Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-322

1 J3 822. országos ülés deczemfcerl4. 1877. Mindenekelőtt intézkedik a quotáról, és pedig akként, hogy a jelenlegi quota még három hónapig fennálljon. A quota megállapítására nézve az 1867, XII. t. ez. 19. és 20. g-a határozottan nyilatkozik, kimondván, hogy küldöttségek küldetnek ki mindkét törvényhozásból, s azok tartoznak referálni az illető törvényhozásnak. Azon küldöttség, mely általunk e czálra választatott : még nem is referált, és én ennélfogva a jelen intézkedést nem tartom az 1867. XII. törvényezikke szerint rneghozhatónak. Ha a jelen esetben némileg csakugyan el kell térnünk a törvénytől, mindenesetre az lett volna a helyes eljárás, ha a törvényjavaslat kimondta volna, hogy az illető törvényezikk szakaszai ez alkalomra hatályon kivül helyeztetnek. Figyelmeztetem a t ház azon tagjait, kik az 1867. törvényekhez annyira ragaszkodnak, — ós ezekhez, kimondom, én is ragaszkodom, — hogy ne engedjék a törvényeket igy mellesleg megrázkódtatni, hanem kívánják azok szigorú alkalmazását. (Mozgás.) A mi a második szakaszt illeti, mely a kereskedelmi szövetségről és vámszerződésekről szól: arra nézve kimondom, hogy mindjárt, a mint azt olvastam, hogy az osztrák birodalmi tanács kiegyezési küldöttsége a három hónapra való prolongálást elfogadta : tudtam, hogy a mi kormányunk is ezt fogja elfogadni. Ezt tudtam az előbbi eseményekből vont tapasztalás szerint. De elismerem, hogy a kormány helyesen cselekedett, mikor ezt elfogadta; ámbár én ezen három hónapot sem tartom elégségesnek, de a három hónapot mindenesetre jobbnak tartom, mint a kettőt. Azon tény, hogy a kormány két hónapot proponált, tanúsítja azon tájékozatlanságot, melylyel a kormány ezen intézkedést keresztül vinni akarja. Mi a három hónapot illeti, kimondom, hogy én ezt is igen rövid időnek tartom. Igen rövid időnek tartom azon oknál fogva, melyet t. barátom Ürményi is megemlített, hogy az ország még nem határozott a felett: közös vámterületet akar-e vagy máskép kivan intézkedni. Azon esetben, hogyha a külön vámterületet akarná, semmiképen sem elégséges ez a határidő ; a kormánynak pedig kötelessége oly határidőt szabni, a mely az országnak szabad kezet adjon arra. hogy ezen fontos kérdésekre elég ideje legyen. Ami pedig magát a kérdést illeti, még azon esetre is, ha a vámszerződés létre jön : kételkedem, hogy 3 hónap alatt készen lehetünk ezzel. Mert igaz, hogy az a kormány — kérem ne méltóztassék ezt magukra venni, mert csak átalánosságban szólok — amely abba bízik, hogy oly erős többsége van, mely tüskön bokron követi: igen sokat igen rövid idő alatt keresztül hajthat a parlamentben. De ha a t. kormány e tekintetben a jelenlegi t. többségre számit, meglehet, hogy csalódik. De ettől eltekintve is, ami a 3 hónapot illeti, én azt még most is rövidnek tartom. Meglehet, hogy ez az egyezség nem jön létre, s akkor mi fog történni ? Ismét ujabb, egy vagy két vagy három hónapi provisorium. Arra nézve már igazán áll az, a mit valamikor Austriáróí mondottak, hogy létezik „Die Monarchie auf Kündigung." Ami a Lloyd társulatra vonatkozó előterjesztést illeti, erre nézve igen röviden kijelentem, hogy én azon szolgálmányokat, melyeket a Lloyd a magyar kereskedelemnek és postára vonatkozóla.g tesz : nem tartom arányosnak azon subventióval, melylyel Magyarország a Lloyd fenntartásához hozzájárul. S ennek következtében röviden kijelentem, hogy én a Lloydot mai alakjában," ugy amint van. fenntartani nem vagyok hajlandó s ennek következtében a provisoriumot sem fogadom el; nem pedig már azért sem, mert nem tartanám helyesnek, hogy 2—3 hónapig subventionáljunk oly intézetet, melyet jövőre fentartani nem szándékozunk. Ami a bankot illeti, arra nézve, t. ház, igen röviden kívánok szólani. A bankra nézve egy betű sem foglaltatik Magyarország törvényeiben s én nem óhajtom, hogy most is ez alkalommal belejöjjön: mert igen jól tudom azt, hogy ezáltal praejudicálunk a jövőnek, praejudicálunk a bankra nézve, és még talán a 80 millió adósságra nézve is. T. ház! Feladtunk már eleget, ne adjuk fel ezt a kérdést is. (Helyeslés a baloldalon.) A mi a provisoriumot magát illeti, én annak szükségét belátom, és kimondom, hogy egy oly provisoriumot, mely oly végleges intézkedéseket óhajt életbeléptetni, melyeket én helyeseknek tartok, olyant elfogadok. Miután pedig ezen törvényjavaslat az ellenkezőt akarja és czélozza : én részemről ezt átalánosságban. a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Miután a t, ház különböző oldalairól előadattak az észrevételek a beterjesztett törvényjavaslat ellen, kötelességemnek tartom a magam részéről is ez irányban a lehető rövidséggel a kormány álláspontját kifejteni, (Halljuk! Halljuk!) előre is megjegyezvén, hogy arra, a mi az egyik képviselő ur részéről tisztán személyemet illetőleg felhozatott, mint a vita keretébe nem tartozóra, felelni nem fogok; mert utoljára is, a nélkül, hogy az általa felidézett dolgokban, az általa gondolni vélt nagy bűnt, vagy vétséget elismervén, még is azt hiszem, nem az a kérdés ma, hogy bárki is — és legyen az az én csekélységem — mit mondott évek előtt, hanem az, hogy azon javaslat^ amely a ház előtt fekszik, az ország érdekében egy vagy más szempontból elfogadható-e vagy sem? A személyes bántalmazás csinálhat valakinek örömet — ez kinek-kinek kedélyhangulatától függ, — de azt tartom, hogy e háznak és a parlamenta-