Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-299

128 299, orszásros fiiés november 6. 1877. Bujanovits Sándor képviselő a ház bankügyi bizottságában kijelentette, hogy ő a részleteknél leendő módosítások elfogadásától teendi függővé a törvényjavaslat elfogadását, és ha módosításai nem fogadhatnak el: ellene szavaz a törvényjavaslatnak. Így is történt. Módosításokat tett, azok nem fogadhattak el, és t. barátom a törvényjavaslat ellen szavazott. Desewffy Aurél képviselő ur épen ellenkezőleg járt el. Bejelenti, hogy módosításokat nem ad be, hanem már most rászavaz a törvényjavaslatra. Ugyancsak Desewffy Aurél kijelentette, hogy ő a valuta helyreállítása után sem tártja a magyar önálló bank felállítását ezélszerünek. Kállay Béni t. képviselő ur pedig épen ellenkezőleg azt mondja, hogy ő magát a valutának helyreállítását is perhorrescálja, még az esetre is, ha az lehetségessé is válik. Már t. ház, mind igen szép és igen jó dolog lehet, a mit a képviselő urak elmondottak, de egy ily fontos tárgyban, ugyanazon párt részéről három szónoktól három egészen különböző véleményt hallani, nézetem szerint mégis egy kicsit sok a jóból. (Derültség a balon.) Es én igen kérem a t. jobboldali képviselő urakat, hogy bár csak ketten szíveskedjenek egyértelmüleg nyilatkozni e tárgyban, hogy a ház legalább tudja, mi a t jobboldal többségének véleménye a bankkérdés megoldására nézve. (Derültség a balon.) A jobboldal különben tanulhatna e tekintetben a többségtől, (Derültség a balon) a mely szintéa különböző közgazdasági nézeteket vallott, de nem egyidejűleg, hanem időközönként — igaz, hogy rövid időközökben változtatta azokat meg. Tanulhattak volna különösen Móricz Pál t. képviselőtársamtól (Halljukl Halljuk!), a kinek banktudományi nagy szakismeretének revelatióit a jelen vitában az ország oly sajnosán nélkülözi (Derültség a balon) és a ki érdekes kis col'ectiójával rendelkezik a legkülönbfélébb közgazdasági nézeteknek, a dohány monopólium istenbon boldogult eszméjétől kezdve egészen a közös bank egyedül üdvözítő eszméjéig. (Elénk derültség.) Nem szándékozom t. ház, bővebben fejtegetni, hogy miért nem fogadóin el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Nem fogadom el azt azért, mert Magyarország erkölcsi megaláztatását és anyagi megkárosítását látom benne. Azon fájdalmas vajúdások. melyeken ezen törvényjavaslat keresztül ment, mielőtt a ház asztalára került volna, minden mozzanatukban Magyarország megaláztatásáról tanúskodnak, kezdve azon időponton, midőn a jelenlegi többség a fusió létesítésénél zászlajára tűzte az önálló magyar banknak eszméjét, midőn annak még ez országgyűlésen leendő keresztülvitelét ünnepélyesen megígérték; a cartellbank tervezetének az osztrák bank részéről történt visszautasításáig , a májusi stipuiatiókig: az osztrák nemzeti bank vezértitkárának hírhedt jelentéséig, a melyben metsző gúnnyal jelentetik ki, hogy a nemzeti bank érczalapja egy részének Budapesten leendő elhelyezését a magyar főváros s íjálszerü viszonyai nem teszik kívánatossá ; a májusi stipulatióknak az osztrák kormány részéről történt egyoldalú megszegéséig, a magyar kormány ujabb engedékenységéig, a magyar kormány lemondásáig, a lemondás visszavételével bekövetkezett ujabb engedékenységéig, ós — hogy felemlítsem a lealázások hosszú lánczolatának utolsó szemét is — a magyar bankügyi bizottság azon határozatáig, midőn az alkormányzók fizetését törülte csak azért, mert a Lajthán tul azon vád nyert kifejezést, hogy a magyar kormány az osztrák bank pénzéből akarja kegyenczeit busás fizetésekkel ellátni. Valóban, t. ház, méltán szökhetett a szégyenpír minden honpolgár arczába, midőn tapasztalni volt kénytelen, hogy a magyar kormány nem csak nem törődik ezen sérelmekkel, de csak ugy folytatja a tanácskozásokat azok elkövetőivel, mintha semmisem történt volna. De, t. ház, azért sem fogadhatom el a jelen törvényjavaslatot, mert az ország anyagi érdekeinek megkárosítását látom benne; mert a magyar bank dotatiójának 50 millióban való íixirozása hermetice elzárja az ország szükségszerül cg fokozódó hiteligényei elől a kielégítést; (Helyeslés bal és szélső bal felöl) • inert a hitel egyedüli bécsi forrására utalt magyar kereskedelem és ipar továbbra is — és most már nem csak tényleg, hanem törvényesen is — járszalagjára lesz fűzve az osztrák kereskedelem és iparérdekeinek, (Helyeslés bal és szélsőbal/elöl) ; s mert a bank főtanácsában a fentaríott elvi paritás keserűen gúnyos illustratíójaként megtűrt két gyászmagyar semmi körülmények közt sem lesz, nem lehet képes a bankot Magyarország érdekeivel megegyező bankpolitika követésére bírni. (Helyeslés.) Igaza van a t. mmistereinök urnák, a politikai exigentiák nem egyszer megkívánják előbb helyeseknek vallott nézetek megváltoztatását, De a t. ministerelnök ur nem ezt tette, ennél sokkal többet tett. Nyolcz éven át túlbecsülte a nemzet erejét, minden módot felhasznált arra, hogy a nemzetnek aspiratióit fokozza, mindent megengedett, olykor nem egészen loyalis eszközök felhasználásával is törekedett arra. hogy a nemzetben elérhetlen, mai állami szervezetével nem mindig összeegyeztethető vágyakat keltsen. S midőn elérkezett a kenyértörós ideje, midőn a ministerelnök ur kezébe jutott a hatalom, akkor a ministerelnök ur beleesett a nemzeti erők tulkicsinylésének végzetes hibájába, s nemcsak az általa felkeltett, és nagyra növesztett aspiratióknak, de a, nemzet legméltányosabb igényeinek kielégítésétől is visszariadt I