Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

281. országos ülés október ít.1677. 153 hanem mesgyének. Kövétkezésképen a szerkezetnek maradnia kell. Ami az igazságügyrninister ur módosítását illeti, azt hiszem én is, hogy a szerkezetnek correctivumát fogja képezni; hanem ha jói értettem, a felolvasott indítványt az igazítást nem a kellő helyen méltóztatott indítványba hozni. Ugyanis azt méltóztatott indítványozni, hogy a 9. pontban: „visszahelyezés tárgyát" helyett tétessék: „a per tárgyát". Már pedig én azt hiszem, hogy a „lakást" és „tartozmányt" szintén nem hagyhatjuk. S az igazságügyminister sem értette ugy; hanem csak a eaf. holdat meg nem haladó földbirtokot értette módositványában ; köyetkezóskóp azt hiszem, hogy az indítvány az „avagy" szó után volna teendő, s ily értelemben fogom megírni módositványomat. Tisza László: T. ház! Annyival inkább szükségesnek tartom a „barázda" szónak zárjel között való bevételét, mert nálunk nem csak hogy „mesgye" nem fejezi ki ez eszmét; de egész mást, t. i. gyalog utat jelent. A törvény tehát e pótlás nélkül teljesen érthetlen lenne. Én tehát kérném a „barázda" szónak felvételét. Rády Endre : T. ház! Azon esetre, ha Komjáthy Béla képviselőtársam módositványa el nem fogadtatik, bátor vagyok a ll. §. harmadik pontjához egy módositványt beadni, hogy t. i. 50 frt helyett 100 frt tétessék. Indokolom ezt egyszerűen azzal, hogy kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek többnyire biztos jogalappal bírnak, s talán ép oly fontosak vagy még fontosabbak mint a bérlettartozások, mert ott bizonyos tartási összegek igényeltetnek és ép oly jövedelmet képeznek mint azon jövedelmek, melyek a bérletből keletkeznek ; ha tehát ezen utóbbi ügyeknél 200 frtig biráskodhatik a bíró : én nem értem, hogy miért ne lehetne az összeget az előbbieknél is 50 írtról 100 írtra emelni annyival inkább, mert* az ily ügyek időről időre fordulnak elő. Ezek rendszerint félévenként szoktak fizettetni, s ha mi ezeket hosszú per útjára engedjük: megtörténhetnék, hogy egyik per be sem volna fejezve, mikor már a másik per megindittatnék. Ennélfogva helyesnek találnám, hogy az 50 forint legalább -100 írtra felemeltessék. Gulner Gyula jegyző (olvassa a módositványt:) „A 11. §. 3-ik pontjánál 50 frt helyett tétessék 100 frt." Elnök: Meczner Gyula képviselő ur módositványa fel fog olvastatni. Orbán Balázs jegyző (olvassa a módositványt:) „Perczel igazságügyminister ur módosítása az „avagy" szó után vétessék fel." Teleszky István: T. ház! Én részemről a békebirói hatáskör kiterjesztését sem Komjáthy KÉPV.-H, NAPLÓ 1875-78. Xll. KÖTET. Béla, sem Eády Endre t. képviselőtársam módosítása szerint el nem fogadhatom, s azt hiszem, hogy az a határvonal, melyet az igazságügyi bizottság "munkálata épugy, mint az eredeti törvényjavaslat megszabott, különösen ezen törvényjavaslatban oontemplált eljárás garantiáját képezi, s ez mindenesetre elég nagy kör, annyival is inkább, mert statistikai adatok mutatják, hagy az itt felsorolt ügyek íelét fogják tenni a folyamatban levő sommás ügyeknek, melyek e törvény szerinti eljárás alá kerülnek. Ennél tovább kiterjeszteni az illetőséget, nézetem szerint oda vezetne, hogy ezen eljárásnál torlódnának meg nagyon az ügyek. Nem fogadom el Eády Endre t. képviselőtársam indítványát különösen azért sem, mert azon indokolás, melyet ő a haszonbérre vonatkozólag felhozott, hogy ott t. i. 200 frtig itél a bíróság, egyátalában nem áll. A javaslat szerint ugyanis haszonbéri követelések' 200 frtig nem tartoznak a bagatell eljárás alá, hanem csupán a lakbérletből eredő kiköltözködési kérdések azon esetben, hogy ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad; tehát nem az összeg felett itél a bíró, hanem tisztán a kiköltözködés kérdése felett. A mi a „barázdát" illeti, én azt zárjel közt sem fogadhatom el, mert azt hiszem, hogy eddig sem volt semmi kétség a felett, hogy mit tesz a inesgye igazitási per, Hisz 1868. óta Magyarország és Erdélyben érvényben van a polgári perrendtartás, melynek 93-ik §-ában világosan és a „barázda'' szónak zárjel közt való említése nélkül foglaltatik a mesgyeigazitási per és még sem jutott senkinek eszébe Erdélyben, hogy az ottani tájszó szerint „barázdaper"-nek nevezett mesgyeigazitási per nem sommás eljárás alá tartozik. — Ha most egyszerre e szót igtatnók a törvénybe: azt lehetne gondolni, hogy mi a helyzeten akarunk változtatni, pedig kétségtelenül nem akarunk. Mesgyeigazitási per volt eddigi nomenclatura szerint, és az marad ezután is, és ha valakinek kétsége támad a Királyhágón tul az iránt, hogy mi ki akartuk a barázdapereket zárni: azt hiszem, az itt folyt tárgyalás erre elég világos magyarázatot fog nyújtani. (Helyeslés a középen.) Felszeghy Sámuel: T. ház! Az indítványba hozott „barázda" szóhoz kívánok megjegyzést tenni Igaza van Boér t. barátomnak abban, hogy Erdélyben akárhányszor nevezik az ily határsértéseket „barázda vágásnak." A határ fogalmát azonban egyedül a „inesgye" szó fejezi ki helyesen, inig a „barázda" szó e fogalomnak nem felel meg egészen. Barázdát ugyanis akár hányat lehet vágni egy birtokon, anélkül, hogy a mesgye csak érintetnék is. Én tehát a mesgye szó mellett vagyok. (Helyeslések) Mocsáry Lajos: T. ház! Én teljesen alaposnak tartom Boér Antal t. képviselőtársam aggodalmát, 20