Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-325

156 325. országos Ülés deezember 17.1877. a ministerelnöki palota elé s ott a kapus azt mondotta: „Sajnálja a ministereinők ur, de el nem fogadhatja." Erre Sztupa képviselő ur, mint a küldöttség elnöke azt mondotta: „Én mint a népgyűlés küldöttségének elnöke jövök s kérem az elfogadtatást." De a mint mondám, a kapus azt felelte: „Sajnálja a ministerelnök ur, de el nem fogadhatja." Erre a következő kocsikból kiszálltak a küldöttség tagjai és Sztupa képviselő ur azt mondotta nekik, — a kik közelében állottak, hallották, ón is hallottam, — hogy a ministerelnök ur nem fogad el. Ennek megtagadása következtében a nép ingerültsége igaz, hogy nagyra növekedeti, de hát ennek azután nem mi voltunk az okai, nem mi voltunk a rendezői, (Nagy zaj a középen.) hanem az, ti ki megígérte | a küldöttség elfogadását és a mikor a küldöttség oda jött, akkor azt megtagadta, (Ugy van! a szélső bal felöl.) Mert arról, hogy az utczán levő néptömeg be akart volna menni a palotába, szó sem volt. Be akart menni a küldöttség 25 tagja, mely a néptől egészen elkülönítve tartotta magát. A mi- . nisterelnök ur megtagadván a bemenetelt, én részemről a mint lehetett, azonnal utat törvén magamnak a néptömegen át, mentem oda, a hol kocsiaink állottak s többi társaimmal együtt kocsikba szállván, elhajtattunk. Hogy tehát mi történt a vége felé — a míg ott voltam egy ablak sem töretett be, meglehet, hogy később betöretett, de én részemről ennek tanuja nem voltam. Hogy mi történt a szabadelvűkor előtt, arról sem szólhatok, mert; annak sem voltam tanuja. De azt tudom, hogy a kihágásnak, a mennyiben csakugyan történt ilyen, az oka az volt, hogy a ministerelnök ur spontán azt üzente, hogy a küldöttséget elfogadja, ha az 25 tagnál többől nem fog állani s a népgyűlés ehhez alkalmazkodván, mikor a küldöttség megérkezett, azt el nem fogadta. Igen természetesen ily körülmények között az ingerültség önmagától keletkezett. (Igaz! a szélső bal felöl.) A mi már illeti azon kérdést, vajon ott Tisza Kálmán képviselő urnák immunitása sértetett-e meg, azt itten taglalni részemről nem akarom, hiszen a t. ház elnöke azt mondotta, hogy szükségesnek tartja vizsgálatot tétetni. Am tessék, én semminemű vizsgálatnak nem vagyok és nem voltam soha ellene, Én igenis rósz néven vettem azt, hogy valahányszor mi sürgetünk vizsgálatot: az a kormány részéről megtagadtatik. Am vizsgáljanak s ha találnak okot arra, hogy a képviselői immunitás fenntartására a ház intézkedéseket tegyen, legyen meggyőződve a t. ház, hogy mi az immunitás fenntartásától soha sem fogunk visszamaradni. Hogy a ministerelnöki palota ablakainak betörése megsértése-e vagy nem a képviselői immunitásnak (Derültség és mozgás a középen.) azt taglalni nem akarom. (Zaj a középen.) Én egyszerűen szükségesnek tartottam a dolgokat előadni ugy, a mint azok az én tudtomra történtek, mivel a ministerelnök ur szükségesnek tartotta azokat előhozni azon tudomás szerint, melyet ő talán nem a maga tapasztalásából, hanem mások informatiójából merített. En csak azokat mondottam el, a mit saját tapasztalásomból merítettem. Különben óhajtom, hogy a vizsgálat megejtessék, annak eredményét egész nyugalommal és örömmel fogom elvárni. (Helyeslés á szélső baloldalon.)'. Madarász József: T. képviselőház! Helyeseltem volná, ha a ház a t. elnök urnák észrevételeit és óhajtását ugy, a mint kifejeztettek, egyhangúlag elfogadja és a ministerelnök ur szorítkozott volna tisztán a felvilágosításokra s nem mondott volna véleményt bizonyos, nem e kérdéshez tartozó körülményekre nézve. Ha a képviselőház vagy ennek tagjai ellen bárminemű sértés követtetik is el, magam is óhajtom, hogy a ház elnöke áltai, értesülvén arról, a ház intézkedjék. Én önmagára a tárgyra nézve csak akkor óhajtottam volna nyilatkozni, midőn a ház t, elnöke a szükséges felvilágosításokat megadta. Legyenek önök legalább az én részemről meggyőződve, hogy ón nem követein a t. többségnek Helfy képviselőtársam képviselői megbízása ellenében elkövetett sérelemre nézve az elnézés politikáját; (Helyeslés a szélső baloldalon.) legyenek önök megnyugodva, hogy ha akár Helfy, akár Tisza Kálmán vagy bármely más képviselő ellenében követtetik el sértés, tudni fogom teljesítendő kötelességemet. A t. ministerelnök urnák egy pár észrevételét, miután már nyilatkozott, nem hagyhatom megjegyzés nélkül. Azt mondotta először, hogy ő azon népgyűlés küldöttségének megüzente, hogy ha 25 tagú lesz, elfogadja; de mert látta, hogy tömeg is jött vele, el nem fogadhatta. (Tisza Kálmán tagadólag int.) Engedelmet kérek, de én így vettem ki, hogy ha 25 tagú lesz, azt elfogadja ; de miután nagy tömeg van itt, jöjjenek holnap, mert ma nem fogadhatom el. Igaz, hogy nem élünk ma oly időket, mint 1848-ban: de még azon alkotmánvos időben is. midőn körülbelől még június tájában voltunk, midőn az akkori nádor Magyarország királyi helytartója is volt, nagyon jól emlékszem, hogy akkor az egész országban azon közvélemény kezdvén lábra kapni, hogy lent az alsó vidéken a haza ellen támadt szerbekkel a katonaság rokonszenvezni kezd és a vezérlet rósz, az akkori kormány tényeinek ellenőrzéséül magához a királyi. helytartóhoz, a nádorhoz több százra menő kül-