Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
10 316. országos ülés november 30.1877. 153. g-ban ezek foglaltatnak : (Olvas ;) ,,A lázadás bűntettét képezi azon csoportosulás is, melynek ezélja a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni.' 1 Hogy az ily merénylet bűntett : azt beismerem, valamint azt is. hogy az ily merénylet büntetendő ; de azt, hogy ez már magában lázadás lenne, felfogni nem tudom. Lázadás van szemben a törvényes hatósággal: de a polgárok külön felekezeteinek egymás közti összeütközése még magában nem az. Nézetem szerint a lázadásnak csak azon fogalmi meghatározása helyes, mely azt a törvényes hatóságokkal szembeni e!lenszegülésre szorítja. Továbbá a 16í. § a következőket mondja : (Olvas); „A ki nem azon ezélból, hogy az L, III., IV. fejezetben meghatározott valamely büntettet elkövessen, a törvény vagy a magyar kormány engedélye nélkül, a magyar állam területén csapatot gyűjt, azt felfegyverzi, hadi szerekkel ellátja, vagy hadi gyakorlatokban oktatja. — vigy szintén az is, ki ily csapat vezényletét, vagy abban valamely tisztséget elvállal ; lázadást követ el. és két évtől öt évig terjedhető államfogházzal, valamint négy ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő sat." Itt nem lázadás, hanem toborzás esete forog főn, mely lehet jogosult vagy jogosulatlan a nélkül, hogy lázadás volna. A jogosulatlan toborzásról szóló intézkedések nézetein szerint a törvénkönyvnek más lapjára tartoznak. Végül ötödször kénytelen vagyok megjegyezni mellesig, hogy a büntetések oly szigornak e fejezetben, hogy lehetetlen, hogy fel ne "tűnjenek. A t. államtitkár ur — mindenki elismeri — igen nagy stúdiumot fordított a szőnyegen forgó törvényjavaslatra ; hanem méltóztassék nekünk valamelyik ujabb európai codesből példát mutatni arra, hogy azon eodex is a lázadási büntetések minimumát 10 évi államfogházban állapítja meg. Én nem arrogálom magamnak, hogy nagyon jártas volnék az európai codexekben, de a mennyire azokat én ismerem, nem tudok hasonló példát és nem tartanám nagy dicsőségnek Magyarországra és a magyar eiviíisatióra nézve, hogy épen mi épen azáltal excelláljunk, hogy a lázadási büntetések Magyarországban a legnagyobbak. Megvallom t. ház gyarlóságomat: ha sikerült volna nekem e rövid idő alatt, hogy e törvényjavaslatot tárgyaljuk, részletes szöveget kidolgoznom, akkor bátor volnék azon szöveggel fellépni; miután azonban az a jelen perczig nekem nem sikerült, tekintve a tárgy fontosságát, tekintve különösen azt, hogy a fenforgó kérdés politikai tekintetben az alkotmányos garantiák terét igen közelről érinti, tekintve azt, hogy az alkotmányos élet mindenesetre bizonyos mozgalmat megkíván, mely mozoghatás korlátainak kellő megszabása igen nagy óvatosságot kíván : bátor vagyok a következő határozati javaslatot terjeszteni a ház elé: Határozati javaslat. Tekintve azt, hogy a lázadásról szóló 152. §-ban, annak szószerinti szövege szerint már az összecsoportosulás magában lázadásnak vétetik, holott pedig a lázadás tónyálladékára, helyes jogi fogalmak szerint, a törvényes felsőbbségnek csoportosulás utjáni erőszakos megtámadása, vagy törvényes rendeleteinek való tettleges ellenszegülés kívántatik meg s ekkép a lázadásnak a hivatolt 152. §-ban foglalt azon definitiója, mely szerint már maga az összecsoportosulás, ha semmi ellenszegülés vagy megtámadás nem történt is, lázadás, — jogilag helytelen ; tekintve azt, hogy a 159. §. semmi kötelező rendszabályt nem foglal magában az iránt, hogy nyilvános ellenszegülési esetekben az összecsoportosult néptömeg a polgári hatóság által, mielőtt ez fegyveres erőhöz nyúlna, a törvény nevében elszéledésre tettleg fel is hívandó : tekintve azt. hogy a 153. g-ban foglalt eset nem lázadási eset, miután lázadás csak szemben a törvényes hatósággal van ; — igy a 161. §-ban foglalt eset is szintén nem lázadási eset, hanem toborzás esete, mi a lázadással sem fogalmilag, sem különösen jogilag nem egy; tekintve azt, hogy az ezen fejezetben foglalt büntetések legnagyobb részben tulszigoruak, igy például a lázadás bűntettének minimuma 10 évi államfogság, minden mértéken tulszigoru: a képviselőház az igazságügyi bizottságot oda utasítja, hogy a lázadásról szóló IV. fejezetet a jelen határozati javaslat fentebbi indokolásában foglalt szempontok alapián s ezekhez képest újra dolgozza át és szövegezze. (Helyeslés a baloldalon.) Ajánlom ezen indítványt a t. ház pártolásába. Elnök: Ha kívántatik, még egyszer fel fog olvastatni az indítvány. (Halljuk!) Gulner Gyula jegyző (újra felolvassa a határozati javaslatot.) Csemegi Károly államtitkár: T. képviselőház! Megvallom őszintén, nem hiszem, hogy az alkotmánynak és az alkotmányra szükséges garantiáknak nagyon fontos szolgálatot teszünk akkor, mikor az alkotmányi garantiák megsértését említjük mindenütt ott is, a hol a büntető törvénykönyv épen az alkotmányos garantiák megsemmisítésére intézett támadás ellen büntetési tételeket állapit meg; midőn tehát épen magát az alkotmányt akarja megvédeni az erőszak es az alkotmányellenes támadások ellenében : a büntetések mellőzése ez esetben nem volna garantiája az alkotmánynak; s a mi ez esetben az elleninditvány által követeltetik, én attól tartok, hogy az iieni garantiát kíván az alkotmány fenntartására.
