Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-295
295. orssigos ülés október 31. 1S77. B3 nem, mert lesz helyette más; (Ugy van! a szélső baloldalon;) de ha a fejedelem megbukik a nemzet közvéleménye előtt, ez nem oly kicsiny dolog; ez fontos következményeket vonhat maga után; ez oly calamitás, melyet előidézni semmiféle kormánynak nem szabad. (Igaz J a szélső baloldalon.) Ha valamikor nem volt helyén azon nyilatkozat: bizonyosan akkor nem volt helyén, midőn a ministerelnök ur azt tette. De ha akkor igy nyilatkozott, tartozik most a fejedelemnek, nemzetnek ós törvényhozásnak oly magyarázattal, mely ez ügyet tisztába hozza, és ez. iránt a közvéleményt megnyugtassa. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy rövid visszapillantást vethessek arra. hogy miképen került e törvény a képviselőház elé? Azt mondottam előbb, hogy a kormánynak nem lehetett ez meggyőződése és hivatkoztam a ministerelnök ur azon szavaira. Miképen viselte magát e tárgyban a kormány megalakulása és a jelen országgyűlés megnyitása alkalmával'? Midőn a kormány megalakult. Wenkheim Béla ministerelnöksóge alatt, akkor a ministerelnök a ház előtt felolvasta az uj kormány programmját, az iránt, hogy mit tart a kormány szükség.-snek, hogy azon íőezólt, mely szemei előtt lebegett, t. i. az államháztartás rendezése elérje, és igy szólt: „azonnal kezébe vévén a bankkérdést, azt az ország senki által kétségbe nem vont jogának és érdekeinek megfelelőleg lehetőleg mielőbb megoldja." Ezt mondotta Wenkheim Béla b ministerelnök 1875. marczius 3-án. Most már 1877 oet. 31-én vagyunk. Ez voli a kormány első nyilatkozata ez ügyben. Eltekintve ettől, igen természetesen a, kormány befolyása következtében és a kormány felelősségére már az ő felsége által mondott trónbeszédbe is felvétetett egy passus, a mely a nemzet által remélni engedte, hogy a bankkérdést a nemzet kivánata szerint fogja a kormány megoldani, mindig hangsúlyozván azt, hogy Magyarországnak ebbeli joga senki által kétségbe nem vonatott. Midőn a jelen ministerelnök ur elfoglalta a ministeretnöki széket, e tárgyra vonatkozólag azt mondotta 1875 nov. 4-én: „A bankügy nem politikai, hanem csupán közgazdasági és czélszerüségi kérdés, valamint átalában Magyarország jogát a jegybankhoz minden jogosult tényező elismerte. Ismeri az ország jogait a kormány is, és feladatának tekinti érvé nyesi tésökre törekedni, és nem fog semmibe beleegyezni, mi ezen jogokat .csonkítaná. 1 ' Ezt nyilvánitá a kormányelnök ur, mikor a kormány elnöki széket elfoglalván, mintegy programm-beszédet mondott azon főügyek felett, melyek a kormány foglalkozását igénybe veszik. Azt mondja, hogy Magyarországnak van joga önálló bankot felállítani, hogy ezen joga semmi jogosult tényező által kétségbe nem vonatik, hogy a kormány is ismeri ezen jogot is, hogy nem fog EÉPV H. NAPLÓ 1875-7S XI !I. KÖTET. semmibe beleegyezni, ami ezen jogot csonkítaná. Engedelmet kérek, ezután csak volt joga az országnak azt várni és remélni, hogy ezen kormány legalább önálló nemzeti bankot fog felállítani? (Helyedé$ balfelől.) Azt mondja Falk képviselő ur beszéde elején, hogy Helfy barátom nem akar az osztrák nemzeti bankkal semmi áron egyezkedni. Erre nézve mi már elmondottuk nézetünket. Hogy minő consortiummal fogják létesiteni az önálló nemzeti bankot: ezt igen mellékes, másodrendű kérdésnek tekintjük; hanem azt mondjuk, hogy ezen bank önálló, független bank legyen. Az tehát, hogy mi nem akarunk az osztrák nemzeti bankkal egyezkedni : nem áll, egyátalában nem áll. De nem akarunk vele egyezkedni egy közös bankra nézve, ép ugy, amint nem akarunk az osztrákokkal egyezkedni a vám- és kereskedelmi szerződésre nézve a közös vámterület alapján, hanem igenis a külön vámterület alapján, és készek vagyunk neki azon szomszédias viszonynál fogva, melyben vele századok óta élőnk, azon concessiókat, melyeket másnak nem tennénk, neki megtenni, de a közös vámterület alapján nem. Az osztrák nemzeti bankkal is készek vagyunk elfogadni azon alkut, mely szerint ugyanazon eonsortium Magyarországon független jegybankot állítson fel: de arra nem vagyunk készek, hogy vele alkudozásba bocsátkozzunk egy közös vagy dualistikus, vagy osztrák magyar bank felállítása tárgyában. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A jelen kormányelnök ur. kormányra lépése előtt roppant nagy bűnül rótta fel az előbbeni kormánynak, hogy 10 hónapig lévén hivatalban, semmit sem tett a bankkérdésben, semmit a vám- és kereskedelmi ügy megoldásában. Az igaz. hogy mikor ő jött aztán hivatalba, lefolyt 9 hónap és nem tett semmit, hanem a 10-ik hónapban hozzálátott a munkához. 1876. január havában elmentek Bécsbe és megkezdték az alkudozásokat. Tisza Kálmán ministerelnök (közbeszól:) 187".-, deczemberben. Simonyi Ernő: Legyen, 1875. deczemberben. Ez a nap nem tesz különbséget. Igen nagy reményekkel és mondhatnám bizonyos nemével a legénykedésnek mentek oda. Egyszerre azt találták, hogy jobb lesz egyszerre nem is jönni vissza, hanem előbb csak suttyomban, és egyszerre azt hallottuk, hogy a miniszterelnök ur itt van és hogy Budán bizalmi férfiak értekezletet tartottak, és hogy azokkal közlötte az alkudozást, Bizalmi férfiak azonban még többséget nem csinálnak, kellett a pontokat közölni magával az óriási párt értekezletével és tartatott egy pártértekezlet. A ministerelnök ur kinyilatkoztatta, hogy nincs szó arról, hogy vitatkozzanak valamiről, ő csak elmondja a dolgokat: mert Ő felsége megbízásából jött le,
