Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-305
212 805. országos Illés novemDer 18. 1877. Orbán Balázs jegyző: (olvassa n pénzügyi bizottság jelentését.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Mint a jelentésből méltóztatott hallani, a pénzügyi bizottság nem feltétlenül itéli el a kálót, hanem azon alapon, melyen a ház a pénzügyi bizottság javallata folytán a törvényjavaslatot elfogadta, vagyis a törvényjavaslatban megállapított szesznyeredéki fok mellett mellozhetonek. sőt károsnak tartaná a káló veszteség tekintetbe, vételét. Miután az iparosok úgyszólván egyhangú megállapodása szerint az átalányozási rendszer felel meg ugy gyártási viszonyainknak, mint érdekeinknek: ennek következtében a pénzügyi bizottság arra törekedett, hogy oly nyeredéki fokot állapítson meg, mily e rendszer fejlesztését az országban lehetővé teszi. Miután e nyeredékfokot a t. ház elfogadta, ennek következtében minden oly módosítást, mely az ellenkező rendszert helyezné előnybe, nem tartja meg egyeztethetőnek az elfogadott alappal, s így az ország gyártási viszonyaival. Ezen indokolás után csupán a jelentés egy pontjai leszek bátor megvilágítani, midőn úgyszólván látszólag ellenmondásban önmagával azt állítja, hogy a mai elfogadott javaslat alapján kilátásba van ugyan helyezve a szeszórának igénybe vétele azon gyárosok részéről, kik viszonyaiknak és gyári berendezésüknek azt megfelelőbbnek tartják, — de az állíttatik, hogy csakis a nagyobb haszon kedveért fogadnák azt el. A kik tudják, hogy a szeszóra szerint minden szesznyeredék megadóztatik, ez látszólag ellenmondás ; de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ez alatt nem érthető egyéb, minthogy részint a szeszórának igen kényes és csaknem minden ellenőrzést kijátszható kezelése, részint az anyag feldolgozása mellett, mely máskép előnyösen nem dolgozható fel, oly előnyök biztosithatók a szeszórának alkalmazása esetében bizonyos gyárosok jak, melyeket azon rendszer mellett, melyet hazánk érdekében szükségesnek és czélszerünek tart a pénzügyi bizottság, elősegíteni nem akar. Ez alapon bátor vagyok ajánlani a pénzügyi bizottság javaslatát. (helyeslés a középen.) Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! Az én meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslatnál már elvesztettük a fejszét akkor, midőn a gazdasági szeszfőzdéknek nagyobb engedmény nem adatott. Most van alkalmunk megmenteni a fejszének a nyelét. Előttünk fekszik a pénzügyi bizottság jelentése, mely engem fájdalmasan lepett meg. Fájdalmasan, amennyiben meggyőződésem az. hogy a módositvány azon igazságtalanságot, mely a gazdasági szeszfőzdékre nézve fennáll, némileg orvosolja, és nemzetgazdasági fejlődésünknek némi kis előnyt nyújt. A pénzügyi bizottságnak működéséről nem rég igen erős és igen keserű kritikát hallottam képviselőházunk egy igen t. tagja, Zsedényi képviselő ur részéről, ki pénzügyi bizottságunkat dilettantismussal vádolta. Ugy látszik, hogy a sors keserű iróniája az, hogy épen annak, aki ezt cselekedte, kell aláírnia egy jelentését a bizottságnak, mely eddig e téren mindent, ami a dilettantismus nevét megérdemelhetné, felülmúlja. Leszek bátor ezen állításomat, mely igen erősen hangzik, igazolni. A pénzügyi bizottság belátja szükségét és jogosultságát a káló veszteség elengedésének ott, ahol akár kötelezettségből , akár kényszerűségből általános, a terményadó fizetése a szeszgyárosok részéről, Már ott, ahol akár kényszerűségből, akár kötelezettségből átalános volna e rendszer melletti adóztatás, ha az sújtó, egyenlően sújtja mindazt, aki ezen adórendszer által megadóztatik; de épen akkor, midőn ezen adóztatási rendszer nem átalános, hanem csak részletes, amennyiben nem sújtja mind a termelőket, hanem azoknak csak egy részét, épen itt sokkal indokoltabb és szükségesebb ezen egyenetlenségnek kiegyenlítésére valami kis kedvezményt nyújtani. Továbbá ezen jelentés azt állítja, hogy miután az átalányozási rendszerben ugy is nagy előnyök adattak, miután az oly előnyössé tétetett, hogy ezzel mindenki nagy előny mellett dolgozhatik: akkor fölösleges a másik rendszernek adni még valami kedvezményt; pedig ha igaz az, ami tényleg igaz, hogy az általányozási rendszer nagy kedvezményeket, nagy előnyöket kapott épen azáltal, hogy a fok nyeredéket 5-re szállították le : épen ez indokolja, hogy az ezen rendszer melletti, termelőknek kára. akik nem nyertek ily kedvezményt, némileg pótoltassák. Igen, de a t. bizottság azt mondja, hogy ezt nem tartja szükségesnek azért, mert azok szabadválasztásból csak a nagyobb haszon kedvéért fogják a másik rendszert elfogadni. Már én ezen állításban a tényeknek oly ellenmondását látom, amilyen előttem ritkán fordult elő. Mert ha az általányozási rendszer csakugyan oly nagy előnyöket nyújt, ki fog akkor folyamodni más rendszer melletti termeléshez, amely nem nyújt előnyt? Csak az nézetein szerint, aki az általányozás mellett nem égethet, aki tehát szükségszerüleg reá szorul azon másik, kedvezményeket nem nyújtó rendszerre; reá szorulni pedig csak az fog, akinek oly terményeket kell feldolgozni, melyek nem nyújtanak oly előnyöket, a melyekkel az általányozási rendszer mellett égetni lehet, t. i. midőn a krumpli rósz. Vannak évek, midőn a krumpli hantos, vagyis, amint az országban nevezni szokták, kolerás. Az ilyen krumpli nagyon kevés szesztartalmat foglal magában, az ilyen krumpliból valő égetés az általányozás mellett.