Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-274

274. országos ülés septemher 28 1877 g5 hanem a mindenkori többség joga." Mert a parlament minden jogát a többség állal gyakorolja, ha csak a liberum vető képtelenségét nem akarjuk behozni, s ha az, hogy többség utján gyakoroltatik, a jog értékét csökkenti: ugy csökkentenie kellene a páriament minden jogosítványát is. Az első, amire t. barátom hivatkozott, Angolország példája. Azt mondja, Angolországban át van ruházva az összes igazolási jog a biróságokra, és 10 évi tapasztalás mutatja, hogy a parlamentre káros befolyással nem volt. T. ház, ha az én t barátom megtudna nyugtatni bennünket az iránt, hogy minden lényeges viszonyra nézve, melytől e jog átruházásának üdvös hatása függ, Angliával analóg állapotaink vannak : akkor az általa felhozott példa találó volna, De midőn mi az ellenkezőt mutathatjuk ki: minő megnyugvással fogadhatnék el a javaslatot ? Tisztelt barátom Pulszky Ágost kifejezte azt, hogy mily lényeges viszonyokban különböznek az angol bíróságok a mi bíróságainktól, s kiemelte azt is, hogy nem csak állásuk, de előképzettségük is más mint a mi tóráinké, mert rendszerint egy politikai pálya előzi meg a bírói hivatalra lépést. Móricz Pál képviselő ur ezen egész érvelésre semmi súlyt sem helyezett, sőt azon, a maga nemében egyetlen és csodálatos érveléssel élt, hogy épen azon körülményből, hogy a mi bíráink szolgálatuk megkezdésétől, szolgálatuk legalsóbb fokától a legmagasabb fokig csak nem hermetice el vannak rekesztve a politikai élettől: épen ezen körülményből merítette alkalmasságuk főokát arra, hogy lényegesen politikai jellegű és politikai tényezők működésével összefont kérdésekben ítéljenek Ez annyit jelent, mint azt állítani, hogy az emberek alkalmassága valamely ügy elintézésere azon fokban növekedik, minél mélyebben ismeretlenek azon ügy természetével. (Helyeslés és derültség.) Ez annyit jelent, hogy az ember alkalmatosága valamely dolgot eligazítani, az azon dolgok körében tett tapasztalattól és tanulmánytól teljesen független. A másik pedig t. ház, — és ezt ne feledjük el. — hogy ugy hatáskörére, mint személyes állására nézve az angol biró egészen más — nem beszélek csak a mi bíróságainkról — de a continensnek bármely bíróságáról. Más az előleges kiképzés, más személyes állása, más a hatáskör tekintetében. Az angol biró, mint t. barátom, Pulszky kiemelte, rendszerint egy politikai pálya után jut a biró székre. Az angol bírónak magas, anyagilag igen fényes állás adatik, de egyszersmind, midőn a bírói székbe ül, pályája ez életben be van fejezve ; mert a ritkaságok közé tartozik, sőt alig kerül elő, hogy az angol biró helyéből valamely magasabb polezra léptetnék elő ; de egyszersmind az ő állása oly biztosított is, hogy egy országos törvény kell ahhoz, hogy őt állásából elmozdítsák. A törvényhozás mind a három tényezőjének közre kel! működnie arra, hogy Anglia 18 bírája közül egy a maga székében meg legyen ingatható. Mindezeken felül hatáskörük egyik tetemes része olyan, melyhez hasonló a continens magánjogi bíróságait nem illeti. Ertem a kormányzat közjogi ellenőrzését. Az angol bíróra ugy néz az angol, mint a kormányhatalom közjogi természetes ellenőrére. De kinek jutna eszébe a

; continens bíróinak ily jelleget tulajdonítani ? Es ha ez nem jut senkinek eszébe: kinek jut eszébe azt mondani, hogy a mit az angol bíróra nyugodtan lehet reáruházni, azt a hozzá nem hasonló continentális bíróra szintén reá ruházhatjuk ? (Élénk helyeslés bal/elől) Egyébiránt nem csak e tekintetben mutatkozik a különbség hazánk és Angolország azon viszonyai között, melyek döntő befolyással kell, hogy legyenek az igazolási jogátruházására. Ám nézzék meg önök azon parlamenti tárgyalásokat, melyek folytak 1886-ban, midőn az angol parlament igazolási jogát a bírákra ruházta. Ezek felvilágosítást nyújtanak, ha vajon ugy tekintették-e ott is e jogot, mint a kisebbség előadója itt tekinti. Mit mondanak a tárgyalások '? Én három egyén nyilatkozatát fogom önöknek idézni, egyiknek sem fogják hivatottságát kétségbe vonni. Az egyik Gladstone, a második Lord John Kussel, a harmadik az angol közjogi alkotmányfejlődésnek egyik alapos ismerője Sir George Bowyer. Mind a hárman midőn ezen jognak, melyet a ház I. Jakab óta bírt, átadásáról szóllottak : kiemeltek egy nagy alkotmányos szempontot. Aggodalom nélkül lehet most már — mondák — e- jogot kiadni, mely lényeges szolgálatot tett a ház függetlenségének megőrzésére, a képviseleti kormányforma fejlődési időszakában: aggodalom nélkül tehetjük ezt, ha meggondolják, hogy.minő nagy és megállapodott a parlament hatalma, s mennyire csökkent a királyi jogok jelentősége. Es Gladstone egyenesen hozzá is teszi, hogy más, gyengébb gyülekezetek, mint az angol parlament, szükségesnek fogják találni ily jogoknak megőrzését, — az angol parlament erre nem szorult. Aliithatja-e t. ház valaki, hogy ezen tekintetekben is valami erős analógia van közöttünk és az angol parlament között ? vagy oly régiek alkotmányunk iránti küzdelmeink, oly régiek azo.i állapotok midőn komolyan tartani kellett oly kísérletektől, melyek egy megalkotása idejében már befolyásolni szándékolt parlament engedékenységét s gyengeségét akarták volna felhasználni oly közjogi állapotok elfoglalására, melyeket a nemzet akarata határozottan visszautasított ? Oly régiek-e ez események, hogy azokat és belölők a tanúságot ma már pusztán elhalaványult történeti em-