Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

152 281. orsüásros tt és október 9. 1877. felállani. (Megtörtévik.) A többség a 6. §-t elfo­gadja és igy Felszeghy Sámuel képviselő módo­sitványa elesett. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 7. §-t.) Elnök: A 7. g-ra nem lévén észrevétel, az elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 8. §-t.) Horváth Lajos: T. ház! Azt hiszem, a köz­ponti bizottság régi szövegéből tévedésből marad­tak benu e szavak „nem választható.'' A központi bizottság szövege szerint az úgynevezett megyei békebirák választhatók lettek volna; de ma már a mostan elfogadott szöveg szerint kinevezendők. Ennélfogva indítványozón], hogy e §. első sorában e szavak helyébe „nem választhatók" létessék: „nem neveztethetnek ki." (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvassa a módo­sitványt.) Elnök : Ugy hiszem, a t. ház ezen stylaris módosítással a 8. §-t elfogadni méltóztatik. (He­lyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvassa a 9. §-t.) Elnök: A 9. §. elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a lo. §-t.) Elnök: A 10. §-ra Házmán képviselő urnák van egy módositványa, a mely fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa.) A köz­ségi bíráskodás tekintetében Budapest főváros mindenik közigazgatási kerületében megbízott közeg csak az illető kerületben gyakorolja ezen birói hatóságot. Elnök : Ez kifolyása azon határozatnak. melyet a t. ház az 5. g-nál Házmán képviselő ur indítványára hozott; ugy hiszem a 10. g. Házmán képviselő ur módosítása szerint fogadtatik el. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvassa a 11. %-t.) Komjáthy Béla: Azt hiszem, t. ház, min­denki elismeri, hogyha egy jogvégzett bíró kép 1 s 50 frtos ügyben, Ítéletet hozni, ugyan azon ké­pességgel elláthat egy 100 frtos ügyet is, s arra meg is bizhatjuk anynyival is inkább, mert az ily ügyek ellátásánál tekintve üzleti és gazdászati viszonyainkat bár a követelhető összeg a felvett két összeg közt váltakozhat is. de a jogalap mindig ugyanaz. Ugyanazért én azon ezól érdekében, hogy minél több ügyet lehessen eként, azaz költség nél­kül és gyorsan elintézni, czélszerünek látnám, ha az ez ügyekben való b ráskodás 50 írttól, 100 írtig terjesztetnék ki, s ez irányban bátor vagyok egy módositványt benyújtani. Orbán Balázs jegyző (olvassa Komjáthy Béla módositványát) Ezen szakasz: 1, 2, 3, 6, 8. kikezdésóben felvett 50 írt, 100. írtra igazittatik ki. Perczel Béla. igazságügyminister: T, ház! Ha azon okoskodás fonalát követjük, melyet a t. képviselő ur követni méltóztatott, ugyanazon argu­mentumokkal elmehetünk a végtelenig. Méltóztas­sék azt meggondolni, hogy most a peres ügyek egy bizonyos száma, melyek eddig szorosabb for­malitások közt lettek elintézve, azon formalitások­tól elvonatik és egyszerűbb eljárás utján elintéz­tetni ezéloztatik. E;i azt hiszem, mi sem mehetünk e tekintetben messzebb, mint más országok, me­lyek e kérdéssel foglalkoztak. — Teszem fel, ve­gyük a szomszéd Ausztriát, mely csak a múlt évben hozta be a bagatell eljárást 50 írtig, azelőtt ezen egyszerűbb eljárást csak 25 írtig tartotta tanácsosnak. Én tehát azt hiszem, hogy azon okok, melyek más országokban az ilyen kérdések elin­tézésére elhatározással bírtak, mielőttünk sem lehet­nek közönyösek, ennél fogva kérem a t házat, a tett módositványt ne méltóztassanak elfogadni. Azonban én is kivánok egy módositványt tenni, moly inkább sajtóhibából állott elő, mert, amint emlékszem, az igazságügyi bizottság tárgya­lásán is ugy volt eonfemplálva, mint én szándéko­zom kügazitani. A 9-ik pont azt mondja: 9. Mesgye igazitási és sommás visszahelyezósi ügyek: azon­ban csak akkor, ha a visszahelyezések íárgyát lakásnak vagy íartozmáuyainak, avagy egy eat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Eszerint, amint itt áll, ezen egy catastralis hold vonatkoznék csupán a visszahelyezósi ügyekre. Már pedig azt hiszem, senkinek sincs szán­dékában, hogy mesgye-igazitási kérdések is, ha azok 30—40—100 holdra terjednek ki, szintén ezen eljárás alá vétessenek. En tehát bátor vagyok indítványozni, hogy a 11. §. 9. kikezdése 1. sorának ezen szavai: „a, visszahelyezés tárgyát" kihagyásával tétessék ezen két szó: „a pei tárgyát." Gulner Gyula jegyző (olvassa az igazság­ügy minister módositványát). Boér Antal: En ezen §. 9. pontjának első két szava után egy szót kivánok beszuratni zárjel közé; t i. ezen szó után „mesgye" tétessék „ba­rázda" zárjel közé. Oka az, hogy nálunk Erdély­ben ez a tájszó: „barázda". Mesgyének inkább a belső telkek határa szokott neveztetni. Gulner Gyula jegyző (olvassa Boér Antal módosít ásat). Metzner Gyula: T. ház! Azt hiszem, hogy ezen szó „barázda" felvétele nem volna helyes, mert mást jelent a barázda, mást a mesgye. Hom­lokegyenest ellenkező két fogalom az ; barázdának nevezik Magyarországon azt, amit az eke szántás közben maga után hagy, a miből képződött az­után a barázdabillegető név is. Hanem a mesgye, ez megfelel a „határ" fogalmának, csakhogy a köblös földnél nem lehet azt határnak mondani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom