Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-298

104 298. országos ülés november 5. 1877. A másik az, hogy az államnyomdában igaz, hogy van nyomdai- és tisztviselői személyzet, de azoknak meg van eddigi teendőik mellett az ál­lamnyomdában a maguk elfoglaltsága, s ha ily nagy teendő az államnyomdára rovatik, ugy a tisztviselők, mint még annyival inkább a szedői személyzetet, hogy szaporítani kell, miután eddig sem a heverésért fizettetik, hanem a munkáért : ez is — gondolom — kézzel fogható igazság. Továbbá határozottam kérnem kellene a t. házat, hogy ha házi, vagyis kormánykezelés mel­lett az államnyomdának átadatni határozná el a közlönyt: ne méltóztassék elfogadni azt, hogy an­nak kiadói-hivatala Budán tartozzék lenni, még pedig azért nem, mert oly hirdetésekre nézve, melyek magánfelektől, de kötelezőkig a közlönybe kell, hogy felvétessenek, szerintem nem volna igaz­ságos egyeseket azzal terhelni, hogy ezen közle­ményeiket tartozzanak Budán az államnyomdánál beadni; de másfelől a magánhirdetéseket illetőleg azt gondolom, igen alaposan mondhatom, hogy ha oly magánhirdetéseket, a melyeknek nem köteles­ségszerüleg kell a közlönyben megjelelniük, az illető feleknek Budára kellene vinniök azért, hogy beadhassák: a közlönybeli hirdetések száma tete­mesen megcsökennék, és a jövedelemben még sok­kal nagyobb külömbözet fogna mutatkozni. En tehát, t. ház, mondom, midőn jelentése­met beadtam, azt hiszem kötelességemet teljesítet­tem, figyelmeztetvén a házat, hogy ha a közlöny­nek az államnyomdában való kiadásánál megma­radunk : meglehetős nagy pénzbeli vesztesség fogná érni az államot, ós épen azért, mert ezt nem akarom, ezt indokoltnak nem tartanám, és mert, a mi az államnyomdáért történt, értékesít­hető e nélkül is: kérem, méltóztassék a pénzügyi bizottság jelentését elfogadni. (Helyeslés) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastani Or­bán Balázs képviselő ur indítványa. Gulner Gyula jegyző (újra felolvassa Or­bán Balázs indítványát.) Elnök: Kérdem a t. házat méltóztatik-e ai állandó pénzügyi bizottság jelentését a ..Budapesti Közlöny" kiadása tárgyában elfogadni? A kik el­fogadják, kérem méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik) A ház az állandó pénzügyi bizottság jelen­tését fogadta el, az ellen indítvány tehát mel­lőztetik. Következik az állandó pénzügyi bizottság je­lentése a királyhágón túli csendőrség felfegyver­zése tárgyában a belügyminister ur által tett elő­terjesztésre vonatkozólag. Horváth Gyula jegyző (olvassa a pénz­ügyi bizottság jelentését.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani, Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az elő­terjesztésből kitűnik az, hogy az erdélyi csendőr­ség fegyverzete igen elavult és elromlott, hogy tehát a csendőrség feladatának megfelelhessen: igen természetesen szükséges azt alkalmas fegy­verekkei ellátni. A belügyminister ur tekintettel arra. hogy e szükség imminens, másfelől tekin­tettel az ország pénzügyi helyzetére, oly formán kivan szerződni az illető gyárral, hogy az ebből háramló költség, a mely összesen 33 ezer néhány száz frtot tesz. ne egyszerre fizettessék ki az ál­lam által, hanem két részletben, illetőleg az 1878: —79-ik évi költségvetésnek terhére. így tehát a mellett, hogy a szükséges felszerelés meg fog tör­ténni egyszerre kellő mértékben, az állam terhe r: egoszlik, ós a pénzügyi bizottság, mely nem zárkózhatott el sem azon meggyőződés elől, hogy a felfegyverzésre szükség van, sem azon czélsze­rüség elől, hogy a költség megosztás megfelel érdekeinknek: ajánlja a belügyminister ur ja­vaslatát. Hegyessy Márton: T. ház! Legkevésbé sem szándékozom opponálni az erdélyi csendőr­ségnek uj fegyverekkel való felszerelése ellen; felszólalásom indoka az, hogy kérdést intézzek a t. kormányhoz, illetve a ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez az iránt: mi történik a Székely­földön lefoglalt fegyverekkel? Ha azok alkalmasak: akkor óhajtanám, hogy azokkal szereltessék föl az erdélyi csendőrség; ha pedig nem alkalmasak, azon esetben is hangsúlyozni akarom azt, hogy ezen, a magyar állam által magyar területen le­foglalt hadi dugáruk a magyar kormány tulajdo­nát képezik, mert, mint értesültem, a közös had­ügyéi" vindicálja magának. (Halljuk ! Halljuk !) Péchy Tamás, közmunka és közleke­désügyi minister: T. ház! Azon kérdésre nézve, melyet a t. képviselő ur a kormányhoz intézett, a mennyiben a ministerelnök ur épen nincs jelen, bátor vagyok válaszolni; hogy ezen fegyverek, melyek Eidélyben lefoglaltaítak, csak igen csekély részben olyanok, melyeket az erdélyi csendőrség használhatna. Tudomásom szerint 300 s egyne­hány darab van olyan, mely azon igényeket, me­lyek csendőrség feladatának megfelelnek, kielégí­teni képes, inert azon fegyverek legnagyobb része a bécsi arsenálban ezelőtt készíttetni szokott és most a katonaság által sem használt fegyverekből áll és némely része elöltöltő, melyet a csendőr­ségnek adni nem lehet. Azon fegyverek tehát el­fognak adatni, ós a csendőrség számára ujak be­szereztetni, mert a csendőrségnek olyan fegyverekre van szüksége, a melyekkel a mai kor találmányai szerint netalán az ellenfeleknél található fegyerek­kel szembe szállni képes legyen. (Helyeslés a középen.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a Királyhágón túli részekben levő csendőrségnek uj fegyverekkel való feszerelése tárgyában a pénzügyi bizottság véleményes jelentését elfogadni? Akik elfogadják

Next

/
Oldalképek
Tartalom