Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-299
324 299. országos ülés november 6. 1877. mindenki előtt világossá vált már. A szélső balnak tehát tökéletesen igaza van, ha az ő álláspontjáról a leendő osztrák-magyar bankot semmi áron sem fogadhatja el, épp oly kevéssé mint a közös vámterületet, amint a közös hadsereg eltörlését és egyátalában a magyar államiság minden korlátjának megsemmisítését követeli. Ezen álláspont világos és a reá alapított követelések következetessége nem tagadható. Hogy Magyarországnak nemcsak az önálló bank felállítására teljes joga van, hanem lett volna az összes a pragmatica sanetióból kimagyarázott közös ügyeket egészen máskép rendezni, és hogy azt annak módja és rendje szerint most is teheti, az nekem is szilárd meggyőződésem. Abban azonban, hogy közösügyeket teremtettünk és a bankban teremtünk egy uj ily közösügyet, jogfeladást nem találok, hanem teljesen osztozom Kállay Béni képviselőtársam e tekintetben kifejtett nézetében. Előttem ugy a politikai mint a közgazdászati kiegyezés nem az ország jogának, hanem az ország érdekének kérdése. A mint az 1867. évi kiegyezést bár sok részleteivel nem értek egyet, hazánkra nézve szükségesnek tartom, mivel az alapjaiban megrendült monarchiát uj törvényes alapra fektette, illetőleg azt megteremtette, ugy vonom a monarchia létezhetósének és életképességének minden következményét. Magyarország fejlődésének legbiztosabb garantiáját a monarchia szilárd fennállásában találván, el akarok távolitva látni mindent, mi a két felének egymásközti súrlódására alkalmat adhat, a mi érdekellentétek kifejlődését előmozdíthatja. Én igenis vallom azon dogmát, j melyet t. Ráth Károly barátom oly határozottsággal visszautasít, hogy a politikai közösségnek ha nem is államjogi, de észszerű ós elkerülhetetlen corrolatiuma a közgazdasági közösség. És igy a pénzegység és vámterületi egység mellett, óhajtom, a mint különben sokan teszik a közvetett adók és monopóliumok közösséget^ is, és pártolom határozottan a hitel egységét is. Én nem keresek tehát, a mint az előttünk fekvő törvényjavaslat kormánypárti védői tették, mentséget a ministerium részére. Nézetem szerint leghelyesebben cselekedett volna, ha cartellbank-féle és egyéb kísérletek helyett már régen ilyen törvényjavaslattal állott volna elő. Nem mondom, hogy részletei engem teljesen kielégítenek. Banktechnikai szempontból elég javítható marad fenn és pedig épp ugy Magyarország, mint az osztrák tartományok érdekeljen. De a statútum, melynek hibái egészen másutt vannak, mint ahol a bizottság többsége is azokat kereste, javítható és* a két kormány biztosított befolyása által előbb-utóbb kétségkívül lényegesen javíttatni ÍS ÍOg ' , „ Ha tehát nem léteznék is azon fenyegető disagió, melynek kikerülhetlenségét önálló bank felállítása esetében az előadó és Falk képviselő ur oly kitűnően kimutattak; ha a valuta helyre volna is állítva, én teljes egyetértésben gróf Desewffy Aurél képviselő úrral még sem pártolnám az önálló bank felállítását, akkor is szemem előtt lebegne azon, ha nem is törvényes, 60 éves viszony, melyben Magyarország az osztrák nemzeti bankkal, illetőleg a bankjegyek r ügyében az osztrák örökös tartományokkal áll. Én nem tudom, hogyan nevezné Ragályi Nándor képviselő ur az osztrákmagyar közösségnek az előttünk fekvő törvényjavaslatban való nyilvánulását, de a magam részéről ez utóbbit fontos zálogul tekintem, hogy ezen közösség fennállani fog. Helfy képviselő ur azért nem akarja a közös bankot, mert arról van meggyőződve, hogy az annak adott privilégium tényleg nemcsak 10 évre, hanem sokkal hosszabb időre adatik. Én is azt hiszem; de ez reám nézve éppen indító ok arra nézve, hogy a kormány előterjesztését tökéletlensége daczára örömest elfogadjam. Kijelentettem már, hogy nézetem szerint is az önálló bank felállításához való jogunk lu év múlva ép oly világos lesz, mint ma. De Magyarország jól felfogott érdeke akkor bizonyára ép ugy, mint most a közös bankot fogja követelni. Azon valóban nyomós okok, melyeket különösen Wahrmann és Falk képviselő urak hoztak fel, azon körülmények és lehetőségek, melyekre több oldalról lett rámutatva, szilárd meggyőződésem szerint 10. 20 és 30 esztendő múlva épen ugy fognak állani, mint állanak most. Azon reményt, melyet a törvényjavaslat legfőbb védői csábító palástként annak nyakába akasztanak, hogy t. i. 10 év múlva az önálló bank felállítása lehető és akkor kívánatos lesz: nem is tartom egyébnek, mint az ingadozók és a mesterségesen a közös bank eszméje ellen felzuditott részbeli közvélemény számára a keserű piluia könnyebb lenyelhetése végett alkalmazott czukorburoknak. Nekem erre szükségem nincs. Én valóban nem a kormány kedvéért, mely a Prileszky Tádé képviselő ur által számára követelt tiszteletét még igen sok tekintetben jobban kiérdemelni tartoznék, hanem daczára azon a kiegyezési tárgyalásokban követett eljárásának, mely őt akarata ellenére ezen általam elvileg helyeselt javaslatig vitte, fogadom el a kormány előterjesztését. Igen örülnék ha ez valóban az első lépés volna és nem az maradna azon ösvényen, melyet Zsedényi Ede tisztelt képviselő ur nekünk e vitában és részben már évek előtt folyvást mutatott. Én megvallom Tamás leszek benne addig, míg azon nézetek fognak uralkodni, melyekkel a kormány a kiegyezézi tárgyalásokat megkezdte, inig állam-életünkben az eddigi, igaz már jóformán lejárt félszeg-rendszer mérvadó maradand. Tisztelt ház! Jól tudom, hogy ilyen nézetek,
