Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-325
325. országos ülés gomoly, mennél több és több elámitott polgárt ragadjon a veszedelembe — a nieneur-ök, a vezetők, az izgatók, mint rendesen történni szokott, ép bőrrel menekülvén: (Elénk helyeslés a középen.) — ez a haza, ez az alkotmány és az elámitani szándékolt polgárok __elleni bűn lenne. (Zajos helyeslés a középen.) Ép ezért mondom, számitok minden jó hazafi, számitok a t. ház tagjainak támogatására még az esetben is, ha, miután a tapasztalat megtanított, hogy még országgyűlési képviselők által rendezett népgyűlés is — bizonynyal hiszem, akaratukon kívül, — ily utczai kitörésekre, kihágásokra ragadtathatja magát, ha szükségét látom, a népgyűlések tartását is egyidőre be fogom szüntetni. (Elénk helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Ha Szontagh Pál képviselő ur felszólalása és az arra adott válasz mellett marad a dolog, nem fogtam volna a t. háznak bóketürését és figyelmét igénybe venni; miután azonban a ministerelnök ur szükségesnek tartotta a történteknek előadását, és szükségesnek tartotta azonfelül nyilatkozatokat tenni: meg fogja nekem is engedni a t. ház. hogy egy pár észrevételt tegyek a most előadottakra. Eu igenis, egyik részese voltam a népgyűlésnek (Mozgús jobbfelöl) s azt nemcsak megtagadni nem fogom, hanem kötelességmulasztásnak fognám tekinteni, ha az ország oly válságos perczeiben a nép szavát nem hallatta volna. Én azt hiszem, hogy alkotmányos országban a nemzet többsége akaratának kell történnie, (ügy van balfelöl. Felkiáltások a középen : A törvényhozó testületek képviselik a nemzetet!) Ez az alkotmányosság alapelve. A népakarat manifestatiójának egyik módja, a népgyűlések tartása. (Felkiáltások a középen: Ott a nép söpredéke garázdálkodott/) A tegnapi népgyűlést előkészítő bizottságnak a ministerelnök ur által tudtára adatott — amint ő maga is mondotta — hogy ő hajlandó a népgyűlés küldöttségét elfogadni, de csak ugy, ha az 25 tagnál számosabb nem lesz s ámbár a rendező bizottság már előbb — tekintettel a vidéki városok küldöttségeire — a népgyűlés küldöttségének számát 50-re határozta, alkalmazkodott a ministerelnök urnák e kijelentéséhez és 25-re szállította le. Nem volt tehát a népgyűlés rendezésében semmi, a mi a ministerelnök úron, akár erőszakot akart volna elkövetni, akár valami törvénytelenséghez nyúlni; sőt ellenkezőleg nem volt egyéb szándéka és kívánsága, mint az, hogy a népnek a népgyűlésben alkotmányos módon nyilvánított akaratát a kormány tudomására hozza, e ezélból alkalmazkodott azon intézkedésekhez, melyeket a ministerelnök ur a maga izenete által tenni méltóztatott. dcczember 17. 1877. 255 Ha a ministerelnök ur nem küld üzenetet és a küldöttség odaérkezve azon választ kapja, hogy miután a küldöttség bejelentve nem volt, a ministerelnök ur nem intézkedett annak elfogadásáról, azt ugy a küldöttség, mint mindenki igen természetesnek találta volna; de miután a ministerelnök ur, — nem tudom, ki által — tudósítva volt arról, hogy küldöttség szándékoztatik hozzá menesztetni és ő előzőleg tudtára adta a rendező bizottságnak, hogy igenis a küldöttséget elfogadja, de csak ugy. ha 25-nél számosabb nem lesz: akkor ugyhiszem, hogy semmi sincs abban, ha a népgyűlés e kijelentés után a küldöttséget elmenesztette. A mi a ministerelnök ur azon kijelentését illeti, hogy a küldöttség tagjai együttesen érkeztek meg a tömeggel, méltóztassék megengedni, én nem tudom, hogyan érkezett oda a tömeg, mert ón annak tagja nem voltam, hanem képeztem a küldöttség egyik tagját és midőn a népgyűlés bevégeztetett, a küldöttség tagjai ottmaradtak és még körülbelül fél óráig időztek azért .... {Nagy mozgás jobbfelöl. Derültség és felkiáltások: Halljuk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónok szavait félbeszakítani. A tárgy igen komoly. Simonyi Ernő: Mondom még fél óráig vagy tovább időztek azért, mert a rendezők által számukra a kocsik csak 3 / 4 4 órára voltak megrendelve, a népgyűlés pedig már l j i 4-kor bevégeztetett. Midőn a kocsik megérkeztek, a 25 tag a kocsikba beszállott s a ministerelnöki palota elé hajtatott: ott igaz nagyszámú néptömeggé lett e gyülekezet, hanem hogy hogyan, miként gyűlt össze, azt nem tudom (Zaj a középen.) Almássy Sándor: Ha volna, megmondanám, higye meg Csemegi képviselő ur ; (Helyeslén a szélső balfelöl. Zaj a középén.) Hadd dühöngjön ! (Zajos fölkiáltások a középről: Rendre! Nagy zaj.) Elnök : T. ház! Mind azokat, a kik felszólalásukkal a szónokot előadásában gátolják, valamint azokat is, kik innen (A szélső bal felé mutatva.) közbe hangosan felszólalnak: nekem igazán rendre kellene utasítanom és hogy erre szükség ne legyen, kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot egész komolysággal és hidegvérüséggel végig .hallgatni. (Af-alános helyeslés.) Simonyi Ernő: Mondom, hogy:— hogyan, miként és mikor érkezett oda a néptömeg, arról nekem tudomásom nincsen, nincsen már azért sem, mert én itt voltam a lovardában, az pedig ott történt Budavárában. No tehát két helyütt egyszerre nem lehetvén, nem is lehet róla tudomásom. Oda megérkezvén a küldöttség, Sztupa képviselő úrral egy kocsiból kiszállván, mentünk 20*
