elég érdemleges harczunk ezen az alapon Ausztriával szemben, mert természetes, hogy érdekeink homlokegyenest ellenkeznek, legalább szélmalom elleni harczot ne folytassunk. Én Chorin képviselőtársam indítványát elfogadom. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Simonyi Ernő : T. ház.' Csak röviden akarok néhány megjegyzést tenni azokra, a mik az
