Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-297
87 2H7. országos Illés noyember 3, 1877, az eszközök; másodszor pedig kívánatos, hogy a körülmények, a viszonyok olyanok legyenek, hogy az eszközökkel a kitűzött czól elérethessék. Ezen tételt elfogadván, Dessewffy Aurél és Kállay Béni t. képviselőtársaim által elmondottakra kívánok egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk!) Kállay Béni igen t. képviselő ur tartalomdus beszédében igen helyesen és szépen kiemelte, hogy annak a pénznek, a mely az állami forgalomban van, jelentősége nemcsak mint árunak van, hanem elismerte, hogy az állami attribútummal is bir és a képviselő ur mégis azon eredményre jutott, hogy még azon esetben is, ha a valuta helyre állitható volna: tartózkodnék az önálló magyar bank fölállításától, mivel nagy rázkódásoknak lenne kitéve kereskedelmünk, iparunk és közgazdasági állapotunk. Én elismerem t. ház, e rázkódások lehetőségét, hanem azt a képviselő ur sem fogja kétségbe vonni, hogy ezen rázkódások következményeikben igen jótékonyak lennének. Hogy a valuta helyreállítása után önnálló bank létesítésével kell foglalkoznunk, erre ha több ok nem volna is, mint a mii a t. képviselő ur igen eredményesen bebizonyított, hogy t. i. a pénznek nem esak áru értéke van, hanem az állami jelleggel, állami attribútummal is bir : ez is elég nyomós ok a magyar önálló bank mellett. Amint mondám t. ház, én kötelességszerűnek tartom vizsgálni azt, hogy a jelen körülmények közt az eszközök-, melyek egy' bank felállítására szükségesek, Magyarország rendelkezésére állanak-eV és vajon ezen eszközökkel a kitűzött czél elérhető-e? (Halljuk !) És itt a t. háznak bocsánatát kell kikérnem, ha én is visszatérek Helfy képviselő úrra, de ő volt az egyetlen, a ki egy eszközt, nyújtott, (Halljuk!) A t. képviselő ur a nemzeti áldozatkészség mellényzsebébe nyúlt és abból kivette azon 40 milliót, a mely a magyar bank felállításához szükséges és azt gavallérosan fölajánlotta a t háznak: ő nem ment azonban addig, a meddig Orbán Balázs t. képviselőtársam ment, a ki eléggé banálisan az európai pénzpiaezot a magyar hitel kielégítése szempontjából BOü millió forintig akarta megsarczoltatni. A többi kiegyezési javaslatok tárgyalása alkalmával, az ellenzék minden oldaláról felhozatott, és ez oldalon is átalánosan elismertetett az, hogy Magyarország iőke-szegény ország: elismertetett az, hogy Magyarországnak ugy az ipar. mint a kereskedelem terén, a végből, hogy a coneurrentiát kellően megállhassa, tőkeszaporitásra van szüksége. Midőn már most a képviselő ur a nemzeti áldozatkészségre hivatkozik, s azt akarja igénybe venni, ugyan mit tesz ezzel ? Azon 40 millió frt, melyet Helfy képviselő ur felajánlott, most nem gyümölestelenül heverő tőke Magyarországon; az a 40 millió frt gyümölcsözöleg van elhelyezve. Nem tagadom, hogy meg van az országban ez a pénz: de ha az a 40 millió frt felvétetik: azon hiteligények, melyeknek kielégítésére eddig szolgált, többé kielégítve nem lesznek: továbbá azon tőke, melyet az osztrák nemzeti, bank eddig rendelkezésünkre boesájtott, természetszerűen szintén kivétetik a forgalomból. Tehát egyfelől a t. képviselő urak részéről arra hivatkoznak, hogy Magyarország tőkeszegény ország, másrészt pedig oly intézkedésekhez nyúlnak, melyek e tőkeszegény országot a rendelkezésére álló tőkék egy igen lényeges részétől fosztják meg. Ez t. ház, lehet igen hazafiasnak tekinthető eljárás; de nézetem szerint czólszerü és okszerű nem lehet Az előttem szólott t. képviselő ur megemlékezett arról, de sokkal erősebben emlékezett meg róla Ráth Károly képviselő ur, hogy egyes képviselők mit szóltak, és mit nem szóltak, mit ígértek és mit nem Ígértek választóiknak. Nekem arról, hogy Ráth képviselő ur mit igórt: tudomásom nincs ; hogy mit adott, arról hallottam. (Derültség.) Ez azonban nem tartozik ide, s igy nem válaszolok rá. Azt tudom, t. ház. hogy e ház minden tagjának, legalább e párt minden tagjának határozott akarata, czélja ós kívánsága a magyar pénzügyi viszonyokat, a magyar kereskedelmet lehetőleg függetleníteni. Elmondatott ez többször a képviselői programmokban, és a házban és ma is akarata mindazoknak, kik ezen javaslatot elfogadják, hogy mihelyt a körülmények oda alakulnak. hogy Magyarországon független önálló bank felállittathatik, ilyen bank felállítása valósággá váljék. De t. ház, ugyancsak Ráth képviselő ur, ki beismerte azt, hogy az államférfiak nézetei a viszonyok ós körülmények szerint módosulhatnak, hivatkozott a bankenepuetenek 1872-ben benyújtott munkálatára, és az akkor elmondottakra. Hogy egy 1872-ben benyújtott munkálatban az 1872. után bekövetkezett viszonyokra tekintet nem lehetett : azt Ráth Károly képviselő ur nem veszi figyelembe. 0 nem fektet súlyt az Ausztriát, Magyarországot és egész Európát ért pénzválságokra. A képviselő ur hivatkozik arra, hogy ezen országgyűlés megnyitása előtt mily programmok mondattak el ; de az azóta bekövetkezett dolgokra, a keleti háborúra, mely az egész európai pénzpiaezon pa.sique-ot idézett elő, nem méltóztatott figyelemmel lenni. Ezzel azt mondja, hogy a viszonyok nem változtak, s ennélfogva nem lát okot arra, hogy az államférfiak nézetei módosulhassanak. Ha t. ház, erre egy átalános európai pénzválság nem ok; ha egy egész Európát nyugtalanító háború nem ok arra., hogy egyes ember nézeteit az iránt, hogy ily körülmények között miként járjon el, megváltoztathassa: akkor a t. képviselő ur előtt csak az utolsó Ítélet bekövetkezése lehet oly ok. amely az államférfi nézetét megváltoztathatja. (Derültség és helyeslés a középen.) Ohorin képviselő ur igen szép beszédében
