Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-331

331. országos ülés január 1&. 1878. 209 Mert hiszen mindnyájan emlékezünk, hogy a trónöröklés rendje nem azon módon, a mint az törvényeinkben megállapítva van, hanem más módon változtattatok meg az országgyűlés tudta és akarata és hozzájárulása nélkül. Engedelmet kérek, ez megtörtént dolog és ab esse ad posse lehet argumentálni. A trónöröklés ezen rendjét tehát megtámadni nem bűn, hanem csak a törvényeinkben megállapított öröklési rendnek megtámadása lehet bűn Engedelmet kérek, ez nagy különbség ós exempla doeent. Állami életünkben megtörtént, hogy a törvényeinkben megállapított rendben következő trónörökös a trónról való lemondásra kényszeríttetett és annak törvényes utóda is mellőztetvén a harmadik örökösre szállott az uralkodás joga, ós ez történt az országgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül. Már engedelmet kérek, a mi megtörtént 30 év előtt: az megtörténhetik másszor is. Hogy azután az ilyen megváltoztatás ellen kikelni vagy azt megtámadni ne legyen szabad: azt, engedelmet kérek, elismerni sohasem fogom. A magyar nemzet ezt megtámadta akkor is, már a mennyire azt az egyidejűleg kihirdetett ostromállapot megengedi. • ; de a mint ezen ostromállapot megszüntettetett, ezen tény a magyar országgyűlés által megtámadtatott és elitéltetett, és annak formális helyrehozatala határoztatott el, mielőtt tovább ment volna ez országgyűlés a törvényes uralkodás elismerésébe. Én tehát ezen kitételt : „a trónöröklés rendjét" ezzel kívánom feleseróltetni: „az örökösödésnek törvényeinkben megállapított rendjét." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondják továbbá, hogy az alkotmány egyes intézményeinek megtámadása szintén ezen eategoriába tartozik. Engedelmet kérek, ha én a választóim elébe megyek és azt mondóin, hogy a a tanfelügyelői intézmény haszontalan intézmény, akkor tehát én az ország intézményei ellen lázitok és így nekem a tanfelügyelők, a közigazgatási bizottságok, s akárhány ilyen haszontalan intézményről szólni nem lehetne. (Igaz ! a szélső baloldalon.) Engedelmet kérek, így az alkotmányt javítani, reformálni nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azután azt mondják, hogy a monarchia másik államával fenálló kapcsolat ellen sem szabad izgatni. Engedelmet kérek, a monarchia másik államával fenálló kapcsolat ellen nekem igen sok és igen erős kifogásom van. Én nem vagyok ellenére annak és elismertein mindig, ós kimondom most is, hogy a magyar trónörökösödést meghatározó törvényekből folyó együtt birtoklást én lebontani nem kívánom, nem akarom. De ebből nem folyik az, hogy a másik állammal mostan KÉPV. H. NAPLÓ 1876-78. IIV. KÖTET. fenálló kapcsolat, vagy azon kapcsolat ellen, a. mi fen fog állani, fel ne szólaljak. Ha a kormány által a képviselőház elé terjesztett s a bécsi alkudozásokra vonatkozó törvényjavaslatok elfogadtatnak : nekem igen sok kifogásom lévén, azt meg fogom támadni mindig. Önök ezt oly noli me tangere-nek akarják tekintetni, a mit megtámadni sem lehet. Méltóztassanak megengedni, én azt rosznak tartom, és a mit rosznak tartok, annak eltörlését mindig szorgalmazni fogom és erre az ország közvéleményét megnyerni óhajtom. Azt mondják, .,aki a királynak, az országnak, az országgyűlésnek vagy a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit." Engedelmet kérek, hiszen a király jogai már másutt vannak biztosítva, azokat fölösleges felhozni itt újra, mert több §. szerint úgysem büntethetni meg, csak egy szerint. Nem mondhatjuk, hogy az egyik §.15 évet, a másik 5 évet mond, tehát összesen 20 évet. Ez tehát fölösleges. A közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságok! Engedelmet kérek, tehát a többi bizottságok jogait lehet csonkítani: az nem baj"? Vagy talán a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság, az más valami. Mért nem mondják együttesen: az országgyűlésnek és az országgyűlési bizottságoknak törvényes joga ellen lázit, egyike ellen ugy, mint a másika ellen, mert az egyik bizottságnak csak ugy kell a törvény oltalma ós védelme alatt állania, mint a másiknak; (Helyeslés a szélső baloldalán.) mert egyet kiemelni, anynyit tesz, mint a többit czéltáblául kitűzni, és mintegy azt mondani, ezt tehát szabad sérteni. Nekem is nem egyszer volt alkalmam mint a pénzügyi bizottság tagjának a szünetek alatt ülésezni. De ha azt tudom, hogy engem insultálhatnak, sértegethetnek, azon bizottságot erre czéltáblául tűzhetik ki, melynek én tagja vagyok, ugy megköszönöm a bizalmat, de nem maradok tagja. (Ugy van a szélső baloldalon.) Tehát egyátalában nem értem, hogy miért veszik ki a többi bizottságokat. Ha arról van szó. hogy nem csak a magyar tagok, hanem az osztrák tagok is, ha idejönnek, biztosítva legyenek : akkor ezt helyeslem. Én is azt mondom, hogy ha a mi bizottságunk tagjai Bécsbe menvén, ez iránt biztosítva nincsenek, akkor azt mondom, hogy az országgyűlés [ ne engedje odamenni: éppen ugy nem kívánnám | azt, hogy az osztrák tagok idejöjjenek, hogyha I személyük nincsen biztosítva. De engedelmet kój rek mindenre nézve helyesebb azt mondani: „or•j szággyülési bizottságok, mert ebben minden benI foglaltatik, mivel ezen bizottságok egyike a má* síknak kiegészítő részét képezi és o nélkül delegatiót képzelni nem lehet. Hogy pedig ezt kiegészítsük, szükséges hogy mind a két fél jelen 27