Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-321

321. országos ülés deezember 11. 1877. 101 básison és más férfiak által vitetnének a kiegyezési alkudozások. Ezen indokokból én a pénzügyi bizottság véleményének ellenében a mellett szavazok, hogy ezen törvényjavaslat egyelőre az osztályokhoz utasittassék. (Helyeslés jobb és balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Miután a házszabályok ezen alkalommal hosszabb vitát nem, hanem csak egyszerű nyilatkozatokat engednek meg: nem terjeszkedem ki sem a kormány ellen az elkósés miatt emelt vádra, sem azon két tárgyra, a mely itt felhozatott, ugyanis a quota megállapítására, a hol az mondatik, hogy törvényellenes utat ajánl e törvényjavaslat, sem a bankra vonatkozó megjegyzésre, mert hiszen midőn e javaslat a t. ház által tárgyaltatni fog: mindkettőre lesz bőséges alkalmam nyilatkozhatni és saját álláspontomat kifejteni. Én ragaszkodom egyszerűen ahhoz, hogy mily indokból kellene, vagy lehetne az osztályokhoz utasítani ezen a pénzügyi bizottságban már tárgyalt javaslatot. És csak egyet jegyzek meg a t. képviselő urnák — nem tudom épen mi által indokolt — azon kijelentésére, hogy az ellenzék nem fogja követni az agyonbeszélés taktikáját, a melyet a ministerelnök hajdanában követett. Itt sem fogok arra kiterjeszkedni, hogy minő körülmények folytán és mennyire bizony nem saját passiójából követte e taktikát az ellenzék azon része, melyhez akkor tartoztam. De egy különbségre mégis kénytelen vagyok rámutatni. Ezen különbség az, hogy akkor szó volt arról, hogy ha meg nem alkottatik az uj törvény: életben marad a létező. Tehát semmi esetben zavar az országnak sem belügyeiben, sem a külálbimokkal való viszonyában nem állhatott be. Most pedig ha valaki azon taktikát akarná követni, hogy az e törvényjavaslat kibeszéltessék az időből : akkor igenis zavarba jönnének Magyarországnak, ugy a monarchia másik államaival, mint a küihatalmakkal való viszonyai. Ez igen nagy fontosságú különbség. Ezt kívántam, ezen, mondhatom minden apropos nélkül felhozott személyes támadásra megjegyezni. Csak arra kérem még a t. képviselő urat, midőn ilyenekkel személyesen támadni akar, előbb tanulja meg a latin közmondást; „qui bene distinguit. bene doeet" Tanuljon elébb distinguálni, ezután tanítson. {(Helyeslés a középen. Derültség a baloldalon.) Ami magát a szóban levő kérdést illeti, természetes és igen helyesen mondhatták a kormánynak akkor jelenvolt tagjai, hogy azután is, ha a pénzügyi bizottság jelentését megtette, a ház, ha czélszerünek, ha jónak, ha szükségesnek látja: az osztályokhoz utasíthatja a javaslatot. Erre természetesen még van joga minden egyes alkalommal a háznak. Itt most már csak is az lehet a kérdés, hogy indokolt, szükséges volna-e ez, vagy nem ? És erre vonatkozólag először is azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen törvényjavaslat, — elismerem, — hogy fontos; de épen azért, mert a status quonak rövid időre ideiglenes fentartásáról és sem egyik, sem másik irányban nem újnak teremtéséről szól: azt tartom, hogy nem tartozik azok közé, a melyeknél a hosszabb előkészítés szükséges volna. Hogy ebben igazam van, arra egy kétségtelen bizonylatot hozhatok fel: ez a kétségtelen bizonylat az', hogy — a mint legalább a lapok értesítéséből kivettem, — a t. túloldal már elhatározta, hogy e törvényjavaslatot nem fogja elfogadni, Ha még az osztályokban tanulmányozni kellene e törvényjavaslatot, ha az osztályokban nyerhető felvilágosításokra volna még szükség : felteszek annyit, hogy — nem annyira ellenzéki szempontból, de ha meggondoltan igyekeznek kötelmeiket teljesíteni. — fölteszek annyit, hogy a törvényjavaslat ujabb megbeszélése előtt, nem mondták volna ki, hogy nem fogadják el. (Helyeslés a közepén.) Másfelől — hogy a t. háznak egy másik részéről is szóljak, — tegnap Simonyi Ernő úrhoz a pénzügyi bizottságban nem volt szerencsénk. 0 tehát nem halhatta, hogy ott hogyan indokoltatik és hogyan támadtatik meg a törvényjavaslat, és mégis Helfy t. képviselő urat már előbb fe'.hatalmazta, hogy az ő részéről is különvéleményt jelentsen be. Ha már a pénzügyi bizottsági vita és felvilágosítás sem volt szükséges, hogy tudhassa valaki, hogy neki különvéleménye lesz a törvényjavaslat ellen ; ha már előbb e! lehetett határoznia, hogy nem fogadja el a törvényjavaslatot: akkor nem lehet többé argumentálni azzal, hogy még szükséges azt bővebben tanulmányozni, {Helyeslés a középen.) Én tehát igen kérem, hogy méltóztassék a pénzügyi bizottság t. előadójának nézetét elfogadni és egyúttal, hogy mégis túlságos sietséggel ne vádoltassunk, kérem, méltóztassék a tárgyalást a pénteki napra kitűzni. (Helyeslés a középen.) Berzeviczy Egyed: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. A t. ministerelnök ur nekem latinul méltóztatott mondani, hogy előbb megkülönböztetni tanuljak, mielőtt tanítanék. Azon praetensióm sohasem volt. hogy én a t. ministerelnök urat, vagy bárkit oktassak; de másrészről tőle- sem vagyok hajlandó oktatást elfogadni, legfeljebb azon irányban tanulhatnék tőle, hogy államférfiunak rnikóp nem kell tenni.