Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-326

176 326. országos ülés deezember 18. 1877. Ha az előttem szólott t. képviselő ur, a kinek igen buzgó törekvéseit a magyar nyelvben való jártasság megszerzésére méltányoljuk, e tekintetben mégis a magyar akadémia által megállapított szavak corrigálására akar itt e házban indítványokat tenni: azt hiszem, hogy alig lesz szükség figyelmeztetni arra, hogy a magyar akadémia által megállapított terminológiát a magyar nyelv szempontjából mégis biztosabbnak fogadhatjuk el, mint azt, a mit ő méltóztatik ajánlani. (Helyeslés.) Es ez áll indítványának azon részére, melyben az „eltulajdonítást" az „elidegenítés" kifejezése által kívánja felcseréltetni. A magyar akadémia szótárában az „eltulajdonítás" a jogtalan tulajdonszerzés fogalmát akarja kifejezni és mi mindnyájan, kik ezen törvényjavaslat szerkezetébe befolytunk, és nyelvbeli nehézségekkel nem vagyunk kénytelenek annyira küzdeni: a magyar nyelv természetében rejlőnek látjuk azt. hogy eltulajdonítani annyit tesz, mint valamit nem. jogos utón megszerezni. Hogy ennek ellenében „elidegeníteni " jobb volna, azt hiszem, hogy a t. ház azon tagjai, kik velem együtt a nyelv nehézségeivel nem küzdenek, ezt nem fogják állítani. A mi pedig a második részt illeti, hogy ezen szaval: „beleegyezése nélkül" kihagyassanak, azt sem tartom helyesnek; mert végre is lehetnek oly esetek és ezek az indoklásban is fel vannak említve, melyben a beleegyezés hiánya a lopás elkövetésére okvetlenül szükséges. (Helyeslés,.) Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság szövegezését megtartani. [Helyeslés) Elnök : Fel fog olvastatni a módositvány. Molnár Aladár jegyző (vjra felolvassa « módositványt.) Módositvány; beadja Zay Adolf. E §. első sorában azon szavak : „annak beleegyezése nélkül" kihagvandók s a másik sorban azon szó helyett: ..eltulajdonítás" teendő „elidegenítés." Elnök : Méltóztatik a t. ház a 333. §-t a beadott módositvány ellenében az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk !) A ház a g-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja s igy a módosítás mellőzve van. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 334—335. §-okat. melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa, a 336. §-t.) Pauler Tivadar előadó: T. ház: A 338. §. első pontjában ezen szavak helyett „törvényesen nem tiltott vallás" helyett a 189. §. szerint „törvény által nem tiltott vallás- szavak iktatandók. Bokros Elek: T. ház ! A fölolvasott §-nak 7., 8. pontjait kérném a 339. §. kapcsában tárgyaltatni. Azon esetben, ha a t. ház kérésemnek helyet fog adni: bátor leszek egy módositványt előterjeszteni. Elnök: Kivánja-e a t. ház, &ogy a 336. %. a 339 §-sal együtt tárgyaltassék. (Helyeslés.) Miután a t. ház ezt elfogadni méltóztatott, kérem a 339. §-t felolvasni. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 339. §~t.) Bokros Elek: Módositványorn szerény és egyszerű, de véleményem szerint a gyakorlati életben rendkívüli fontos. A 336. §. 7. 8. pontja lopás bűntényévé minősíti azon tényt, a melynél fogva : „a cselédek vagy házhoz tartozó személyek 50 frton alól bármily csekély értékig követnek is el lopást." Magam is osztozom azon nézetben, ós azt hiszem, senki sem. vonja kétségbe, hogy a cselédek és házhoz tartozó személyek lopása súlyosabb erkölcsi beszámítás alá eső tény, mintha azt idegenek követnék el. Hogy tehát a jelen törvényjavaslat őket súlyosabb büntetéssel sújtja : azt correctnek tartom ; azonban azon eszközt és módot, melylyel a törvényjavaslat ezen súlyos büntetés kimérését alkalmazza, nem tartom helyesnek. Azt hiszem, senki sem fogja azt kétségbe vonni, hogy a cselédek és a házhoz tartozó személyek lopása súlyosabb erkölcsi beszámítás alá esik, mintha ugyanazt idegen személyek követik el, és igy correctnek és helyesnek tartom, hogy az illető személyeket a törvényjavaslat súlyosabb büntetéssel is sújtja: azonban én nem tartom helyesnek azt, hogy a lopás ez esetben a „bűntettnek" qualificáltatik. Ellenvetésem e tekintetben nem elvi, hanem igazságügyi, politikai és gyakorlati szempontból való. A dolognak a következménye az, hogy ily módon bűntetté qualificáltatván, a legcsekélyebb, tehát a pár krjaczárnyi lopás is: az ilyen cselédügyeknek 90%-a a törvényszékhez fog utasíttatni j és igy ugyanazon complicált eljárási formák alá fog esni, a melyek a legsúlyosabb bűntettekre megállapittatnak. Az eljárási formákat még nem ismerjük: de bármily eljárás fog behozatni, az uj perrendtartás szerint is a bűntetteknél mindenesetre sokkal bonyolultabb és hosszadalmas eljárás lesz érvényben, mint a vétségeknél. Az uj perrendtartás mindenesetre megfogja különböztetni a két esetet és igy a vétségeket a járásbíróságokhoz, a bűntényeket pedig a törvényszékhez fogja utasítani. Én azonban az uj perrendtartásnak minden eshetősége közt merem állítani, hogy a vétségekre kiszabott eljárás gyorsabb, könynyebb lesz a bűntényekre előírtnál. En is azt kívánom, hogy a , cseléd és a házhoz tartozó egyének által elkövetett lopás ugy büntettessék, a mint ez a törvényjavaslatba felvétetett; mindazonáltal azt kívánom, hogy az eljárás gyorsabb legyen. Ennélfogva módositványom abban áll, } hogy a 7.. 8. pontban említett cseléd és házbei liek lopása neveztessenek vétségeknek, de ugyan-