Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-274

74 274 országos ülés septeraber 28.1877. attól, a mi nálunk és Európa többi államaiban követtetik. Már most azt vagyok bátor kérdezni a t. háztól, vajon mi, kik arra hivatkozunk, hogy ne eresszük ki kezünkből e hatalmat, mert külön­ben magát az alkotmányt megsértjük, hogy ne mondjam a nemzetet történelmi fejlődósében meg­sebezzük : vajon mi kétségbe vonjuk-e két ilyen magas fejlődésit alkotmányos nép jogérzékét az alkotmányosság valódi postulatumai iránt ? Ezt tenni bizonyára nem fogjuk. A harmadik csoport azon tisztelt férfiakból áll, kik nem theoretizálnak ez értelemben, nem mondják azt, mi csorbítjuk a képviselőház sou­nerainitásáf, mert belátják, hogy addig, míg a ház jogikig meg nem alakult, az de jure nem létezik, haueni léteznek szavazat többséget nyert, és vá­lasztási jegyzőkönyvvel felszerelt képviselők, — e harmadik csoport azokból áll, kik belátják, hogy theoriával a javaslatot megingatni nem íehvt. de aggodalmakat táplálnak a birói hatalom azon cse­kély mérve iránt, melylyel fájdalom, nézetük sze­rint még nálunk a birói kar rendelkezik. Legyen szabad e t. férfiak ellen néhány megjegyzést ten­nem. Elismerem, hogy Magyarországon a birói hatalom külső körülményeinél és föltételeinél fogva nincs felszerelve azon elemeivel a függetlenség­nek, melyekkel én részemről ós mások is a t. házban azt fölszereltetni óhajtanák. Nagyon jól tudom, hogy ha létrejön e javas­lat szerint a törvény, az esetben mindig felhoz­hatni azt, hogy azon magas birák, kiket a tör­vény oda kisorsoltatni rendel, csakugyan nem füg­getlenek, mert tekintve az előléptetést, ezen birák mindig párttöbbségből kikerült igazságügy minister hatalma alatt állanak. Ezt igenis felhozhatni leg­alább külsőleg, mert a külszín a mellett van, hogy még e birák előtt nyitva áll az előléptetés a ta­nács elnökségre, az ország-biróságra, a királyi Ouria másod elnökségére stb. Ez tagadhatlan. Áz is áll, hogy nálunk tekintve az élelmi czikkek árát, csakugyan nem rendelkeznek a birák, — nem akarom itt t. távollevő Zsedényi képviselő társa­mat niégszomoritani azáltal, hogy e bírákra nézve fizetés felemelést proponáljak, — olyan fizetéssel, s nincsenek azon helyzetben, minőben vannak a birák más államokban az élelmi czikkek árához képest. De ez, azt hiszem, nemlchet fontos ellenvetés, nem pedig azért: mert hiszen magától e törvény­hozástól függ az, hogy a birói kar függetlenebb legyen, magától azon törvényhozástól, mely most a felett dönt, hogy jövőre ki verificáljon ? Epén a képviselőháztól és felsőháztól függ, hogy oly javaslat emelkedjék törvényerőre, melynek elle­nében körülsánczolhatni a birói hatalmat azon at­tribútumokkal, melyekkel ma nem rendelkezik, alap­eszméjét ezen törvényjavaslatnak teljesen helyes­lem, s mellette is fogok szavazni ; mindazáltal jobban szerettem volna, ha a veriücatió nem tisz­tán magánjogi és bünperekben döntő Ouria, ille­tőleg legfőbb ítélőszék birái által kezeltetnék, hanem ha létrejött volna az, amit több évvel ezelőtt én már indítványozni bátor voltam, s a mit még én előt­tem a haza nagyemlékű bölcse Deák Ferencz is pártolt, hogy t. i. állam-tőrvényszók vagy állam­bíróság lenne felállítandó, amely leginkább lenne arra hivatva, hogy az ily közjogi kérdésekben bí­róságot üljön. Miután ez azonban nem létezik, én ezt itt csak megérintettem, még pedig azért: mert tegnap egy t, képviselő társam hivatkozott azon körülményre, hogy a semmitő szék úgyis megfog szüntettetni. Uraim! Ez ellenvetést nem képezhet, sőt azt hiszem, hogy a ház legtakarékosabb tag­jai részérői sem fog talán ellenvetést képezni, amennyiben az államtörvényszók felállítását eddig igen sokan — a mint magán érintkezésből posi­tive tudom, — csak azért ellenezték, — nem mon­dom mindnyájan, hanem némelyek, — mert azt mondják, hogy az országnak erre elegendő pénze nincs. Ha tehát mondom, a semmitőszék megszün­tettetik : akkor azt hiszem e körülménynél fogva talán mi, kik már régi idő óta és ma is buzgól­kodunk egy államtörvónyszék felállítása mellett, talán azok sorában, kik takarókossági szempont­ból ellenezték ezt, nyerünk buzgó támogatókat és ezek segélyével sikerülend az államtörvényszéket nem tisztán ezen, hanem sokkal fontosabb czélokra fel­állítani azon költségekből, melyekbe most a sem­mitő szók kerül. Zsedényi Ede: (Közbeszól:) Ingyen. (De­rültség.) Schwarz Gyula : Egyébiránt e részben én t. képviselő társammal egyetértésre jutni nem fo­gok, mert én igénytelen felfogásom, a magyar nemzet jövője irányában táplált köteles fogal­maimnál fogva, én részemről soha azon térre nem léphetek, melyen t. honfitársam áll. En részemről mondom az államtörvényszé­ket óhajtottam volna felruházni azon joggal és azon tiszttel, miszerint a veriiloatió azon munká­ját végezze, mely jelenleg a t. minister uj javas­lata szerint a Ouria, illetőleg annak birái által végeztetik. Miután azonban ez nem törtónt meg. én be­lenyugszom ős elfogadom minden utógondolat nélkül ezen javaslatot a részletes tárgyalás alap­jául, és ahhoz ragaszkodom annyival inkább, mert tudom, hogy a birói függetlenségnek azon kül­tónyezők és külfeltételekeu kivül, melyekre előbb hivatkoztam, van még más feltétele is, ós ez az, hogy a birói függetlenség erőt menthessen a kö­zönségnek, a nemzetnek azon tiszteletéből ós ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom