Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-293
400 2ftS. !'r-/.:í'í(is iüés olUóber 20. 187?. még más hátrányos befolyása is volna a kétféle jegy értékére, oly befolyás, a ruci}' amaz elsőnek csak természetes következése és a jegy tartalék különfóleségében nyilvánulna. Vegyük példán! az osztrák nemzeti bank I87ö. évi kimutatását Ott februártól kezdve egészen deczemberig az érezkészlet változatlanul 136-6 milliót tett, de a mint a hitel szükségletei nagyobbak vagy kisebbek voltak: ezen változatlan érczalap mellett a jegy kibocsátás menynyisége folyvást változott és vele természetesen a, jegytartalék is. A jegykibocsátás februáriján 281 millió volt, márcziusban lesülyedt 273-ra, áprilban emelkedett 2 8-i-re, júniusban "ismét 274 volt, szeptemberben 289, s októberben 312 millió, ugy hogy a jegytartalék ezen esztendőben 24 — 62 millió közt ingadozott Már most talán csak meg fogják engedni a t. képviselő urak, hogy még a kényszerfolyam mellett is azokra, nézve, kik nem kötelesek a jegyeket elfogadni, hanem csak azoknak belső ériéke szerint, fogadják el, — pedig ezek határozzák az ágiót — nem közömbös a jegy értékére nézve: vajon 136 millió érczfedezettel, 273 vagy pedig 312, tehát 40 millióval nagyobb jegyforgalom áll-e szemben'? De ha ma ugyanily rendszeren alapuló bankunk volna, akkor ennél az érczalap és jegymennyiség közti arány szintén folyvást fogna változni a m : speciális hitelszükségleteink szerint ás határozottan állítom, hogy merőben lehetetlen, miszerint ezen hullámzás a két banknál mindig egyformán és ugyanazon arányokban történjék. Egész biztossággal állithatni, hogy ez nem lesz igy, minden egyébtől eltekintve, már azon okból sem : mert Magyarország inkább termelő, Ausztria pedig iparos ország levén, a forgalom élénkülése és a nagyobb hitelszükséglet a két részben, az évnek korántsem ugyanazon szakában szokott beállani és igy könnyen megtörténhetik, hogy ugyanazon időben a magyar banknál az órezfedezet a jegyforgalomnak 45, az osztrák banknál pedig 30%-kát fogja tenni, vagy megfordítva. Hiszik-e a t. képviselő urak, hogy ez nem lesz befolyással a kétféle jegy értékére? Korántsem mondom, hogy a magyar bankjegy fog mindig rosszabb id állni mint az osztrák, sőt ellenkezőleg, miután az érezfedezet ÓH a jegyforgalom közti arány egyszer itt, egyszer oda át lesz kedvezőbb : igen természetes, hogy egyszer a magyar, egyszer az osztrák bankjegy disagiója lesz nagyobb, ele különbség mindig lesz a kettő közt. Hozzájárul azután még egy harmadik igen fontos faetor, és ez az. hogy Ausztria-Magyarországban eddigelé — igaz, hogy csak elméletben — de törvény szerint mégis, az ezüst valuta létezik; holott Európa legnagyobb részében, nevezetesen azon országokban, melyekkel a monarchia kereskedelmi összeköttetésben áll, majdnem kivétel nélkül az arany valuta dívik. Míg tehát egyfelől az órezfedezet és a jegyíbrgaíom közti arány, mely a mint emiitettem, a két bank közt soha egyforma nem lesz, a bankjegynek ezüst értékét határozza meg : addig az ezüst és arany közti értékhullámzás egy ujabb fontos tényezőt képez, mely a két jegy értéke közt különbséget fog előidézni. Ugyancsak 1870-ban az ezüst és arany értéke,közti különbség oly roppant ugrásokat tett, hogy ezen differentia januárban, alig tett I0°/ 0-ot, azonban folytonosan emelkedve, júliusban a két fém közti értékkülönbség már meghaladta a 24°/ u-ot és deczember végén ismét ll 0 / 0-ra sülyedt alá. Ha tehát bizonyos oknál fogva, akár iit nálunk, akár oda át bizonyos időben nagyobb mennyiségű aranyat be kell vásárolni, vagy nagyobb menynyiségü arany eladás végett kerül a piaezra, a mi ismét, nem fog mindig egyformán történni Budapesten és Bécsben : vajon nem látnak-e a t. képviselő urak ebben egy uj momentumot arra, hogy a két jegy közti értékkülönbség még fokoztassék? Vegyünk csak 'egy egyszerű példát. Nálunk a, legtöbb államkölcsönök , szelvényei január l-jén és Julius l-jén esedékesek ; Ausztriában vannak oly kölcsönök, a melyeknek szelvényei február l-jén és aug. l-jén váltatnak be, midőn mi nálunk tudtomra semmiféle' coupon nem esedékes. Már most a szerint, a mint a külföldi tőkepénzesek á-február és aug. l-jén általuk felvett kamatot ismét osztrák papírokba helyezik • el, vagy pedig a kamatfizetésnél kapott bankjegyet és ezüstöt aranyra felváltva onnan kiviszik : az osztrák jegyeknek agioja ily tömeges operatiók következtében szükségképen vagy fel, vagy le fog menni ; de a mi jegyeinknek értéke ezen ugrásokat amaz időben nem fogja követni, mert arra semmi ok nincsen. Ugyanezen jelenség számtalan más 'okból ismétlődhetik, és minél nagyobb lesz a mi bankés hitel ügyünk önállósága : annál kisebb lesz az öszhangzás a kétféle bankjegy disagiojának emelkedése vagy sülyedóse közt. A mi végtére a kezelés megbízhatóságát illeti, én teljesen megvagyok győződve arról, hogy ezen kezelés a magyar banknál nem volna kevésbé solid, mint az osztráknál ; de hogy erről mi legyünk meggyőződve, az még korántsem elegendő arra, hogy jegyeinknek egyenlő érték biztosíttassák az osztrák bankjegyekkel. Nem is szólok arról, hogy a rósz akarat kedvezőtlen véleményt terjeszthetne a mi bankunkról ; de azt mindnyájan tudjuk, hogy az üzlet embere már természeténél fogva mindig bizalmatlan. Azoií szabályt, hogy minden embert jónak kell tartani, mig rá nem bizonyul, hogy nem az : az üzletvilág megfordítja és azt mondja, hogy ő senki iránt nem viseltetik feltétlen bizalommal, mig hosszú tapasztalás utján ki nem derül, hogy az illető ezen bizalmat csakugyan megérdemli. Már most, ha a magyar bank a különvélemény t. szerzői szerint is kényszerfolyamu bank leend, .mindazon hibákkal bírván, a melyekkel az osztrák bank birni fog, de nem bírván annak 60 éves múltjával, a mely ezen
