Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-305

805. országos ülés november 13.1877 217 Ezek a bizottság nézetei. A t. ház bölcsességében mindenesetre igazságosan fog határozni; de a bizottság is mindenesetre az igazság és a törvény álláspontját foglalta el a kérdésben, s én ajánlom a bizottság nézetének elfogadását. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Tagadhatatlan, hogy törvényeink szerint minden czikkért, mely egy lapban megjelenik, ha a szerző nem tudatik: a lapban jelölt felelős személyek feleletre vonhatók, de csak azon sorban, mely a 13. §-ban elő van adva. Először a szerző, azután a kiadó és ha ez feleletre nem vonható, a nyomda tulajdonosa. Ezen kötelesség alól a képviselőház sem a panaszlót, sem a birót nem dispensálhatja. Azt mondja a mentelmi bizottság, hogy a panaszolt közleményeknek szerzői részint külföldön tartózkodnak, részint ismeretlen tartózkodásit egyének. De ez egyáltalán nem menti fel a panaszlót, hogy mindenekelőtt a szerzőt rnegidéztcsse, mielőtt ez nem történik, a kiadót perrel zaklatni nem lehet. E tekintetben lépés nem történt, de meg sem kísértetett a beidéztetós és igy tudni sem lehet: vajon megjelent-e volna a magyar bíróság előtt. Törvényünk egyenes parancsa szerint nem elég azt mondani, hogy az illető szerző külföldön lakik, azért feleletre nem vonható. Be kell bizonyítani azt is, hogy nem akarja magát alávetni a magyar bíróságnak. Ez csak az által bizonyítható, ha megidéztetik, vagy ha az illető ismeretlen tartózkodásu egyének, edictalis eljárás utján megidéztetnek. Ez kötelessége a bizottságnak ugy, mint a panaszló félnek, megmutatni hogy legalább akarta felelősségre vonni a szerzőt. A t. ház, midőn mentelmi esetekről szó volt, mindig szem előtt tartotta azt, vajon nem zaklatás rejlik e a keresetben? Azt kérdem : nem zaklatás-e, mikor egy képviselő ellen, ki egyszersmind lapkiadó és mint olyan, csak másodrendben felelős, rendeltetik el a vizsgálat; de nem a szerző ellen, a ki első sorban felelős. Szabad-e a bíróságnak vagy panaszosnak azt állítani, hogy a szerző nem idézhető meg, inert külföldön lakik. Minden esetre meg kell kísérteni, hogy a törvénynek elég tétessék és perbe vonni azt, ki törvenyszerint első rendben felelős, ha ezen lépés nem sikerül, azt, ki másod sorban felelős. Ez nem történt, azért nem fogadom el a mentelmi bizottság javaslatát. Funták Sándor előadó: Csak rövid felvilágosítást bátorkodom adni a t. képviselő nyilatkozatára, azt t, i. hogy a „Westungarischer Grrenzbote" önállólag közölvén azt a kérdéses rágalmazó czikket: e miatt a „Grenzbote" szerkesztője Simonyi Iván ellen megindult a vizsgálat. (Felkiáltások : Kettő ellen nem lehet !) Az átvételért külön kereset volt indítandó, s igy indíttatott meg a kereset Falk ur ellenében KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. KÖTET. SÜL Szalay Imre : Ha tudnám azt. hogy a sajtónak, különösen az utóbbi időben, némi tekintetben mondhatnám rendszeressé váló megtámadásai egyes pártok, egyes egyének ellenében az által sújtatnának, hogy ha Falk képviselő ur kiadatik, és hogy ez mintegy intő például szolgálna, akkor kiadnám. Azonban annak daczára, hogy a törvény világosan rendelkezik arról, hogy midőn a szerző tudatik, vagy ha a szerző nem tudatik, másod sorban a szerkesztő felelős, a „Westungarischer Grenzbote

%: pedig maga beismeri, hogy ő közölte a czikket : mégis itt ínindaketiőt akarják felelősségre vonni. A tisztelt előadó urnák azon állítása, hogy Kraetzer külföldön lévén, azért nem vonható felelősségre, semmi alappal nem bír. Tudok én igen fontos esetet, midőn nem sajtóvétségről, hanem más fontosabb dologról volt szó, tudniillik Kossuth Lajos ellen, kit bizonyos bankjegyek kibocsátása miatt megtámadták és ki Angliában tartózkodott, ott ítélet is hozatott. Mondom, miután a külföldön meg lehet találni az illetőt, azért nem tartom czélszerünek, hogy Falk Miksát, addig inig a szerző és szerkesztő oda áll, kiadjuk. Volt ugyan a házban egy eset, akkor, a mikor Böszörményi Lászlót kiadta a ház, azért, hogy Kossuth Lajos levelét közzétette, azonban — engedje meg a t. ház — akkor nem mint jury működött, hanem mint egy párt, mely nem törődött az esetben az igazsággal, hanem csak az ő pártja érdekével. Én ezek folytán azt kérem, hogy a mentelmi bizottság véleménye ne fogadtassék el és Falk Miksa mentelmi joga ne íüggesztessék fel. (Szavazzunk.) Simonyi Ernő: T. ház! Ha egy hirlap és különösen egy, az országban legnagyobb elterjedéssel bíró hirlap valakiről azt írja, hogy ez az ügyvéd elfogatott s másnap — akármily forrásból — egy tudósítást vesz át, és azt mondja : „Tegnapi tudósításunk megerősítésére és felvilágosításaként mondhatjuk, hogy ez ügyvéd 4000 frt elsikkasztása miatt fogatott el", hogy- az ily közlés, különösen oly lapban, mely üzleti és kereskedelmi körökben van legnagyobb részt elterjedve, egy ügyvédnek ugy anyagilag, mint erkölcsileg kárt okoz : az kétséget nem szenved. (Igaz!) Mit kívánt azon ügyvéd Falk Miksa úrtól, a „Pester Lloyd" szerkesztőjétől? Azt, hogy ezt vonja vissza, hogy közölje az ő levelét, melyben az állítást rágalomnak állítja. Hogyan lehetett ezt megtagadni: azt megvallom, meg nem foghatom s ez előttem megmagyarázhat]an: mert az kétséget nem szenved, hogy minden szerkesztő ki van téve annak, hogy valamely tudósítója őt jégre vezeti; hanem, ha ez történik : első kötelessége — mihelyt ezt megtudja — minden ügyekezetét arra fordítni, hogy a magánember becsületét és 28