Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-331
210 331. országos ülés január lő. 1878. legyen, tehát midőn az egyiket biztosítjuk, biztosítsuk a másikat is. Én ezen szempontokból kiindulva, bátor vagyok egy uj szöveget ajánlani, mely lényegben sem tér el attól, melyet maga a bizottság ajánl, hanem felhasználja azon kifejezések legnagyobb részét, melyek az 1848: XVÍ1I. t.-czikkben benfoglaltatnak, és azon biztositékoKat, melyek eddig elegendők voltak ugy a kormányt, mint a közönséget a túlkapások ellen biztosítani. Az általam ajánlandó szöveg következőképen hangzik : „üt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az: aki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sórthetlenségét; a királyi szókbeni örökösödésnek törvényeinkben megállapított rendjét megtámadja ; aki az alkotmányos államforma erőszakos megváltoztatása, vagy a szentesített törvényeknek tartozó engedelmesség tettleges megtagadására izgat; (Helyeiléi a szélső balfelül.) úgyszintén az is, aki a magyar szent korona alá helyezett terület törvényes álladalmi egységének; ki az örökösödési törvényben megállapított és az uralkodóház közösségében létező együtt-birtoklási kapcsolatnak tettleges felbontására izgat, avagy a királynak, az országgyűlésnek és az országgyűlési bízottságoknak törvényes jogai ellen lázit.'- (Élénk helyedét, a szélső baloldalon.) Ajánlom ezen szövegezést a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a beadott uj szövegezést meghallgatni. Gulner Gyula jegyző (olvassn a Simonyi Ernő által beadott uj szövegezést.) Panler Tivadar előadó: T. ház! Mindé nekelőtt az előttem szólott képviselő urnák a jogügyi bizottság eljárása ellen tett észrevételére kell válaszolnom. Azt tetszett ugyanis mondani, hogy a ház által e szakasz a jogügyi bizottsághoz viszsza lett utasítva, hogy módosittassék, mire a jogügyi bizottság azt mondotta volna, hogy azt módositandónak nem tartja. Simonyi Ernő (közbeszól:) Ezt nem mondottam. Pauler Tivadar előadó: Engedelmet kérek, de a t. képviselő ur által elmondottaknak értelme körülbelül ez volt. (Egy hang a szélső balon: Hogy a bizottság nem osztozik a, ház aggodalmában !) Ami az aggodalmat illeti, erre nézve jelentésünkben ez van mondva t. ház: „a bizottság nem osztozkodik azon, a képviselőház tárgyalásai alkalmával felmerült aggodalomban, mintha e szakasz szövegéből a törvényes intézmények bírálatának, azok törvényszerű módosítására vagy megváltoztatására irányzott felszólamlásoknak büntethetőségét következtetni lehetne. u A jogügyi bizottság nem mond egyebet, mint hogy nem osztozik azon aggodalmakban, melyek itt nyilvánultak, mintha törvényszerű módon ezólba vett módosításokat lehetne büntetendő cselekménynek tekinteni Es méltán nem osztozik, mert mikor a bizottság e §-t megállapította, senkinek közülünk nem volt eszeágában sem, hogy valaki valamely intézmény megváltoztatását törvényes módon ne indítványozhassa. Mi tehát nem osztozhattunk ezen aggodalmakban ; nem osztozhattunk, mert tudtuk, hogy mit akarunk kimondani és mit szándékoltunk a törvény által szentesíteni ós megtámadás ellen megóvni. De miután ezen aggodalmak a házban felmerültek, oly terminust kellé keresnünk, mely ezen aggodalmakat elháríthassa, és ezen terminust a „lázit" szóban találtuk meg, mert ezen szót ..lázit" törvényes utón való módosításra, tehát javaslattételre senki som fogja érteni, aki magyarul tud. Méltóztassék megnézni a magyar akadémia szótárát: e szó annyit jelent, hogy költött, hamis állítások által a sokaságot mozgalomra indítani. Az alatt, hogy valaki „lázit" nem lehet azt érteni, hogy valaki valamit higgadtan megbírál, s valaminek megváltoztatására indítványt tesz. Ezt az igazságügyi bizottság kijelentette, midőn elmondja, hogy: „ezen szóval él az 1.848: XVIII. t.-czikkben foglalt sajtótörvény, azt az intézményeknek törvényesen megengedett bírálatára azok törvényszerű módosítására irányzott akár szóbeli, akár nyomtatott indítványokra, javaslatokra érteni egyátalán nem lehet; azt csak az izgatásnak fenébb érintett módon elkövetett, a közrendnek veszélyeztetésével járó potentirozott fokaira alkalmazhatni." A lázítás magasabb foka az izgatásnak és mindenesetre oly kifejezés, a melyet mi megnyugtatóbbnak tartottunk A biró csak alkalmazza a törvényt, — mondja Madarász képviselő ur, s ebben igaza van; — de midőn alkalmazza, akkor a törvény értelmét meg kell határoznia, a törvény értelmet pedig .meghatározni annyit jelent, mint azt magyarázni, valóságos értelmét megállapítani. Hogy mi a törvény értelme: azt kivehetni a törvényt megelőző tárgyalásokból, javaslatokból, indítványokból is. Az egész világon ugy van, hogy a törvény magyarázatát elősegítik alkotása alkalmával folytatott tárgyalások és ezekből kiindulva nem lesz biró, ki a törvényt máskép alkalmazhatná, mint a hogy a törvény intentiója és a szó értelme mutatja. Visszaélések ellen 'ehetetlen minden körülmények közt biztos óvszert hozni. Ha azt méltóztatik feltenni, hogy a biró nem a törvény értelmét és szellemét fogja követni, (Fölkiáltások szélső balon : Fel is lehet tenni !) hanem, hogy más indokból indul majd ki: ez oly feltevés, melyből törvényalkotásnál kiindulni nem lehet. A mi a módosításokat illeti, melyeket a képviselő ur indítványozni méltóztatik, a király sérthetetlenségére vonatkozó ellen nincs kifogása. A
