Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-305
21 g 30& országos ülés november 13. 1877. az eset forog fönn. hogy egy czikk átvétetett az egyik újságból a másikba, s így szerző azon lap. a melyből a ezikk átvétetett, Mindezeknél fogva. t. ház. ezen második esetet olyannak tekintem, midőn az eset között és a képviselő között eausalis nexus nem forog fenu. s igy nem ő tartozik első sorban felelőséggel, hanem tartozik a szerző: az egyik esetben, midőn Falk ur a távirat szerzőjét megnevezte. ezen egyén, a másik esetben pedig a „Grrenzbote". Épen azért indítványozom, hogy Falk Miksa képviselő úrra nézve a mentelmi jog tartassák fenn és a kiadalás megtagadtassák. {Helyeslés.) Funták Sándor előadó: T. ház! Ugyanazon szigorú elvek és azon rokonszenves érzelmek, melyekkel az előttem szólott t. képviselő ur Falk Miksa képviselő urnák ügyét felkarolja, nem hiányoztak a bizottság kebelében sem. De a bizottság nem zárkózhatott el ama tényállás elől, mely itt törvényesen igazolja a mentelmi jognak kivánt felfüggesztését. Méltóztassék elgondolni, t. ház, hogy egy, a hivatalos okiratok szerint köztiszteletben és közbecsülésben álló ember arról panaszkodik, hogy őt a „Pester Lloyd" egyszer egy önálló telegrammban ugy állítja oda a közönség elé. hogy ő bíróilag letartóztattatott; a következő napon pedig mintegy megerősíti ezen telegrammot azon állítással, hogy az illető nemcsak letartóztattatott, hanem egyszersmind sikkasztást is követett el. Továbbá, t. ház, méltóztassék figyelembe venni, hogy ugyanazon ember azt panaszolja, hogy ő a „Pester , Lloyd"-ot felszólította arra, hogy vonja vissza ezen valótlan vádat, — amely valóban tökéletesen alaptalannak bizonyult, minthogy a panaszos befogva nem is volt, — és mégis a „Pester Lloyd" semmit sem tett ezen kérelem teljesítésére. Méltóztassék figyelembe venni azon körülményt, hogy a t. képviselő uv anélkül, hogy a mentelmi joghoz ragaszkodott volna : a vizsgáló bírónak nyilatkozatot adott, amelyben azt állítja, hogy az önálló telegrammot, amelyben Bokros megsértetik becsületében, bizonyos Oppenheim közölte vele, a törvényszéki vizsgálatok pedig bizonyítják, hogy Oppenheim nem lakik itt, tehát nem oly egyén, a kit könynyen lehetne magán vádlónak perbe idézni, hanem Bécsben lakik. Továbbá a vizsgálatból kitűnik az, hogy a „West-ungarischer Grenzbote :-ból átvett Falk Miksa t. képviselő ur, illetőleg a „Pester Lloyd" egy czikket, mely azt állítja, hogy Bokros Elek azért tartóztattatott le, mert négyezer forinton felül sikkasztott. Engedelmet kérek, t. ház, de méltóztassék a bizottság álláspontjára helyezkedni és az előadott tényállást figyelembe venni. Ilyen világos, alapos panasz irányában azt kellett vizsgálnia a bizottságnak : vajon azok, akik ezen közleményeket eredetileg közzétették, megtámadhatók-e bíróilag? A mi az első esetet illeti, Oppenheim, bár rendesen Bécsben lakik, de miután pozsonyi születésű, mégis ide idézhető. De hogy áll a másik eset? Erre nézve mind jogilag, mind a ténykörülményeket tekintve, a bizottságnak tökéletesen ellenkező nézetben kellett lenni, mint a melyet az előttem szóló t. képviselő ur kifejtett. Mert a másik tényre t. i. a „West-ungarischer Grrenzbote "-bői átvett czikkre nézve a tényállás az, hogy azon bizonyos Kretzer, a ki a „Pester Lloyd" által is átvett kérdéses hírt irta, nem lakik Pozsonyban s igy nem csak azért nem támadható meg, mert j azt állítja, hogy őt Oppenheim megcsalta az által, hogy a „West-ungarischer Grenzbote li-be irt ezik! ket közölte a ..Pester Lloyd'"-dal. de olyan egyéniség, kiről a hivatalos bizonyítvány azt állítja, hogy nem tudatik, hol vau tartózkodása; mig Simonyi Iván, szerkesztő, azt állítja, hogy ez a Kretzer egy bajorországi embernek a fia, a ki ott valami erdőtanácsos, s e szerint olyan ember, a ki külföldön lakván. külföldi ember levén, nem idézhető perbe. T. ház ! A mentelmi bizottságnak az első eset még nem nyújtott elég alapot arra, hogy a mentelmi jognak kért felfüggesztését megszavazza, De a második esetre, t. i. a „W'est-ungarischer Grrenzbote'-bői átvett czikkre nézve azon álláspontot kellett elfogadnia, hogy Falk képviselő ur mentelmi joga felfüggesztendő. Miért? Azért, inert nem csak hogy azon egyén, ki e közleményt a „Westungariseher Grrenzbote"-ba beigtatta, nem található ; hanem egyszersmind azért is, mert valamely czikket átvevő szerkesztőre nézve egészen más kategóriát állit fel a törvény, mint a minőt a t. képviselő urak kifejtettek. Az átvett czikkre nézve az igaz. hogy a lap szerkesztője — nem az átvevő, hanem az eredetileg közlő lap szerkesztője —- felelős első sorban, mint ezt a törvény megszabja, hanem az 1848-iki XVIII. törvényezikk 83-dik g-ának utolsó pontja szerint a czikket átvevő szerkesztő is felelős. A mi igen természetes is. Én is emlékszem, de a t. képviselő ur még jobban fog emlékezni, hogy a sajtótörvények megalkotásakor mi volt az intentió. Méltóztassék ezen törvényt alkalmazni a jelen esetre, A „Westungariseher Grrenzbote" azt mondja valakiről, hogy ő rósz ember, sikkasztó. Finnek még nincs olyan hatása, mintha a „Pester Loyd" átveszi, mert ez aztán elterjed nem csak Magyarországon, hanem —• miként állítják — az egész világon, ez pedig oly felelősséget involvál, melyet az eredeti közlőre hárítani nem lehet Mert az átvétel megtiltása által a törvény egyenesen azt akarta, hogy egy rágalmazó állítás terjesztése büntettessék meg az átvevő szerkesztőben. (Ellenmondások.)
