Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-322

S22. országos Ülés deezember 14. 1877. \ 25 megtakarítsunk valamit pénztárunk számára s minél kevesebbet költsünk, a mire annyival nagyobb súlyt fektetek, miután látjuk, hogy mennyire' szegények vagyunk ; látjuk, hogy az állam 'mindennapi szükségleteinek födözésére a kormány milyen nagy nehezen, sokszor minden emberi érzést megtagadó módon, a legszigorúbb executió utján hajtja be a szükséges pénzt, az ily drága intézmény fentartását viszonyainknak megfelelőnek nem tartom. A t. ház bennem helyezett bizalmánál fogva szerencsés voltam, ha jól emlékszem, az 1870-iki delegátióban részt venni. A Lloydtársulatnak szerződése véletlenül éppen akkor járt le, s mondhatom, hogy nem áll az, hogy a Lloydtársulat szerződése össze volna kötve a kereskedelmi szerződéssel, mert azon törvényezikk, melyre hivatkozás történik, a Lloydtársulatról egy szót sem tartalmaz, mert hiszen ezen társulattal 1872-ben kötötte a szerződést az országgyűlés. Akkor Zsedényi t. barátomnak nagy része volt e dologban, a ki szintén jelen volt a delcgátióban s *tudja, hogy micsoda erős nyomás gyakorolhatott ránk a közös kormány részéről, ha mi hatalmunkon túlterjeszkedve a Lloydtársulatnak meg nem adjuk a szabadalmat. Daczára ennek, mi ismerve hatáskörünket, a szabadalmat meg nem szavaztuk s mi lett ennek a következése'? Az, hogy a Lloydtársulat folytatta mindaddig működését, mig az országgyűlés 7—8 hó múlva meg nem szavazta és valóban meg nem adta neki a subventiót. Ily előzmények után valóban nem tudom megérteni, mi indíthatta arra bennünket, hogy most nyakra főre megszavazzuk a subventiót : mielőtt tudnók, nem lehet-e olcsóbb áron ezen szolgálatokra más vállalkozót találni: mert bármiként méltóztatik hangsúlyozni azt, hogy ez csak provisorium : tagadhatatlan az. hogy. ezt mintegy foglalóul kell adni a jövőre ; ón pedig foglalót nem akarok adni. sem a házat nem' akarom compromittálni. s ennélfogva a subventiót meg sem szavazom. Azt mondják, t. ház. a banktársulat tényleges állapotának fentartásáról, illetőleg a szabadalom meghosszabbításáról, hogy ez alkotmányos vívmány. Én igen csodálom, t. ház. hogy épen a t. ministerelnök ur, — épen most mondott beszédében foglaltatnak ezek — mondhat ilyet; mert én ugy tudom, hogy e banktársulat a múlt évben már nem előbbeni szabadalmának alapján folytatta működését, hanem az osztrákok által a bankactába behozott egyik pont alapján, a melyben az foglaltatik, hogy ha fel nem mondatik a szabadalom és más intézkedés nem történik, akkor a bank folytathatja működését. Tavaly ujrakezdte tehát működését és ama roppant alkotmányos vívmány abból áll, hogy ez meghosszabbittatik, mielőtt tudnók, hogy ezen banktársulat valósággal kap-e az osztrákok részéről engedélyt működésének folytatására : mielőtt tudnók, hogy mily feltételek alatt kapja ezt; mielőtt tudnók, hogy ezen banktársulat a prolongatiót elfogadja-e, vagy sem : s mi már is decretáljuk, hogy a kormányt felhatalmazzuk a tényleges állapot fentartására. Én t. ház, ezt már azért sem tartom szükségesnek, mivel a t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy alkotmányos kormányunk és életünk van. Ha ez áll, ha nem tesz is a törvény intézkedést és nem ad a ministernek felhatalmazást : a minister a maga felelősségén; is megengedheti a banknak, ha ezt szükségesnek tartja, hogy működését folytathassa. Legyen erre is a t. kormányban annyi bátorság, mint a mennyi volt az országnak nem épen előnyére szolgáló intézkedések megtételében. Ez által megmentheti az országot a netalán előfordulható zavartól és eloszlat minden aggodalmat az iránt, hogy a felhatalmazás meg nem adásával kárt szenvedhetnénk, a mennyiben a tényleges állapotnak oly változásai, vagy oly körülmények fordulhatnának elő. a melyek következtében, ha a minister közbe nem lépne : az országra veszedelem hárulna; egyszersmind megmenti az országot azon aggodalomtól, hogy ezen törvényjavaslatban a tényleges állapot fentartására adandó felhatalmazás oly alapon nyugszik, melyet nem ismerünk, ós hogy ha megadjuk ezt, complicáljuk a kérdést a 80 milliós bankköveteléssel, melynek részleges megtérítését tőlünk követelik, de a mely meggyőződésem szerint rajtunk nem követelhető. Minthogy pedig én ezen aggodalomtól ment kívánok lenni, a törvényjavaslatban foglalt felhatalmazást meg nem adom. Kern adom meg azért sem : mert minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy a törvény ós a ház-szabályai által adott engedély folytán minden törvényes intézkedés iránt magától a ministeriumtól felvilágosítást kérjen. Azonban a t. képviselőház erre nem figyelt, mert bennünket a pénzügyi bizottságban oly gyéren engedett képviseltetni, hogy abba csak egy tagot választatott közülünk, s minket már ez által is megfosztott attól, hogy a pénzügyi bizottságban minden körülmény kellőleg megvilágosíttassák és a törvényjavaslatok kellően megvittatassanak. Nem kételkedem a t. ház ügyességéről, de tagadhatatlan, hogy egy 21 tagú deputatióba több tagot is be lehetett volna választani, mivel nagy morális és phisikai erő szükséges arra, hogy egy tagnak minden legkisebb körülményre is kiterjedjen figyelmo. Az ily eljárás mellett teljes lehetetlenség, hogy a törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadjam. {Helyeslés) Elnök: Többen lévén még szólásra felírva, be fogják adni a képviselő urak azon interpelláltaikat, melyeket sürgőseknek jelentettek ki.