Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-331
204 381. országos ülés január 16.1878. szitás? Hiszen gyűlölni szabad mindenkit, ennélfogva hogyan lehet a gyűlölet szitását megtiltani ? Igenis, egy embernek szabad gyűlölni, s ebből az államra és társadalomra semmiféle baj nem hárul; azonban, midőn egyes osztályok a társadalomnak más osztályai ellen táplálnak ós támasztanak gyűlöletet: erre már igenis van a társadalomnak nagy gondja, ebben neki már nagy érdeke van. Ez egészségtelen állapot, mely rendesen súrlódásokra és összeütközésekre vezet, melyek azután a közbékét veszélyeztetik s ennélfogva az ilynemű gyűlöletnek szándékos izgatás, lázító módon való felgerjesztését a társadalom tiltja. Tiltja ezt ugyanazon szavakká', a melyekkel mi akarjuk megtiltani azon államnak nagyon szabadelvű progressista kormánya által előterjesztett javaslat is, a mely állam iránt Helfy képviselő ur kölcsönös sympathiával viseltetik, midőn azt mondja : „col ííne di rendere il popolo ostille álla constituzione politiea od allé autoritá dello Stato. o di eccitarlo allo sprezzo od al malcontento contro le medesime." Tehát a polgárok egyik osztályának másik osztálya elleni gyűlöletre izgatását a szabadelvű progressista állam is büntetés terhe alatt tiltja, ha ez nyilvánosan, lázitólag történik. De igaz. Mocsáry képviselő ur elejét vette mindezen okoskodásnak, mert hisz — agy mond — Magyarországban nincsenek osztályok: ennélfogva nem is lehet osztályok elleni gyűlöletre izgatni. Ha nálunk nem volnának osztályok : akkor igaza lenne a képviselő urnák : de azt hiszem, hogy midőn ő ezen állításánál a törvényből indul ki, akkor ő többet resummál azon törvényből, mint a mennyi abban kimondva van. A törvényből csak az következtethető, hogy nincsenek osztálybeli előjogok; vagyis a, törvény kimondja a törvény előtti egyenlőséget. A mi felvilágosodott, igazságos törvényeink a törvény előtti egyenlőség áldásait, biztosítják e haza valamennyi polgárainak, minden különbség nélkül; de osztálykülönbség eltörlésérő! nem szólnak semmit: ily badarságot csak az első franozia forradalom proclaniált, de nem vihette keresztül s azóta — tudtommal — nem volt állam, mely az osztálykülönbségnek törvény által eltörlését komolyan és tartósan csak intentionálta volna is. A felvilágosodott törvényhozás feladata, hogy egyik osztály a másik felett, törvény előtt előjoggal ne bírjon; eddig terjed a törvény feladata, és csakis eddig terjedhet annak hatalma; de e mellett az osztálykülönbsóg még mindig fenáll. És igy igenis, megtörténhetik, hogy a birtokos osztály ellen a nembirtokos osztályt, a nemes ellen a nem-nemest, a kabátos ellen a parasztot lázítják. (Felkiáltások a szélsőbalon: paraszt nincs; van földmivelö!) Ha arra méltóztatnak számítani, hogy közbeszólásaikkal vagy ingerültségök nyilvánításával engem zavarba hoznak, tévedni méltóztatnak; e íekmketben hiábavaló a fáradság. (Helyeslés a középen. Felkiáltások a széh'óbaloldalo n : csak tessék folytatni!) Én felfogom a fonalat ott, ahol elhagytam, habár néha kényszerítenek is kitérésekre. Igenis ismétlem, az osztályok Magyarországon épen ugy fönálianak, mint fönállanak a törvény előtti egyenlőség daczára az osztályok Németországban, Olaszországban és más czivilisált államokban, s igy kötelesség az osztálygyülölet ellenében az osztályokat megoltalmazni, nehogy az osztály elleni gyűlölet, mely a szenvedélyek fel költésében áll, az állam fegyveres erejének köbelépését és alkalmazását tegye szükségessé. (Helyeslés a középen.) Épen igy van a vallással, épen igy van a nemzetiségekkel, és teljesen igazat kell adnom Zay képviselő urnák, hogy e szakaszban nem csupán a magyar nemzetiség részesittetik különös oltalomban; hanem hogy ennek hatálya mindenik nemzetiségre kiterjed. Ha a magyar nemzetről, ennek állami jelentőségében van szó: ez igen természetesen más szempont alá esik, ez nem a jelen szakasz tárgya; midőn a jelen szakaszban a nemzetiségek oltalmazása czéloztatik : itt nem egyedül a magyar nemzetiség ; hanem az ezen államban élő valamennyi nemzetiségnek más nemzetiség általi lázitása elleni oltalmazása van intendálva. (Helyeslés a középen.) T. ház ! Nem egyszer történt és nem mi vagyunk az elsők, hogy a törvényhozások elé terjesztett ilynemű intézkedései csaknem ugyanazon eszmékkel, sót szavakkal támadtatok meg, mint megtámadják most nálunk a tárgyalás alatt levő §-t. Az mondatott pl. Belgiumban, a hol ugyanezen intézkedések voltak szőnyegen, hogy ezekkel megtámadják a sajtószabadságot, támadást intéznek a vélemények szabad nyilvánítása ellen. Ott a ministernek sokkal könynyebb volt, mint nekem bebizonyítani, — mert nagyobb ékesszólással, és a tudománynak nagyobb bőségével rendelkezett, — hogy ezen intézkedés által nem támadtatik meg a sajtószabadság, s nem támadtatik meg a vélemény nyilvánításának szabadsága, s az eredmény az lett mindenütt, hogy ezen intézkedéseket nagyon kevés különbséggel minden polgáriasult állam elfogadta. E különbségek azonban a mi törvénykönyveinknek nern ártalmára, hanem ellenkezőleg javára fognak kiütni; mert az eltérő intézkedések sokkal tágabbak és messzebbmenők, mint azok, melyek e szakaszban foglaltatnak. Azt hiszem, hogy azon eredményt, melyet ezen támadások máshol előidéztek, elő fogják idézni e támadások a magyar parlamentben is. A radicalismus szótára, t. ház, sajátszerű. A radicalismus nem ismer veszélyeket, nóta bene,
