Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
316. országos ülés november 30 1877. 7 szerencsétlen szegény ember, a ki nehéz anyagi viszonyok között, talán épen családjának fentartása, talán gyermekeinek az éhhaláltól való megmentése czéljából vesz el néhány idegen forintot. Az én benső meggyőződésem tehát az, hogy midőn az ezen fejezetben foglalt bűntényekről méltóztatnak szólani: ne méltóztassanak azokat kiválóan a politikai bűntények categoriába tenni, mert e fejezetben vannak oly bűntények is, melyek nem kizárólag politikai bűntények. Ennélfogva általában ezen §-t, ugy a mint van elfogadtatni kérem. (Helyeslés.) Elnök: Mocsáry képviselő ur félreértett szavainak helyreigazítása végett kivan szólani. Mocsáry Lajos: T. ház ! Várady Gábor t. barátom tökéletesen félreértette tegnap a „semmit rólunk, nélkülünk" elvére vonatkozólag mondott szavaimnak értelmét. Legkevósbbé sem akarom kétségbe vonni azt, hogy ezen háznak joga van a nemzet nevében intézkedni, de ezzel semmi összefüggésben nem volt az, a mit mondtam. En szavaimat ugy értettem, hogy akár jó. akár a rósz embert, mint állampolgárt érdekli az, hogy az állam ügyei, a melyektől függ az ő közvetlen személyes jóléte is, miként intéztetnek : ennélfogva joga van arra befolyást gyakorolni, e jogával van is módja élni, t. i. szavazati joga által. Ez minden állampolgárnak veleszületett joga, melyet semmi esetben tőle elvenni nem lehet, kivéve természetesen, mikor el van zárva, mikor nem képes e jogát gyakorolni. Ez volt szavaimnak értelme, nem pedig az, a mit — meglehet, az én hibám miatt, röviden fejezvén ki magamat és talán nem eléggé fejtvén ki ezen eszmét, — t. barátom Várady Gábor ur abból következtetett. Hosztinszky János: T. ház ! Én részemről a beterjesztett módositvány ellenében a törvényjavaslat 138. §-t ugy, amint szövegezve van elfogadom. Mindenekelőtt reflectálnom kell ezen törvényjavaslatnak 103. §-ára. Ezen §-nak elfogadása által a t. ház elfogadta egyszersmind általánosságban azon elvet, hogy a szabadságvesztés-büntetés mellett, mint mellékbüntetés egyszersmind a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztés is alkalmaztatik : tehát a hivatalvesztés és polikai jogok gyakorlásának felfüggesztése, mint mellékbüntetés alkalmazása ellen most kifogást tenni nem lehet; és általában azt tartom, hogy ezen vitát minden fejezetnél ismételni talán még sincs helyén, mert el van ezen kérdés döntve, mint mellékbüntetés a hivatalvesztés és politikai fogok gyakorlatának felfüggesztése már el lévén fogadva. A mi most különösen azon kérdést illeti, vajon ezen mellékbüntetések a jelen fejezetben elősorolt bűntényekre : milyenek a felségsértés stb. alkalmazhatók-e vagy nem, azaz hogy Mocsáry t. képviselő ur módosiváuya elfogadtassék-e vagy nem, aki azon hitben van, hogy ezen bűntettekre a mellék büntetések ne legyenek alkalmazhatók, én részemről t. ház kijelentem, hogy igenis elismerem, hogy lehetnek esetek, mikor a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mint mellékbüntetés igen súlyos, és azt is kijelentem, hogy ezen mellékbüntetések alkalmazása lehetőleg kis számra szorittassék. De azt hiszem, hogy a jelen fejezetben foglalt bűntettekre. melyek oly természetűek, hogy nézetem szerint a képviselő ur nem egészen helyesnek választotta az alkalmat arra, hogy a mellékbüntetések a politikai jog gyakorlatának felfüggesztése itt alkalmazásba ne vétessék. Mert a ki egyszer felségsértési elkövet, a ki képes oly cselekvényt elkövetni, a mely közvetlenül irányozva van arra, hogy a trónöröklés törvényes rendé erőszakkal megváltoztattassák, a ki képes oly cselekvényt elkövetni, mely közvetlen arra van irányozva, hogy a magyar állam alkotmánya erőszakkal felforgattassék. területe vagy területének egy része idegen hatalom alá kerüljön, hogy ilyen ember a politikai jogok gyakorlatába mindjárt büntetésének kiállása után visszahelyeztessék: én azt részemről az ország érdekével, de magának a törvényhozásnak intentióival is összeegyeztethetőnek nem tartom. De méltóztassék a régi magyar törvényeket venni: vajon az ilynemű bűntényre a mellékbüntetés nem volt-e azokban sokkal szigorúbb, mint az, mely itten terveztetik ? Tudjuk, hogy a felségsértésre régibb törvényeinkben fej- és jószágvesztés volt kimondva. Itt a jószágvesztes mellékbüntetés. Már most kérdeni a t. képviselő úrtól, melyiket tartja terhesebbnek : azt-e, ha valaki jószágvesztésre is ítéltetik, vagy ha ideiglenesen politikai jogainak gyakorlásában megakadályoztatik ? Hiszen az első esetben még ártatlan családja is sujtatik; holott az utóbbi esetben mindig reménye lehet, hogy politikai jogaiba visszahelyeztetik. (Helyeslés.) De végtére én nem igen szeretek külállamokra hivatkozni, Angliára, Francziaországra, Belgiumra, Schweiczra : mert azon meggyőződésben vagyok, hogy lehet igen sok intézmény, mely talán külföldön helyes, de viszonyaink közt nem volna czélszerü; de hogy jól rendezett állam, mely saját érdekeit jól felfogja és biztosítani akarja, hasonló bűntényekre, mint a melyek a jelen fejezetben felsoroltatnak, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését ne mondaná ki: azt hiszem, talán megengedi a t. képviselő ur, hogy ilyen államot; aligha fog találni. Ennyit akartam megjegyezni Mocsáry t. képviselőtársam beszédére. Ami Simonfay t. képviselőtársam beszédét és érvelését illeti, nem lehetek azzal, annak némely