Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-293

293. országos Illés október 29. 1877. 385 Mindenekelőtt át fogja venni az osztrák nemzeti bank váltótárczáját s azonkívül annyi eszközt fog kiboosájtani. a mennyi az ország reális bankszerű hiteligényeinek kielégítésére szükségeltetik. Ezen összeg pedig, miután a hiteligények rögtön nem fejlődhetnek, kezdetben legalább alig tehető többre, mint 70 millióra, mely összegből azt hiszem még egy-két éven át ugy a főváros, mint a vidék reális hitelszükségletei kielégíthetők lesznek. Ha tekintetbe vesszük Magyarország termelési képességét, s azon körülményt, hogy a magyar adó- és állampénztárba évnegyedenként 50 millió gyűl össze: nem fogok olyasmit állítani, a mi a valósággal ellenkeznék, ha azt állítom, hogy az állami és bankjegyeknek legalább egy harmada van Magyarországban forgalomban. Állításom megerősíttetik még azon tény által, hogy Magyarországban a pénz forgajma lassub levén, ez országnak aránylag több készfizetési eszközre volna szüksége, mint más közgazdaságilag jobban kifejlett országoknak; miután pedig a kisebb összeg a nagyobb mennyiséget a forgalomból egyátalában ki nem szoríthatja, az állami ós a bankjegyeknek oly mennyisége fog nálunk forgalomban maradni, mely a nemzetközi transactiók lebonyolítására Ausztria, és Magyarország közt mindig elégséges lesz. De itt a jelentés, mely e körülményre is refleotált, azon kifogást emeli, hogy a mi kereskedelmi mérlegünk Ausztriával szemben passiv, és hogy "ily rövid idő múlva, miután fizetéseinket Lajthán tul magyar bankjegyben nem teljesíthetjük: ugy az állami, mint a bankjegyek ki fognak szivárogni Ausztriába, a magyar önálló bank pedig kényszerítve lesz jegyeit szaporítani, míg be fog állani a disagió, melynek következményeit, az előadó ur oly élénk phantásiával állította elénk. Ezen állítás, h a a dolgot közelebbről nem vizsgáljuk, nagyon tetszetősnek és nyomatékosnak tűnik fel ; de ha a nemzetközi transactiók természetét közelebbről vizsgáljuk, akkor az ellenvetés erejét veszti; mert ha állna azon állítás, melyet a t. előadó ur tett: akkor Magyarország, mely már évek óta passiv kereskedelmi mérleggel bír Ausztriával szemben, ma a forgalomban kész pénzzel egyátalában nem rendelkeznék. Nemzet és nemzet, ország és ország közt a transactiók nem készpénzzel teljesíttetnek ; a mely ország a másik országnak adósa, adósságait kivitt nyers terményei által fizeti meg, s a mennyiben ezek nem elégségesek, adósság utján fizeti a különbözetet, vagy pedig kötvények eladása utján. Magyarország, mely legnagyobb s legbiztosabb fogyasztója az osztrák iparczikkeknek, ezek árát kivitt nyers termékek által, s a mennyiben ez nem elégséges, a különbözetet adóssági vagy kötvények eladása utján fedezi. KÉPV H. NAPLÓ 1875-78 lü, KÖTET. Ezen viszony, mely Ausztria és Magyarország közt fenáll, fog-e változást szenvedni az önálló magyar bank fölállításával, holott annak fenntartása ép az osztrák iparosoknak fekszik érdekében ? Én meg vagyok győződve, hogy ha az osztrák döntő bankkörökben meg is volna a hajlandóság a magyar és osztrák forgalmi viszonyokra zavarólag befolyni : e törekvés csakhamar hajótörést szenvedne az osztrák iparosok érdekelt körein, melyeknek őzen forgalmi viszony fentartása úgyszólván életkérdését képezi De különben engedje meg a t. ház, sajátságosnak találom azok álláspontját, kik mindig azon szempontból indulnak ki, hogy -Austria a felállítandó magyar bankkal széniben élethalál háborút fog folytatni. Kérdem, t. ház, mire alapítják azok ezen nézetüket, ezen meggyőződésüket ? Ellenkezik-e a magyar bank Ausztria érdekével? Nagyobb terheket ró-e ez a monarchia túlsó felének vállaira vagy Ausztria érdekei ellen van-e az, hogy Magyarország közgazdasági- s hitelügye fejlődjék'? Nem veszik-e észre azok, kik ezen álláspontból indulnak ki, hogy az osztrák nemzeti bank és Ausztria népei mindent elfognak követni, hogy az önálló magyar jegybank működését zavarják, hogy ennek jegyei értékét leszorítsák, hogy ezen állítással épen a legveszélyesebb eszközt nyújtják saját álláspontjuk megdöntésére: mert hogyan lehet hitelügyünk feletti uralmat épen azokra ruházni, kik a túlsó oldalnak nézete szerint is Magyarország közgazdasági és hiteli fejlődésének halálos ellenségei ? (alánk helyeslés a bal és a szélső bal felöl.) Es most, t. ház, áttérek a közgazdasági indokokon kivül azon politikai' indokokra, melyek bennem azon meggyőződést érlelik, hogy a beterjesztett törvényjavaslat el nem fogadható, (Ralijuk!) Én is azok közé tartozom, t. ház, kik az Ausztriával való közjogi helyzetnek fennmaradását óhajtják; én is azok közé tartozom, kik méltányolják azon érdeket, melyek Ausztriát Magyarországgal összekapcsolják ; mindazáltal ezen érdekek méltánylásában nem megyek el azon határig, hogy elfogadjak oly törvényjavaslatokat, melyek nézetem ós meggyőződésem szerint az országra nézve károsak, és előbb utóbb képtelenné fogják tenni azon áldozatok meghozatalára,melyeket hazánk, mint a monarchiának kiegészítő része. 1867-ben magára vállalt. A parlamentnek feladata és kötelessége első sorban a nemzet anyagi érdekeinek kielégítése. (Helyeslés a bal és szélső bal felől.) Haa rre nem képes, elveszti a legbiztosabb talajt, melyen nyugszik: a nemzet rokonszenvét és áldozatkészségét. Én is jól tudom azt, hogy vannak időszakok, midőn a parlament nem képes arra, hogy a nemzet összes vágyait vagy óhajait teljesítse ; de hogy a parlamentnek az legyen hiva49