Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-326

326. országos ülés űeczember 18. 1877. J75 Gullner Gyula jegyző (olvassa a XXVI. fejezet czimét, mely elfogadtatik. Olvassa a 333. ggjL) Zay Adolf: T. MzCjFelkiáltások: Eláll! El áll\) Legyen szabad a t. ház ez iránti tájékozására megjegyeznem, hogy csakis három indítványt leszek bátor előterjeszteni. Nincs szándékom a t. ház becses idejét egy óránál tovább igénybe venni. (Derültség.) A ministeri indokolás, valamint az igazságügyi bizottság jelentésének ide vágó részei világosan beismerik, hogy a lopás fogalmi deflnitio nagyon nehéz és fontos dolog, s azért reménylem a t. ház becses figyelmét megnyerhetni, ha arra figyelmeztetem, hogy az előttünk fekvő szövegezésben a lopás fogalma nincs egészen helyesen es szabatosan megállapítva. Pedig ugy hiszem, hogy a t. ház elég tisztelettel fog viseltetni a törvény szabatos szövegezése iránt, hogy az itten szükséges kijavítást párcolja. A 333. §. fogalmazása épen nem sikerült a t. bizottságnak, amenynyiben oly momentumot tartalmaz, a mely tökéletesen fö'ösleges, t. i. ezek a szavak: „annak belegyezése nélkül." T. ház! Én ugy hiszem, hogy a t. bizottság tagjai, a kik visszaemlékeznek e %. genesisére, nagyon jól fogják tudni, hogyan maradt benn e mozzanat a §-ban. k% eredeti ministeri szövegezésben nem volt felvéve a szó „jogtalanul" ; a bizottság e szót beil)esztette és mégis benne hagyta e szavakat „annak beleegyezése nélkül," melyek az emiitett toldás által helyettesittettek és igy fölöslegesekké váltak. Eemélem, hogy a t. ház a defínií'o szabatossága érdekében elhatározandja e fölösleges szavak törlését. A szakasz külömbséget tesz a jogos tulajdonos és a birlaló, az egyszerű detentor közt. Vegyük először az esetet, hogy a jogos birtokos, vagy egyszersmind tulajdonossal van dolgunk, ha ez beleeg}

r

ez, hogy a dolgát más elsajátítsa, akkor ez juris negotium, donatio, vagy emtio, venditio, és nem bűntény; ha pedig nem egyez be: akkor jogellenes elsajátítás, s igy az, vajon beleegyezett-e vagy sem, nem tartozik oda, hogy „jogtalan" elsajátítás, mert ez ugy is feltételeztetek. Ha még finomabb megkülönböztetést akarunk tenni, azt mondhatjuk, hogy fennforoghat oly eset is, hogy az illető a dolgot a tulajdonos beleegyezésével veszi el, de nem azzal az engedélyivel, hogy elsajátítsa, hanem hogy később visszaadja. Ez esetben azonban ha mégis olsajátitja a dolgot: nem lopás, hanem sikkasztás tónyálladéka forog fen. Ennélfogva ha a jogos birtokos vagy tulajdonossal van dolgunk, akkor tökéletesen fölösleges annak beleegyezését felemlitni, ha egyszer ki mondatik, hogy jogtalanul történik az eltulajdonítás. Vegyük most a másik esetet, ha nem a tulajdonos vagy a jogos birtokossal, hanem csakis „.a„.detentorraL a birlalóval van dolgunk, a ki a dolgot nem uti suam, nem animo, nem sibi possidendi, hanem alieno animo possidendi detentiójában tartja. Ennek belegyezése sokkal kevésbé kell; mert ha beleegyez abba, hogy más azon dolgot, mely nem az övé, elsajátítsa, az elsajátítás mindemellett jogtalanul történik, mert nem történik annak beleegyezésével, a ki ezen dispositióra jogosítva volt; ha pedig nem egyez bele a detentor, akkor mindenesetre szintén jogtalan az eltulajdonítás. Ebből ugy hiszem világosan kiderül, hogy e mozzanatban „jogtalanul" már ben van foglalva mindaz, a mit e kifejezéssel „annak beleegyezése nélkül" ki akartak fejezni. Miután e szót „jogtalanul"' felvették a bizottságban, akkor elvetendő az, a minek helyébe tették ezen szót, t. i. azon szavak „beleegyezése nélkül"; mert ezeknek törülését elfeledte a bizottság; a jelenlegi szövegezésben ismétlés, tautológia, felesleges mozzanat létezik. Arra is akarnám figyelmeztetni azt, ki talán e szövegezés védelmére akarna felszólalni, hogy nem két egymástól különböző tettről, nem az elvételről és az eltulajdonításról van szó ; hanem hog)' ezen két fogalmat nem szabad egymástól elkülöníteni. Mert a szövegben nem az áll: „elveszi és eltulajdonítja" hanem „elveszi hogy eltulajdonítsa," a miből kiderül, hogy a jogtalan eltulajdonítás cselekvése immanens az elvételnek, hogy az elvételnek szándóka és dolusa a jogta'an eltulajdonítás. Másképen t. ház, ugy hiszem, hogy azon szó „eltulajdonítás" nem eléggé praecis, nem fejezi ki egész szabatossággal azt, a mit ki akartunk fejezni ezen törvényjavaslat által. En azt hiszem, hogy ezen szó „elidegenítés" sokkal jobban megfelel a fogalomnak, mint az eltulajdonítás, mert az eltulajdonításnak ugyanazon értelme van, mint az elsajátításnak, a melyről itten nincs' szó; mert ezen törvényjavaslatban itt fogalmilag nem az elsajátításra kerül, hanem az elidegenítésre, tehát ezt a kifejezést kellene a javaslatba felvenni. Bátor leszek ez iránti módositványomat beadni. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módositványt.) E §. első sorában azon szavak: „annak beleegyezése nélkül" kihagyandók; a második sorban pedig azon szó : „eltulajdonítása" helyett teendő „elidegenítése." Csemegi Károly államtitkár: T. képviselőház ! Én teljesen tudom méltányolni azon szempontot is, melyet az előttem szólott képviselő ur oly gyakran ismétel, hogy itt minden egyes bűntény fogalmának meghatározásánál a német törvénykönyvnek szószerinti megállapítását kívánja a törvényjavaslatba bevétetni. Én ezt tökéletesen méltányolom; de egyre nézve bátor vagyok mégis a t. háznak igazságórzetéhez folyamodni. (Halljuk l)