Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
8 316. országos ülés november 30.1877. részleteire nézve egy véleményben. Ő hivatkozott a 135. §-ra, s azt mondja, hogy ezen §-ra vonatkozólag nem kellene kimondani a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését: mert az ott emiitett esetek nem oly természetűek, melyek azon büntetést érdemelnék, hogy a 138. §-banaz álljon, hogy azon bűntények is, melyek a 135. §~ban felsoroltatnak, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését vonják maguk után. Ha a 138. §-ban az mondatnék, hogy 135. §-ban felsorolt bűntényekre a biró köteles a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztést kimondani: akkor ezen kifogásnak volna értelme ; de miután e szakasz azt mondja, hogy kivéve a 135. §-ban meghatározott esetet, melyben a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a biró mellőzheti: e kifogásnak értelme nines; mert nem imperativ a törvény kifejezése, sőt sokkal enyhébb, mintha permissiv kifejezés használtatnék, mert a használt kifejezés folytán a biró tudja, hogy a 135. §-ban előforduló esetekre csak a legsúlyosabb körülmények közt kell kimondania a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését. Különben Simonfay képviselőtársam azt állította a hivatalvesztésre vonatkozólag, hogy azt kár kimondani, mert nagyon természetes, hogy ha valaki hivatalt visel, ha ilyen bűnt elkövet, akkor hivatalát elveszti. Ami a hivatalelnyerési képtelenséget illeti: azt csak meg fogja engedni a t. képviselő ur, hogy azáltal, ha valaki valami bűntényt elkövet: qualificatiót valamely hivatalra nem nyerhet. Elfogadom a törvényjavaslat 138. §-át ugy, amint szövegezve van. {Helyeslés) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a beterjesztett módositvány. Gulner Gyula jegyző {olvassa a Mocsáry által beadott módositványt.) Elnök : Méltóztatik a 138. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? {Igenl Nem!) Méltóztassanak azok, kik az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, feláílani. {Megtörténik.) A ház elfogadta a 138. §-t. Molnár Aladár jegyző {ol vassá a 139— •^3. §§-t, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 44. %-t.) Zay Adolf: T. ház! E szakasz ellen nincs átalános ellenvetésem, csak arra bátorkodom a t. házat figyelmeztetni, hogy bizonyos aránytalanság forog fe|n különösen az 1. és 4 pont közt, mert latitude nélkül oda állíttatik, hogy ugyanazon büntetés alá jöjjön az, aki egy várat stb. az ellenségnek átad s az, aki élelmi vagy hadi szereket szállít az ellenségnek. Kérem igazságos és arányos lenne-e az, hogy a ki az ellenségnek egy egész várost, vagy várat átad, és az a ki az ellenség részére pl. egy szekér szénát vagy egy zsák búzát szállít, ugyanazon büntetéssel sújtassák. Igazságos-e az, hogy mindkét esetben életfogytiglani fegyház legyen a büntetés ? Én nem tartom igazságosnak. Ha a büntetésben latitude volna hagyva az öttől tizenöt esztendőig terjedhető fegyház közt, akkor a biró belátásától függne, hogy gyengébb, vagy súlyosabb büntetést alkalmazzon; de ha ez nincs benne, akkor aránytalan lesz a büntetés. Azt ajánlom, hogy az igazságtalanság kikerülése végett ezen §. végén, mint uj kikezdés vétessék fel; „Ha enyhítő körülmények forognak fenn, vagy ha a tett maga csekélyebb mérvű, öt évig terjedhető államfogház mondandó ki" Molnár Aladár jegyző {olvassa a rnódositványt.) Pauler Tivadar előadó : T. ház ! Az előttem szólott t. képviselő ur némi aránytalanságot lát az 1. és 4. pont közt, t. i. hogy az ép ugy fenyíttessék, aki várat, várost, erdőt stb. ad át, mint az, aki az ellenséget pénzzel, fegyveres erejének, hadi szereinek, vagy hadserege élelmi eszközeinek szaporítása által elősegíti. Észrevételem az, hogy itt e szakaszban mint a hűtlenség bűntetténél egyáltalában a főnyomatékot és büntethetőségének nagyobb mérvét a haza ellen irányzott ellenséges szándék, tehát a dolus speciális képezi. Aki hazaellenes szándékból, ellenséges indulatból, azon czélból, hogy az ellenséget s annak hadműveleteit segítse, e cselekményt elköveti: az kerül e büntetés súlya alá. Hogy akkor, a mikor az illető ezt tenni kényszerítve volt, erről szó sincs, azt az általános résznek beszámítását kizáró intézkedése kétségtelenné teszi. Azonfelül ha ki is van mondva az életfogytiglan tartó fegyházbüntetése: meg vannak a rendkívüli enyhítő körülmények, melyeket a biró minden alkalommal tekintetbe vehet. Meg van még a corectivum a kegyelmezésben is {Helyeslés.) ós ennélfogva egy olyan kivételes, képzelt esetben, mint a képviselő ur a törvénynek azon szigorát enyhíteni oly cselekményekre nézve, a midőn valaki dolus malusból roszakarat vagy ellenséges indulatból is a haza és a monarchia hadserege ellen ezt követi el, nem tartanám tanácsosnak. Más nemzeteknél is hasonlók az e részbeni intézkedések ; itt van pl. a német birodalmi törvénykönyv, mely e bűntetteket épugy sújtja. Én nem tartom hazai viszonyainkat olyaknak, hogy mi ily büntettek irányában enyhébb büntetéseket szabjunk, mint a szomszéd nemzetek. Ajánlom a bizottság szövegezését. Zay Adolf: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy az igen t. előadó urnák csak egy tényleges téves állítását igazitsam üeiyre .... Elnök: Ha szavai félremagyaráztattak. akkor szólhat a képviselő ur, de uj argumentumokat most már nem hozhat fel.
