Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-301

301. országos liíís november 8,187Í. 179 tani, s ezt hiszem, nem fogja kétségbe vonni senki, hogy a mely perczben sikerülnek a magyar kormánynak államháztartása egyensúlyát helyre­állítani, például rendelkezvén azon segédforrások­kal, melyekkel a természet őt megáldotta, például a fogyasztási adó jövedelmével államháztartását jelen­tékenyen megjavítva, tehát az egyenes adóerő megtámadása nélkül képes volna fizetési kötele­zettségét, az államháztartás rendes szükségletét fedezni : helyreállna a bizalom, s a tőzsdei árak csakhamar meg fognák mutatni, hogy nem a magyar állam életképességében, de a tényleges viszonyok, a gazdálkodás 6S a közgazdasági vi­szonyokba vetett bizalmatlanság volt az, mely a magyar papírok árkeletének hanyatlását okozta. A magyar önálló bank alapításánál azonban egészen más tényezők fognak tekintetbe vétetni. A magyar bank alapításánál, a külföldi és a lajtántuli, ha a magyar bankjegyet elfogadja, min­denekelőtt mérlegelni fogja, mily alappal bir tu­lajdonképen a magyar bank, milyen az üzletkeze­lés ; ha tehát a magyar bank solid alapon ós kellő érezfedezet mellett adja ki jegyeit, az alapszabá­lyokban gondoskodva van arról, hogy a kiadott jegyek bankszerű fedezettel bírjanak, hogy az ércz­íedezet mindig arányban álljon a kibocsátott je­gyekkel, hogy a bank semminemű viszonyban ne álljon az állammal, vagyis kizárassék lehetősége annak, hogy az állam kormánya befolyásával visz­szaélhessen : akkor megvagyok győződve, hogy a magyar bank jegyei iránt csakhamar meg fog jönni a bizalom, ugy a lajthántuli, mint a külföldi kö­rökben. Különben megjegyzem itt, anélkül, hogy két­ségbe akarnám vonni az osztrák nemzeti bank kezelési soliditasát, hogy annak mégis van egy nagy hibája, mely a bizalmat, mozgási képességét, erejét nem jelentéktelen mértékben zsibbasztja, és ez azon 80 millió forintnyi-kölcsön, melyet ő a lajthántuli kormánynak előlegezett. E 80 millió bankjegy a hitelszükséglet kielégítésére nem for­dítható, de ettől eltekintve, a 80 milliós adósság, sem rögtön, sem évek múlva az osztrák állam által vissza nem fizethető. A magyar bank e te­kintetben is azon előnyben volna az osztrák nem­zeti bank felett, melynek különben soliditasát ós politikájának helyességét a maga szempontjából kétségbe vonni nem akarom, hogy ily teher nél­kül semminemű államüzletbe be nem bonyolítva állíttathatnék fel., (Ugy van \ balfelöl) Miután a 80 millió államadósságról beszéltem, csak néhány szóval refleetálnotn kell azon állításra, hogy a külföldi tőkepénzesek nem igen lesznek hajlandók a felállításhoz szükséges érczalapot ide­adni, mert az üzlet nem annyira jövedelmező, mivel az átlagos jövedelem 8%-nél többre nem tehető. Nem akarom érinteni, hogy 7—8% mily óriási kamatozás ; holott tudva van, hogy külföldön a tő­kék P/g—2°/ 0-el kamatra sem találhatnak biztos elhelyezést; csak utalok, hogy az osztrák nemzeti bank egyik hátránya épen az, hogy a 80 millió bankadósságot kamat nélkül kölcsönözte ki, mert csak 5°/ 0-ot véve fel biztos kamat fejében, ez maga 4 millió forint kamat-jövedelmet tesz, mely­ről az osztrák nemzeti bank lemondani kénytelen azon privilégiumért, melyet az osztrák kormánytól nyert. A magyar önálló bank tőkepénzeseinek ily risico üzletbe nem kellene bocsátkozniok; ha a jövedelem egy bizonyos hányadát át is bocsátanak a magyar államnak : a magyar állam sem kölcsönt nem kérne a felállítandó önálló magyar banktól, sem oly kölcsönt, mely évek hosszú során át semmi jövedelmet nem hoz az érdekelt bankrész­vényesek számára. A t. pénzügyininister ur a dotatió kérdésére nézve elismerte azt, hogy talán minden igény nincs általa kielégítve, hanem mindig utalt arra, — és a többség több szónoka részéről történt ez, — hogy mi tévedünk, ha ezt a dotatió maximumának tart­juk, mert ez csak minimuma, mivel nagyobb hi­telszükséglet beállta esetében a főtanácsnak nemcsak jogában, de kötelességében áll a magyar pénz­piaezra nagyobb összegeket bocsátani. Engedelmet kérek, azon szakasz, melyre a t. pénzügyininister ur hivatkozott, csak azt mondja, hogy nagyobb hitelszükséglet beállta esetén a fő­tanács fog adni bizonyos határidőre, bizonyos mennyiségit összegeket a magyar filialék dota­tiójára ; de a hitelszükséglet realitásának megbirá­lása kizárólag a főtanács jogát képezi. Micsoda garantiája van a magyar kormány­nak, milyen garantiája van a magyar államnak arra nézve, hogy a főtanács elfogja ismerni a nagyobb hitelszükséglet létezését ? ki biztosit ben­nünket arról, hogy a főtanács teljesen kielégítve látva az 50 millió által Magyarország hitelszük­ségletének igényeit: nem fogja-e egyszerűen meg­tagadni ezen további hitelszükséglet realitását. A legközelebb múlt idők tapasztalataitól egészen el­tekintve ezen feltevés annál alaposabb, miután gazdasági viszonyainknak az osztrák gazdasági viszonyokkal való szoros kapcsolatánál fogva na­gyobb hitelszükséglet Magyarországon egyedül nem szokott be állani: mert ha beáll Magyarországon : többnyire beáll Ausztriában is, és ha a nemzetgazda­sági élet itten Magyarországon felpezsdül, fel szo­kott az pezsdülni a lajthántuli államok ós orszá­gokban is. Ilyenkor természetes, hogy a főtanács, mely többnyire osztrák honpolgárokból áll, miután az osztrák ipar és kereskedelem erdekei inkább fognak szivén feküdni, mint a magyar ipar és ke­reskedelemnek érdekei: előbb az osztrák hitel szük­23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom