Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-322
126 322. országos Ülés deczetnber 14. 1877. Báró Simonyi Lajos: T. képviselőház! Magyarország a keleti határain lefolyó világrenditő eseményeket kezdőtöktől fogva hazánk közönsége a legéberebb figyelemmel, mondhatni lázas érdekeltséggel kísérte. Két szempont vezette ezen eljárásában a nemzetet. A Törökország iránti rokonszenve, és saját nemzeti érdeke. Igen, kimondom tartózkodás nélkül most a szerencsétlenség napjaiban, a melyek a török nemzetet utóiérték, hogy a magyar nemzet most is őszinte rokonszenvvel viseltetik Törökország iránt, nem tartok attól, hogy szavaim meg fognak tagadtatni, mert hazánk közönségét nem sorozom azok közé, kik csak addig boldogítanak valakit rokonszenvünk ajándokával, mig annak szerencse csillaga magosán ragyog; midőn pedig azt vész ós veszély éri, legfeljebb sajnálatok alamizsnájában részesitik. (Helyeslés.) Én tudom, hogy azon rokonszenv, mely eddig nyilvánult, ma is egész teljességében fenn áll, ós becsületére válik a magyar nemzetnek: mert mindenkinek tiszta, nemes érzületet tanusitja az, hogy ha rokonszenvez azzal, ki ártatlanul megtámadtatik, ki magát mint ember becsületesen, mint katona hősiesen viseli. (Élénk helyeslés.) Így cselekedett a török nemzet, ós most midőn őt a legnagyobb veszély környezi, kimondom, hogy igen, ma is bírja Magyarország részvétét, a melynek, hogy eddig tényleges eredménye nem volt, ennek sem a nemzet az oka. (Helyeslés balfelöl: IgazX) Nyiitan fejezem ki ezen érzületemet, a melyben ugy hiszem, a nemzet, kevesek kivételével egész teljességében osztozik ; mert azt hiszem. hogy még nem jutottunk azon nyomorultak sorsára, a kik rokonszenvüket kimondani nem merik, a kik érzéseiket elhallgatni kénytelenek. (Elénk helyeslés balfelöl.) A másik szempont, mely a nemzetet a keleti eseményekre vonatkozólag vezette, mint már előbb emlitém, saját állami érdeke volt. Eeánk nézve, a kik szent István koronájának sértetlen fentartását. és ezzel kapcsolatban a monarchia fenmaradását óhajtjuk, nem lehet közömbös az, mikép alakulnak át a keleten fekvő országok, és tartományok a török birodalom összeomlása, vagy megcsonkítása esetében. Ez okból kisérjük nagy figyelemmel, a legnagyobb aggodalommal a keleti háború esélyeit, és tartunk ezeknek reánk hárulható szomorú következéseitől. Hogy a kormány ezen eseményekkel, és eshetőségekkel szemben mily állást foglalt el eddig : azt sem akarom bővebben ecsetelni. Sokan a kormány eddigi működését homályosnak mondják ; én ezt sem tartom, mert a kormány beosmerve azt, hogy a három császári szövetség létezik, ez által bevallotta, hogy a hadakozó felek egyikével es pedig az oroszszal szövetségben áll, láttuk hogy a neutralitást is ez irányban gyakorolta. Fentartja ezen szövetséget a kormány ma is, ámbár ezt az egész nemzet és e között mi is határozottan kárhoztatjuk. {Helyeslés bal/elöl.) De nem is az a czélja teendő interpellatióinnak, hogy ennek indokolásánál a kormány eddigi tétlenségének okait, vagy netaláni cselekedeteit, a mennyire azok még is léteznének, bonczolgassam, hanem azt, hogy most ezen komoly pillanatban, midőn a haza, és a monarchia életébe rugó kérdések fognak felmerülni, és talán elintéztetni : a kormányhoz azon kérdést intézem, t3S ki fog-e lépni eddigi tartózkodó helyzetéből, ós szándékozik-e latba vetni e monarchia tekintélyének, erejének egész súlyát, erélyes közbe lépése folytán, egy oly béke létesítésében közreműködni, mely véget vetne az eddigi iszonyú vérengzésnek és Magyarország és a monarchia érdekeinek minden tekintetben megfeleljen. (Elénk helyeslés balfelöl.) Tisztelt ház! A törvényhozásban lévő ellenzéknek minden árnyalata, számtalan felszólalásai által kifejezést adott a közvéleménynek, kérdéseket intézett a kormányhoz eddigi és ezutáni magatartása iránt, figyelmeztette a kormányt a bekövetkezhető veszélyekre. Az ellenzék ennél többet nem tehetett. Most a kormányon van a sor, közel van a cselekvés órája, ha a kormány mulasztásokat követett el, ha a kormány tétlenséget fog tanúsítani a jövőben, a melyben e monarchia fenmaradását, és Magyarország állami létét a legnagyobb veszélyek fenyegetik, ennek az ellenzék oka nem leend, az ellenzék teljesítette kötelességét. —- Kérem interpellatiómat fed olvastatni. és a ministerelnök úrral közölni. (Elénk tetszés balfelöl.) Gulner Gyula jegyző (olvassa) •. Interpellatió intézve a ministerelnök úrhoz. Azon nagyszerű és mindkét részről a legnagyobb erők kifejtése mellett folytatott háború következtében, mely Magyarország határai közelében már hosszabb idő óta vivatik, de különösen a legutóbbi napokban történt nagy horderejű orosz győzelem által, mely a török birodalom sorsára mindenesetre nagy, meglehet döntő befolyást fog gyakorolni : Magyarország és a monarchia érdekei a legnagyobb mértékben érintetnek. Ezen kétségkívül igen fontos körülmény következtében a t, ministerelnök úrhoz bátor vagyok azon kérdést intézni: Nem tartja-e Magyarországra, s ennélfogva a monarchiára nézve veszélyesnek, hogy az úgynevezett hármas császári szövetség, és az ebből kifolyó osztrák-magyar orosz szövetség továbbra is fentartassék ? Biztosítékot lát-e ezen szövetségben arra nézve, hogy a keleten nem fognak oly változások ^