Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-332

382. onszftgos Illés január 18. 1878 219 Én azonban átlátom azon nézet helyességét, hogy lehetnek olyanok, kik el nem fogadják a vámtarifát, de elfogadják az átalános vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslatot, a vámközösséget. Azt hiszem azonban, hogy ezen két nézetet igen könnyű lesz egymással kiegyeztetni az által, habár átalánosságban együttesen fogjuk is tárgyalni a két törvényjavaslatot, a szavazás előtt mindkét törvényjavaslatra nézv a kérdés külön fog megtétetni. E szerint az egyik nézetnek is, a másik nézetnek is meg; lesz felelve. Részemről tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék az átalános tárgyalást együttesen elintézni és azután a kérdést külön-külön föltenni. (Helyeslések a középen.) Paczolay János: T. ház! Én az előttem szólott igen t. képviselő társam nézetét el nem fogadhatom. El nem fogadhatom különösen azt, hogy a vámtariffáról szóló szerződés, a vám- és kereskedelmi szerződéssel oly szoros összeköttetésben van, hogy ezeket egymástól elkülöniteni és külön tárgyalni nem lehet. Hanem azt nem tagadom, hogy az egyik a másikra nézve vonatkozással van; csakhogy vonatkozás és összeköttetés közt rómitő nagy a külömbség, a mint ezt a ministerium is belátva, épen ezért terjesztett be két külön törvényjavaslatot, mert maga is érezte, hogy ezen két küiön tárgy olyan, melyet egy törvényjavaslatban együttes tárgyalás által eldönteni nem lehet. Ha tehát ez áll, már pedig az előttem szólott képviselő urnák véleménye szerint is állania kell, épen annálfogva, mivel igy terjesztette elő a ministerium, a melynek doctrináit a képviselő ur mindig igen erélyesen méltóztatik követni: igen feltűnő, hogy most ez alkalommal a ministerium doetrinájától eltér és azt vitatja, hogy: de bizony a kettő egymással összeköttetésben van. Miután már a ministerium is két külön törvényjavaslattal terjesztette elő ezen tárgyakat és a házszabályok is külön rendelik tárgyalni mindenik törvényjavaslatotjós igy az együttes tárgyalást a ház el sem rendelheti, mert hisz a házszabályok minden törvényjavaslatra nézve átalános és külön tárgyalást parancsolnak, a házszabályok pedig szigorúan megtartandók és a házszabályokat az ülésszak végéig nem is lehet megváltoztatni, mert akkor a tanácskozás alapja lenne megrendítve és akkor a tárgyalás — nem tudom — minek lenne nevezhető; én pedig ilyen élő példákra okot szolgáltatni nem akarok, hanem szigorúan kívánok ragaszkodni a házszabályokhoz, — mint ez eddig is történt, a mennyiben minden törvényjavaslatra nézve külön tárgyalás volt: — az előadottaknál fogva én most is külön tárgyalást kívánok. Ha a minister ur meg lett volna győződve, hogy a két tárgy egymással oly szoros összefüggésben van, bizonyára maga a minister ur is ismerte volna kötelességét és e két tárgyal egy törvényjavaslatban terjesztette volna be. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! A tárgyat, mely most tanácskozásunk substratumát képezi, mindenekelőtt a házszabályok szempontjából kell tisztába hozni, mert, — azt gondolom — a t. ház olyat nem határozhat, a mi a házszabályokkal ellenkezik. A házszabályoknak azon §-a, melyre Irányi Dániel és Paczolay János t. képviselőtársaim hivatkoztak, én szerintem a tárgyalásnak azon módjával, a melyet a vámügyi bizottság előadója javasol, ellentétben absolute nincs. A házszabályoknak ezen szakasza csak azt mondja, hogy minden tárgy felett elébb az átalános vitának kell megkezdetni és csak ennek befejezése után térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkinti tárgyalásra. Ezen §. tehát nem „törvénjavaslatot", hanem „tárgyat" mond, s ez által nincsen kizárva az, hogy ha egy és ugyanazon tárgy két törvényjavaslatban foglaltatik és fejtetik ki csak tökéletesen: ugyanazon egy tárgy felett, ámbár két törvényjavaslatban fekszik a ház előtt, egy átalános vita ne lehessen. A szóban levő §-nak intentiója csak az, hogy ne lehessen az átalános vita megejtése nélkül mindjárt a részletes tárgyalásra átmenni. E szerint a házszabályok a fönforgó kérdésben a ház eldöntésének véleményem szerint teljesen szabad kezet engednek s már most tisztán a tárgyalás helyes technikai berendezése az irányadó. Erre nézve pedig t, ház, legyen szabad arra hivatkoznom, hogy a háznak ezen oldaláról történt először és a legerélyesebben utalás arra, hogy a két tárgy — a vámközösségnek kérdése; mely tüzetesen a monarchia két részének egységes vámterületéről szóló törvényjavaslat tárgyát képezi és a kereskedelmi politika, a mely a vámtarifában leli kifejezését, — egymással oly szoros összefüggésben van. hogy a véleményeknek csak két árnyalata az, a mely a kettő felett elkülönített véleményt mondhat: azok, a kik el vannak tökélve, hogy a vámközösséget semmi esetre sem fogadják el — és e tekintetben tökéletesen értem Simonyi Ernő felfogását a maga szempontjából — vagy egy oly véleményárnyalat, — a mely szerintem, reménylem legalább, az országban és a t. házban egyátalában nem létezik, — mely a vámközösséget minden áron elfogadni hajlandó. Én a magam részéről ugy az egyik, mint a másik állásponttól egyiránt távol állok. Reám nézve azon kérdés, hogy hozzájárulok-e a vámszövetség megkötéséhez, azon második kérdés eldöntésétől függ: helyes-e azon kereskedelmi 28*