Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-335
240 535. országos ülés január 26.1878. ténelem előtti felelősség nem az egyes ministert, a nemzet képviselőit terheli. Ne mondhassa az utókor rólunk, t. képviselő urak, hogy ilyen nagy dolgok lefolyásában mi vagy vakok, vagy gyávák voltunk, nem mertük a nemzet nevében szavunkat felemelni. Ezek alapján ón kérem a t. házat, méltóztassék e nagy kérdést tárgyalásra kitűzni, hogy hallgatván a kormány, szóljon a nemzet. {Helyeslés a szélső bal felöl.) Elnök: Következik Simonyi Lajos b. képviselő ur. Simonyi Lajos b.: T. ház! Azon véres drámának, melynek a keleti határon szemlélői vagyunk, első felvonásának végéhez közeledünk. Láttuk ez alkalommal a folytatott háborúnak azon természetszerű következését, mely szerint az erősebb támadó legyőzi a gyöngébb támadottat, hogy ha az elhagyatik. Hogy Magyarországot ezen eseményeknek miképeni elintézése mennyire érdekében áll, mennyire érinti Magyarországnak léteiét ezen háború, azt itt nem akarom fejtegetni; hanem ki akarom azt mondani ez alkalommal, hogy Magyarország akarata, óhaja minden alkalommal oly világosan észlelhető volt, a mely e tekintetben minden kétséget kizárt (Igaz ! a baloldalon.) Nyilatkoztak törvényhatóságok számos feliratok által, szóltak a népgyűlések, számo : felszólalások történtek e házban is, óva, figyelmeztetve a kormányt. Az ország akaratát, közvéleményét mindenki ismeri e házban és igy a kormány is. A kormány az ország közvéleményével ellenkező politikát követett. A kormány csak egy esetben tehette azt: ha neki biztos tudomása volt arról, illetőleg ha biztositva volt az iránt, hogy bármi kép dőljön el a harcznak koczkája : Magyarország érdeke, Magyarország léte fenyegetve nem lesz ós egyszersmind biztositva volt az iránt, hogy a keleti határon nem fognak történni oly uj államalakulások, melyek a monarchia létét veszélyeztetik. Ha a kormány az ország akarata elleni politikát követ: az által igen aagy felelősséget von magára ; csak egy szolgálhat a kormánynak igazolásául : ós ez a siker. Be fog-e az következni, vagy annak ellenkezője, a felett ma combinatiókba bocsátkozni nem akarok. Ezen nagy horderejű és mindenesetre világrenditő események, melyekre Magyarországnak összes lakossága legnagyobb aggálylyal tekint, jelenleg oly stádiumban vannak, hogy azoknak miképen való alakulása és horderejére nézve ma senki határozott ítéletet nem mondhat. Ennek következtében és most nem látom czólszerünek azt. hogy ez ügy tárgy altassák. De kijelentem, hogy egyszersmind elismerem, hogy minden országban lehetnek oly viszonyok és körülmények, oly fen forgó igen fontos életbevágó események, melyek az ország kára nélkül a kormány részérői fel nem deríthetők, és akkor be áll a kormánynak azon kötelessége, hogy ezekre nézve a kivánt felvilágosítást nem adhatja meg. Már ez okból is éu ez ügy * tárgyalását jelenleg opportunusnak nem tartom, s azért kérem a t. házat, méltóztassék a t. ministerelnök ur nyilatkozatát tudomásul venni. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház ! Feltéve azt, hogy tökéletesen áll az, a mit a ministerelnök ur előadott és a kormány helyzete csakugyan olyan, hogy nem szólhat semmit, kérdem a t. házat és a kormányt, ki idézte elő e helyzetet ? Két hónapja, hogy Helfy képviselőtársam interpellálta a kormányt, és másfél hónapja, hogy mi többiek interpelláltuk, oly sürgős kérdésekben, melyekben megvártuk volna, hogy legfclebb egy két nap alatt válaszoljon. De a kormány hallgatagon hagyta elmúlni a napokat, heteket mondhatnám hónapokat, és akkor, midőn a viszonyok máskép alakultak, azt mondja : már most nem felelhetek semmit. Azokra a kérdésekre, melyeket én voltam szerencsés a kormányhoz intézni: felelhet most is, felelhetett volna akkor is. Az én kérdéseim nem a béke részleteit illetik, nem azt kívánom ón, hogy mondják meg, meddig mennek és min tul nem mennek; én azt szeretném tudni, van-e valami, a mit önök el nem fogadnak? (Derültség l) A mi eddigelé történt, az legalább azt mutatja, hogy olyan csakugyan nincs: mert lépésről lépésre mindig azt mondták , no jó, de ha ez meg amaz történnék, no : iszen akkor majd lesz. De mikor megtörtént, azt mondták, hogy Ausztria-Magyarország érdekei az által sértve nincsenek, azért Ausztria-Magyarország kormányának e részben semmi mondani valója nincs. Es igy lépésről lépésre e'mentek az oroszok egész Drinápolyig és mennek Konstantinápolyig, ha más akadály utjokba nem áll, mint Ausztria-Magyarország közbeszólása. A kormány magaviselete ezen egész háború alatt, mely oly közelről és oly vitális módon érdekli Magyarországot, olyan volt, hogy vagy hallgatott titkolózva, vagy olyan equivoque feleletet adott, a mit mindenre lehetett magyarázni. Azt mondják, többet most nem lehet mondani. Ott van az angol kormány, mely bizonyosan vigyáz a diplomatiai etiouette-re legalább is annyi szigorral, mint az osztrák-magyar kormány és mégis már eddigelé 43 kötetre mennek azon okmányok, melyeket a parlament elé terjesztett; holott az osztrák-magyar kormány most a háború második óvóben még egyetlen betűt sem mutatott be.
