Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-274
92 •274. orszitgos Uíés septeinlter 28. 1877. kizárva, amelynek" egyes választott tagjai felett a törvény értelme szerint itélniök kellenél. Birják tehát a kellő ismeretet arra. hogy ez ügyekben itélniök lehessen és mindenesetre kevósbbé vannak kitéve az elfogultság iránti veszélynek, mint a hogy a képviselőház tagjai hasonló belátás és hasonló becsületesség mellett is kitéve vannak. (Elénk helyeslés). Az is mondatik egy igen szépen összeállított érvelésben, hogy Angliában a bíróságok ellenőrei a kormány cselekedeteinek, ott tehát lehet őket ellenőreivé tenni a törvényhozó testület tagjai választásának. Engedelmet kérek, itt nem arról van szó, hogy a bíróságok a törvényhozó testület cselekedeteinek ellenőreivé tótessenek; nem arról van szó, hogy a törvényhozó testület fölébe helyeztessenek ; hanem igenis arról van szó, hogy a törvényhozó testület összealkotásánál egyes verificátionalis kérdésekben a megállapított szabályok: és a törvény szerint Ítéljenek. Miként mondottam is, nem szándékom ezen tárgyban bővebben szólani, csak szándékszom nyilvánítani a magam részéről azt, hogy én igen is magam is óhajtom, hogy e törvényjavaslat elfogadtassák. A részletesen felhozottakra nem reflectálok, azokra reflectálni lesz alkalom, ha a javaslat a részletes tárgyalás alapjául el fog fogadtatni. De én óhajtom, hogy elfogadtassák e törvényjavaslat azért: mert nem hiszem, hogy a parlament tekintélyének árthatna; mert a képviselőház tekintélyének sohasem árthat: ha saját maga jószántából valamely ténykedést biz oly hatóságra, a mely azt részrehajlatlanabbul végezheti. A parlament tekintélyének inkább az árthat, ha épen az ellenkező eljárás által kiteszi magát azon vádnak, hogy igazságtalanul jár el. És én részemről nagyon óhajtom, hogy Magyarország bírái megkíméltessenek ettől, hogy ők a pártoskoclás, a részrehajlás vádjával illettessenek. Meg is vagyok .győződve, hogy ha az ilyen ügyekben átveszik a bíráskodást, arról ők maguk fognak gondoskodni, hogy igazságosan Ítéljenek. De ha azt kívánjuk, hogy a mikor lehet, a birák ilyen vádaktól megóvassanak : részemről azt tartom, hogy az is érdemel némi figyelmet, hogy a parlament megóvassék attól, hogy a többséget azzal lehessen vádolni, hogy ily módon alkottatott öszsze; inert ennek azután, ha a vádnak alapja volna, még sokkal messzebb menő következése és hordereje lenne. A kormány befolyását a mostani eljárás megtartása és a törvényjavaslat elvetése bizonyosan nem fogja gyöngíteni; mert feltéve, hogy a kormány akar befolyást gyakorolni, az előmenetelt alig várható biróra sokkal kisebb mértékben gyakorolhat, mint másokra, akik talán a birói hivatalt elől szeretnék kezdeni. (Derültség). Mindezen okoknál fogva, a parlamentalismus tekintélyét, a parlamentalismus függetlenségét nem veszélyeztető ezen javaslatot elfogadásra ajánlom. (Helyeslés). Emmer Kornél: Én nagy szerencsétlenségnek tartom ez országra nézve, hogy minden alkotmányi kérdésnél folytonos hivatkozás történik Angliára, és mindig az angol intézmények copiájának tüntetik fel a magyar alkotmányosságot sok részről, vagy legalább Anglia képezi azon bibliát, melyből az egyik párt a maga állapotja, a másik ismét a magáé mellett idézeteket, példákat keres ós hoz fel. Én azt hiszem, hogy a t. háznak meg kell menekülnie azon hatás alól, melyet Szilágyi t. képviselő társam beszéde okozott, mely beszéd nem csak az által óhajtott imponálni, hogy a legátalánosabb és legtávolibb nózpontokat állította fel irányadókul e törvényjavaslat megítélésénél : hanem főleg az által, hogy párhuzamba helyezvén Magyarország alkotmányosságát Anglia alkotmányosságával, az elsőnek hátrányára esvén ki a párhuzam, abból vonta ki a következtetést, hogy ezen törvényjavaslat el nem fogadható, ez intézmény életbe nem léptethető. Én a kiindulást épen t. Szilágyi képviselőtársam beszédéből mentem, és azt tartom, hogy ő igen helyesen jellemezte a magyar parlamentet, midőn azt mondta, hogy az nemzeti orgánum. Épen azért, mert a nemzet orgánuma a magyar parlament: a törvényhozás már 1874-ben azon meggyőződésre jutott, és azon irányt kezdeményezte, hogy a magyar parlament megalakítására nézve oly intézkedéseket s oly biztosítékokat kell felállítani, melyek leginkább előmozdítják annak lehetőségét, hogy a magyar parlament a magyar nemzet közakaratának hü és objectiv kifejezője legyen. Ebből kiindulva két feladat volt megoldandó. Ezen feladatok elseje az, hogy a választási eljárás szabályoztassék, s hogy az ország azon bámulatos visszaélésektől, melyek a választási eljárás körül nálunk divtak, megmentessék. A másik feladat pedig, mely megoldandó volt: az, hogy a veriíicationális eljárás olykép szabályoztassék, hogy ha daczára ezen választási törvénynek mégis illegális módon a házba kópViselők csempésztetnek: azok mandátumaiktól megfosztatnak. A t. ház több kiváló tagjának többször volt már alkalma az 1874-ik évi választási törvényre hivatkozni ós constatálni, hogy ez czélját mennyire érte el. E tekintetben én is hozzájárulok elismerésemmel. De hogy a második czél megvalósítva nincs, valljuk meg, és valljuk meg, hogy ezen annyira érzett szükséglet még nincs kielégítve.
