Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-295
295. országos ülés október 31.1877. 37 Volt már szerencsém megemlitni. t. ház, hogy én egy ilyen kónyszerforgalmon alapuló banknak felállítását absolute lehetetlennek nem tartom, sőt kész vagyok megengedni azt is, hogy az a disagio, melytől sokan tartanak — közbevetve magam is. — nem fog bekövetkezni, hogy nem fog kiütni a pénzháboru a keletkezendő magyar és osztrák bank. közt; egy pontban azonban nem tudom leküzdeni aggodalmamat, az ily módon létesítendő osztrák jegybankra nézve. Helyesen jegyzi meg a bankbizottság jelentése, hogy az ily szervezetű önálló bank, ópoly unicum lenne a pénzintézetek sorában, a mily unieum maga az osztrák-magyar monarchia az államok társaságában ; mert kétség kivül a legsajátságosabb alakitások egyike lesz független jegjdoank, melynek" jegyei bírnának ugyan bizonyos érczfedezetteí, de egyszersmind kényszer forgalommal, megtűrvén maguk mellett az államjegyeket, melyek hatása Magyarország határain tul a birodalom másik felére is kiterjednének, a hol ismét egy a mienkhez hasonló osztrákbank léteznék. Okvetlenül ezen állapotra vezetne az önálló magyar bank a valuta helyreállítása nélkül; ha azt nem óhajtjuk, hogy a keletkezendő két uj intézet t. i. a magyar és az osztrák az államjegyeket azonnal beváltsa és saját jegyeivel felcserélje. En azt hiszem, t. ház. hogy ezen operatiót jó lélekkel aligha fogja valaki akár a bankoknak, akár az államnak ajánlani. Itt tehát egy egészen uj, eredményeiben teljesen ismeretien intézménnyel állunk szemben, s nézetem szerint tévedés volna £.zt mondani, hogy az ily kényszerforgalmon alakuló bank példája gyanánt szolgálna akár az osztrák nemzeti, akár pedig más oly bank, mely egykor teljesített készpénz fizetést s azt utóbb megszüntette. Mert valóban nagy különbség van az oly bauk közt, mely keletkezésétől fogva bizonyos időn át jegyéit pontosan beváltotta, az alatt a közönségben soliditása iránt bizalmat támasztván, csak külső okok hatása alatt szünteti be a készfizetést, mindenkor fenntartván az ideiglenesség jellegét; s azon bank közt. melynek készfizetési képességét még senkisem tapasztalta s melynél a készfizetéstől való felmentés nem külső hatás eredménye, hanem lét feltétel. Tagadhatlan tehát, hogy az ekkép kényszerforgalmon alapuló magyar jegybank oly formában jelenkezhetnék csak, mely a jövő fejlődésre nézve biztosítékot nem nyújt, mert tapasztalati adatokra nem támaszkodhatik, itt tehát egy experimentummal állnánk szemben. Legtávolabbról sem akarom azt állítni, t. ház, hogy egy ily experimentum egyáltalában nem sikerülhet ; nincsenek kizárva pénzügyi és nemzetgazdászati terén sem a meglepetések, meg lehet tehát, hogy egy ily szervezetű bank kedvező eredményt tudna fel mutatni ; de ezt, nem biztossággal, hanem még analógiára alapított valószínűséggel sem merném állítani, mert épen a megelőző analógiák hiányoznak teljesen. Azt mondja a közmondás : Aki mer, az nyer. Ugy látszik, a t. előadó ur is nagyon hajlik ezen közmondás felé. Igaz. t. ház, hogy mi sokat mertünk éppen a közgazdászat terén, ezen elismerést, ha ugyan ennek veszszük azt, senki meg nem tagadhatja tőlünk; de vajmi keveset nyertünk, s éppen inert bankról van a szó, va banque-öt nem játszhatunk. Experimentálhatunk sok téren talán túlságos károsodásunk nélkül ; de a hitelviszonyok terén experimentálnunk nem szabad, ezt a hitel természete, nem tűri meg. (Helyeslés a a szélsőjobb felöl.) Nem emlékszem már, ki mondotta, de mindenesetre helyes volt allitása, hogy nem létezik a világon oly ideges, oly különbözőleg felfogott lény, mint az a teljesen meg nem magyarázott és sok tekintetben érthetetlen valami, amit hitelnek nevezünk. Méltóztassanak csak, t. ház, azon számtalan, különféle magvarázatra gondolni, melyek minden nagyobb hitelválság alkalmával a hitelnek nagy mérvét, sőt néha könnyelmű kiterjedését, majd pedig ismét annak gyors össze sugorodását megfejteni iparkodnak, de melyet kielégitőleg megfejteni talán sohasem fognak. Én a magam részérői meg vagyok győződve, hogy a hitelviszonyok épen olyan törvénv r ességnek hódolnak, mint bármi más tünemény a természetben, csak hogy éppen, mert emberi érzületen alapulnak, kevésbé megfejthetők. mint más tünemények. A hitel alapját kétségkívül a kölcsönös bizalom képezi, nehézségét csak azon igen számos, folyvást változó és módosuló indokok földerítése alkotja, melyek az emberekbe a bizalomnak éppen ezen nemét költik föl. És ehhez járul az, hogy ezen kér fogalom : bizalom és hitei, nem mindenkor egyenértékűek, egymással nem mindenkor cserélhetők fői, mert ha a hitel mindenkor bizalmat jelent is: a bizalom nem bir mindenkor a hitel jellegével. Bocsánatot kérek, t, ház, ezen talán nagyon is subíilis fejtegetésért, de szükséges volt ez azon nézet igazolására, hogy a hiteiviszonyok szövevényes és sensitiv természeténél fogva azoknak a kezelesére nézve nem elegendő a jóakaratú becsületesség és a szakismeret, hanem hogy ezen kellékek mellett oly finom érzék is szükségeltetik, •mely a tapasztalat és hosszas gyakorlat által^sem szerezhető meg teljesen; de melyet, ha szabad ezen kifejezéssel élnem, mintegy azon légkörrel együtt kell beszívni, melyben ós a melynek hatása alatt épen ezen speciális hitelviszonyok keletkeztek és fenállanak, Midőn a hitelviszonyok ezen kényes természetére utaltam, ezáltal már jeleztem egyszersmind
