Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-274

H>« 274. országos ülés september 28. 1877. tározatra, mint a melyet a megelőző parlament hozott. Es a harmadik, nézetem szerint, szintén téves szempont, melyre szintén t. barátom hivatkozott, abban áll. hogy az 1874. évi törvényhozás ezen törvény megoldását halasztatlannak mondotta ki és ennélfogva ezen törvény megalkotását most elodázni nem lehet, nem lein t azt elvetni a nélkül, hogy a parlament tekintélyén nagy csorba ne üttetnék. {Elénk helyeslés több oldalon.) Ez utóbbira t. barátom Pulszky Ágost az álszégyenre való czélzással igen helyesen megfelelt és ón azt hiszem, Imgy a t. háznak nincs egy tagja sem, ki ne osztozna azon nézetben, hogy mi jogosítva vagyunk függetlenül minden korábbi megállapodástól ezen törvényjavaslatot csakis saját érdeme, saját helyessége, vagy helytelensége alapján teljesen szabadon megbirálni és ha a döntő érvek méltatásában, ma más eredményhez jutunk mint az 1874. évi parlament: akkor teljesítjük igazán kötelességünket, ha elhatározásunkat meggyőződésünkhöz szabjuk : és megsértenők kötelességünket, és ez csorbitná valóban a parlament tekintélyét ha álszégyentől vezéreltetve, nehogy egy korábbi parlamenti megállapodással ellenlétbe jöjjünk, helyesebb nézetünknek jelenleg érvényt szerezni nem igyekeznénk. (Elénk helyeden több oldalon.) És engedje meg nekem t. barátom, ha azt mondom, hogy én az egész érvelésében ezen logikai tévedés mellett, a tények méltatásában való tévedést is találok ; mert tökéletesen téves azon következtetés, hogy az 1874. évi törvényhozás ezen törvény megalkotását elhalaszthatatlannak tartotta. Magok azon tények, melyek ezen törvényhozás termében történtek és melyeknek mindketten tanúi voltunk ; épen magok azon tények, melyeket t. barátom felhoz, egészen más következtetésre vezetnek. Két indítvány tétetett a házban. Az egyik indítvány csak elvileg kívánta kimondani a Curia bíráskodását, de ezen bíráskodás hatályba léptét bizonytalan jövőnek adta át. Ez volt a központi bizottság javaslata. Ezzel szemben állott azon kisebbségi javaslat, melyre t. barátom czélzott, a mely kisebbségi javaslat oly utasítást és oly határozatot kívánt a ház részéről, a mely még az őszi ülésszakban meghagyja a kormánynak a törvényjavaslat előterjesztését, és az ellenzéknek azon t. vezére, kit most is egy más állásban tisztelünk magunk közt, azt mondta, hogy ha ezen határozati javaslatot elvetik : akkor ez biztos jele lesz annak, hogy a ház ezen kérdést most eldönteni nem akarja, hanem azt egy bizonytalan jövőnek engedi át. Es a ház ezen érvelés daczára a határozati javaslatot elvetette; — ha ezen tényből valamely következtetését lehet vonni, — én nem akarok sem vádolni, sem dicsérni, mert ezen parlament tette lehet helyes, lehet helytelen, de nézetem szerint cselekedeteit vád tárgyává tenni nem lehet — ha mondom e tényből valamit következtetni lehet: az nem az, melyre t. barátom jutott, hogy t. i. a ház halaszthatlaunak ítélte ezen törvény megalkotását ; hanem az, hogy ezen lépés hordereje iránt a ház kezdett tisztába jönni, érezte ezen lépés nehézségeit, érezte azt, hogy ennek oly könnyű megoldása nem lehetséges, mint az fel volt tüntetve s ezen s annak végleges elintézése elől kitért, későbbre hagyván annak érdemleges megvizsgálását, mely csak is akkor tehető, midőn a gyakorlati valósítás módozatai megáll api ttatnak ; s rendszerint nem akkor, midőn minden közvetlen hatályosság nélküli elvi kijelentések iktattatnak a törvénybe. x Számos törvényes rendelkezés van beírva torvénykönyveinkbe t. ház, mely csak elvi megállapodást tartalmaz, hogy ugy mondjam, csak elméleti érvénynyel bír, s melynek gyakorlati hatálya épen nincs. Ezen eljárást én, különösen akkor, ha nem egy alapos, kimerítő vita után hozattak : helytelennek tartom, mert természetüknél fogva nem tartoznak a törvényekbe, mert csak látszólag döntik el a kórdóst, felhagyván legalább rendszerint az utólagos megvizsgálás szükségét akkorra, midőn a hatályba léptetéshez szükséges intézkedések egész sora meghozatik. Ki van mondva törvénykönyvünkben a polgári eljárásra nézve a szóbeliség és közvetlenség behozatala, csak ugy mellékesen ; ki van mondva a büntető eljárásra nézve a büntető esküdtszékek felállítása, és ki fogná e házban — talán legutolsó lenne az én t. barátom — azt mondani, hogy tartoznak azok, kik a büntető esküdtszék és a szóbeliség és közvetlenség behozatalát ma ellenzik, tartoznak előállani és bemutatni, hogy valamely változás következett be a döntő körülményben, különben érveléseket a parlament tekintélyének csorbítása nélkül " nem lehet figyelembe venni. Nem volt helyes lépés a törvényhozástól ós nem helyes sohasem oly könnyedén, szigorú megvizsgálás nélkül, következményeiben teljes elvi határozatokat törvénykönyvünkbe iktatni, mert a törvényhozásnak főkötelessége, midőn rendszabályai iránt határoz : azokat a gyakorlati hatás és kivihetőség szempontjából bírálni meg De t. ház, ezek csak mellékes szempontok és én ezen szempontok czáfolásába csak azért bocsátkoztam, mert t. barátom ezekre súlyt helyezett, és ha nem is döntőknek, de olyanoknak tartotta, melyekkel a ház elhatározását befolyásolhatja. A mire én valóban súlyt helyezek: ez azon okok