Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-299

136 299. országos ülés ttorember 6.18Í7. okok az első bankvita óta nem képeztek titkot sem a t. ház, sem a ministerelnök ur, sem a bal­közép, sem a szélsőbal, sem az egész ország előtt. Mindazonáltal a volt balközép folytatta az önálló magyar bank érdekében az agitatiót, folytatta da­czára annak, hogy a bank-enqueteben, a melyben a legszakértőbb emberek egész sorozata meghall­gattatott, csak két ember nyilatkozott a mellett, hogy a valuta helyreállítása nélkül a magyar bank felállítása tanácsos. Sőt mindenféle tervek­kel állottak elő, s azok ellen akkor is bátorkod­tam a publieistika terén fellépni, kik az ön­álló bank haladéktalan felállítását követelték. 8 midőn 1872-ben újra a ház elé került a bankkér­dés : mi volt akkor a Deákpárt magatartása ? Trefort képviselő ur beadta a következő határozati javas­latot : „Utasittatik a pénzügy mi oister : 1. érintkezvén a birodalmi tanácsban képvi­selt királyságok és országok pénzügyministerévei, azzal egyetértőleg készítsen törvényjavaslatot a valuta rendezésének módjáról és terjessze azt a törvényhozás elé. Tehát ez a prius. 2. Gondoskodjék, hogy addig is, mig ez meg­történhetnék, a bankjegyforgalom oly központi kö­zeget nyerjen az országban, melynek igazgató­sága annak idején törvényhozásilag jóváhagyandó alapszabályai értelmében a magyar kormány tör­vényszerű felügyelete ós ellenőrzése mellett füg­getlenül járjon el és a mely a magyar korona országai valódi hitelszükségletének fedezésére meg­felelő összegekkel rendelkezzék. Tehát a prius a valuta helyreállítása. Másod­szor gondoskodjék, hogy addig is, mig ez meg­történhetnék — mert a Deák-párt tudta, hogy a valuta helyreállítása nem könnyű, — a bankjegy­forgalom oly központi közeget nyerjen az országban, amelynek igazgatósága annak idején a törvény­hozás által jóváhagyott alapszabályok következtében a magyar kormány törvényszerű felügyelete és ellenőrzése mellett, függetlenül járjon el, és mely a magyarországi valódi hitelszükséglet fedezésére megfelelő eszközökkel rendelkezik." Tehát a Deák­párt akkori bankpolitikája hármat tartott szem előtt: először a valuta helyreállítását; és másod­szor addig is, mig ez megtörténhetnék, az osztrák nemzeti bank itteni fiókjának önállósítását köz­ponti szervezettel; és végre harmadszor: a dotatió • felemelését. B politikát az előttünk fekvő törvény­javaslatban nem találhatom fel. mert itt sem a valuta helyreállításáról szó sínes többé, sem arról, hogy oly bank állittassék, amelynek külön igazga­tósága van, sem olyanról, amely a magyar hitel­szükségleteket kielégítse ; tehát e törvényjavaslat nem a Deák-párt bankpolitikájának kifolyása többé. (Élénk tetszés a baloldalon.) Akkor a ház jelenleg igen t. elnöke a vita folyamában kimondta: (Halljuk! Halljuk!) „hogy az önálló bankrendszernek létesítését hazánkban halaszthatatlannak v-éli." Mert bizony hát akkor is nyomott bennünket a pénzszükség és mert ő akkor a valuta helyreállítása nélkül is képzelte a bankfelál utasának szabályos lehetőségét, Erre a t. képviselő ur a kormánypadokról a következő vá­laszt kapta : „Bizonyos vagyok benne, hogyha a t. képviselő ur ülne ezen a helyen és bekövetkez­nék azon időszak, midőn mindazok, kik ezen nyi­latkozata után jogosan követelnék, hogy az általa javasolt és netalán keresztül vitt rendszabályok jótéteményeiben ós a tett ígéretekben részesittes­senek, részesittessenek névszerint abban, amire leginkább vágyódnak, t. i. a nagyon olcsó pénz­ben, őt e miatt ostromolnák : ahhoz nagyon való­színűleg ő reá is alkalmaztathatnék az, amit a t. képviselő ur a pénzügyministerről mondott: et si dies advenerit, ubi te requiram ? (Élénk de­rültség.) Bekövetkezett az nemsokára, hogy a mi­nisteri széket elfoglalta és nem tapasztaltunk semmit, hogy a bankkérdésben bármi megoldást eszközölt volna. Es később mi történt? Megtörtént a fusió, bekövetkezett a baloldali aera. (Derült­ség.) En t. ház a fusiónak barátja voltam akkor és barátja vagyok most is. Mert egy nagy jóté­teményt láttam benne, ós látok abban jelenleg is, azon ádáz pártviszály megszüntetését, amely annyi évekig elvakította az embereket s gyűlölséget szított a nemzetben. De a fusió ós a fusióból szár­mazott kormány sem volt képes beváltani azon ígéreteket, amelyeket keletkezése előtt adott, me­lyeket a ministerelnök ur február 3-án tartott beszédében és az uj kormány amint Simonyi Ernő képviselő ur felolvasta, a házban elmondott pro­grammjának 9-ik pontjában ünnepélyesen a nem­zetnek tett. Nem vádolom a t. kormányt azzal, hogy sza­vát nem tartotta, mert a politikában igen gyakran megtörténik, hogy valaki szavát, előbb adott igé­retét az események folyama alatt be nem vált­hatja ; de hogy valaki egyenesen ellenkezőjét tegye annak, amit mondott, az oly eljárás, melyet én a politikai morál érdekében nem szeretnék megho­nosítani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Es nem szeretném meghonosítani ugyanazon okból azt, hogy ha egy pártból a kormány nyilatkozata alapján az ujválasztások alatt a jelölteknek egész tömege jóhiszemüleg bizonyos programmal fellép, hogy ezen programmot kevésbbé jóhiszemüleg ott hagyják. (Helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás a középe.h'.) Nem akarom fejtegetni azon stádiumokat, melyeken keresztül ment a bankkérdés tárgyalása azon ponttól kezdve, midőn az önálló bankból eartellbank, a cartellbankból a dualisticus bank, ebből ismét az egységes bank, s végre az egysé­ges bank oly tervéből, melyben Magyarország igényei kielégíttessenek, az egységes bank akként

Next

/
Oldalképek
Tartalom