Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-293

293. országos Illés október 29. 1877. 385 Mindenekelőtt át fogja venni az osztrák nemzeti bank váltótárczáját s azonkívül annyi eszközt fog kiboosájtani. a mennyi az ország reális bankszerű hiteligényeinek kielégítésére szükségeltetik. Ezen összeg pedig, miután a hiteligények rögtön nem fejlődhetnek, kezdetben legalább alig tehető többre, mint 70 millióra, mely összegből azt hiszem még egy-két éven át ugy a főváros, mint a vidék reá­lis hitelszükségletei kielégíthetők lesznek. Ha tekintetbe vesszük Magyarország terme­lési képességét, s azon körülményt, hogy a ma­gyar adó- és állampénztárba évnegyedenként 50 millió gyűl össze: nem fogok olyasmit állítani, a mi a valósággal ellenkeznék, ha azt állítom, hogy az állami és bankjegyeknek legalább egy harmada van Magyarországban forgalomban. Állításom megerősíttetik még azon tény ál­tal, hogy Magyarországban a pénz forgajma las­sub levén, ez országnak aránylag több készfize­tési eszközre volna szüksége, mint más közgaz­daságilag jobban kifejlett országoknak; miután pedig a kisebb összeg a nagyobb mennyiséget a forgalomból egyátalában ki nem szoríthatja, az állami ós a bankjegyeknek oly mennyisége fog nálunk forgalomban maradni, mely a nemzetközi transactiók lebonyolítására Ausztria, és Magyaror­szág közt mindig elégséges lesz. De itt a jelentés, mely e körülményre is refleotált, azon kifogást emeli, hogy a mi keres­kedelmi mérlegünk Ausztriával szemben passiv, és hogy "ily rövid idő múlva, miután fizetéseinket Lajthán tul magyar bankjegyben nem teljesíthet­jük: ugy az állami, mint a bankjegyek ki fognak szivárogni Ausztriába, a magyar önálló bank pe­dig kényszerítve lesz jegyeit szaporítani, míg be fog állani a disagió, melynek következményeit, az előadó ur oly élénk phantásiával állította elénk. Ezen állítás, h a a dolgot közelebbről nem vizsgáljuk, nagyon tetszetősnek és nyomatékosnak tűnik fel ; de ha a nemzetközi transactiók termé­szetét közelebbről vizsgáljuk, akkor az ellenvetés erejét veszti; mert ha állna azon állítás, melyet a t. előadó ur tett: akkor Magyarország, mely már évek óta passiv kereskedelmi mérleggel bír Ausz­triával szemben, ma a forgalomban kész pénzzel egyátalában nem rendelkeznék. Nemzet és nem­zet, ország és ország közt a transactiók nem kész­pénzzel teljesíttetnek ; a mely ország a másik or­szágnak adósa, adósságait kivitt nyers terményei által fizeti meg, s a mennyiben ezek nem elégsé­gesek, adósság utján fizeti a különbözetet, vagy pedig kötvények eladása utján. Magyarország, mely legnagyobb s legbiztosabb fogyasztója az osztrák iparczikkeknek, ezek árát kivitt nyers ter­mékek által, s a mennyiben ez nem elégséges, a különbözetet adóssági vagy kötvények eladása ut­ján fedezi. KÉPV H. NAPLÓ 1875-78 lü, KÖTET. Ezen viszony, mely Ausztria és Magyarország közt fenáll, fog-e változást szenvedni az önálló magyar bank fölállításával, holott annak fenntar­tása ép az osztrák iparosoknak fekszik érdekében ? Én meg vagyok győződve, hogy ha az osztrák döntő bankkörökben meg is volna a hajlandóság a magyar és osztrák forgalmi viszonyokra zava­rólag befolyni : e törekvés csakhamar hajótörést szenvedne az osztrák iparosok érdekelt körein, melyeknek őzen forgalmi viszony fentartása úgy­szólván életkérdését képezi De különben engedje meg a t. ház, sajátsá­gosnak találom azok álláspontját, kik mindig azon szempontból indulnak ki, hogy -Austria a felállí­tandó magyar bankkal széniben élethalál háborút fog folytatni. Kérdem, t. ház, mire alapítják azok ezen nézetüket, ezen meggyőződésüket ? Ellenkezik-e a magyar bank Ausztria érdekével? Nagyobb ter­heket ró-e ez a monarchia túlsó felének vállaira vagy Ausztria érdekei ellen van-e az, hogy Ma­gyarország közgazdasági- s hitelügye fejlődjék'? Nem veszik-e észre azok, kik ezen álláspontból indulnak ki, hogy az osztrák nemzeti bank és Ausztria népei mindent elfognak követni, hogy az önálló magyar jegybank működését zavarják, hogy ennek jegyei értékét leszorítsák, hogy ezen állítás­sal épen a legveszélyesebb eszközt nyújtják saját álláspontjuk megdöntésére: mert hogyan lehet hitelügyünk feletti uralmat épen azokra ruházni, kik a túlsó oldalnak nézete szerint is Magyaror­szág közgazdasági és hiteli fejlődésének halálos ellenségei ? (alánk helyeslés a bal és a szélső bal felöl.) Es most, t. ház, áttérek a közgazdasági indo­kokon kivül azon politikai' indokokra, melyek ben­nem azon meggyőződést érlelik, hogy a beterjesz­tett törvényjavaslat el nem fogadható, (Ralijuk!) Én is azok közé tartozom, t. ház, kik az Ausztriával való közjogi helyzetnek fennmaradását óhajtják; én is azok közé tartozom, kik méltá­nyolják azon érdeket, melyek Ausztriát Magyar­országgal összekapcsolják ; mindazáltal ezen érde­kek méltánylásában nem megyek el azon határig, hogy elfogadjak oly törvényjavaslatokat, melyek nézetem ós meggyőződésem szerint az országra nézve károsak, és előbb utóbb képtelenné fogják tenni azon áldozatok meghozatalára,melyeket hazánk, mint a monarchiának kiegészítő része. 1867-ben magára vállalt. A parlamentnek feladata és köte­lessége első sorban a nemzet anyagi érdekeinek kielégítése. (Helyeslés a bal és szélső bal felől.) Haa rre nem képes, elveszti a legbiztosabb talajt, melyen nyugszik: a nemzet rokonszenvét és áldo­zatkészségét. Én is jól tudom azt, hogy vannak időszakok, midőn a parlament nem képes arra, hogy a nemzet összes vágyait vagy óhajait tel­jesítse ; de hogy a parlamentnek az legyen hiva­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom