Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-293
384 298 országos ülés október 2». 1877. dötí bankügyi bizottság jelentése kerülvén szőnyegre, a ház mélyen t. elnöke (Halljuk] balról.) az ellenzék akkori vezér-társa. (Halljuk! Halljuk! balról. Mozgás a középen.) az önálló nemzeti bank felállítását hozta indítványba, a mely önálló nemzeti bank nézete szerint köteleztetett volna saját jegyeit mindig államjegyekre felcserélni. A többségnek számos tagja, köztük igen t. barátom Falk Miksa, ezen nézetet elfogadhatatlannak jelentette ki és azt mondotta, hogy ha egyátalában nem sikerül a nemzeti bankkal oly egyezségre lépni, mely az ország érdekeit kielégíti : akkor legczéixszerübb lesz egy érezalappal biró bankot felállítani, melynek célszervezete hasonlítson a bécsi bank belszervezeíéhez; akkor ó azt hiszi, hogy az ily bank jegyeinek a bécsi bank jegyeivel szemben, agiója, disagiója egyátalában nem lesz, és ha lesz i«, az igen csekély és eltörpülő mértékben fog nyilatkozni. Maga a t. ministerelnök ur, kinek tekintélyére a bankügyi bizottság többségének előadójával szemben is hivatkozhatom, rövid hónapokkal ezelőtt itt a házban kijelentette, miszerint neki igenis szándéka volt az önálló nemzeti bank fölállítása : csakhogy ezen szándéka ő Felségének aggályain hajótörést szenvedett. Képzelhetni-e azt, hogy ha a jelentésben elősorolt nehézségek léteztek volna, melyeket a t. ministerelnök ur mindnyájunk közt bizonyosan a legjobban ismer, a t ministerelnök ur. mert volna akár ő felsége, akár a törvényhozás elé azon szándékkal lépni, hogy Magyarország önálló nemzeti bankot állítson fel. oly intézményt, mely a bankügyi bizottság előadójának nézete szerint Magyarországot egy hitelválság örvényébe fogja taszítani'? (Tetszés balról.) Itt, mint mondám, nem csak odadobott állitások, hanem bizonyítékok kellenek', hogy a törvényhozás nyugodt lelkiismerettel mondhasson le azon jogról, mely erős nézetem szerint az államiságnak ejső feltételét képezi. A t. előadó ur ezt bebizonyítani meg is kísérelte, de nézetem szerint ezen kísérlet szerencsésnek nem mondható. A jelentés mindenekelőtt kiemeli azt, hogy mihelyt az önálló nemzeti bank fel fog állíttatni: ugy az osztrák, mint a magyar bank jegyei a monarchia közös jótállása alá helyezett államjegyekkel szemben disagióval fognak bírni. Engedelmet kérek, én ezen állítást ugy a nemzetgazdasági tudomány, mint a tapasztalás szempontjából egészen tarthatatlannak tekintem. Azt a tapasztalás mutatja, hogy az államjegyek, ha nagyobb összegben, nagyobb mennyiségben bocsáttatnak ki, az érczfedezeítel biró bankjegyek értékét megrontják ; de hogy az érczfedezettel, a kellő bankszerű fedezettel biró bankjegyek kisebb értékűek legyenek, mint a nagymennyiségben kibocsátott államjegyek, melyek csakis államhitelre vannak alapítva : erre példát felhozni részemről nem vagyok képes. Hisz ha az állam a kónyszerfolyammal ellátott jegyeit beváltja, vagy csak a kényszerfolyamot is megszünteti, ugy az osztrák, mint a felállítandó magyar nemzeti bank rögtön azon helyzetben lesz a maga órczalapjából és bankszerű fedezetével a kibocsátott bankjegyeket fedezni és beváltani. Ha pedig — a mitől a gondviselés óvjon meg, — az államot catastrofa éri, melynek következtében részben vagy egészben nem képes kötelezettségének eleget tenni, akkor is a bank mindig azon helyzetben lesz, órczalapjából, bankszerű fedezetéből a kibocsátott bankjegyek tulajdonosait kielégíteni és kötelezettségének eleget tenni. Azon állítást tehát, hogy a magyar vagy osztrák bank jegyei kevesebb értékkel fognak bírni, mint a kényszerfolyamu állainjegyek : egyátalán indokoltnak ós olyannak nem találom, melynek alapján azt lehetne javasolni a képviselőháznak, hogy az önálló bank felállításának jogáról lemondjon. Azt állítja a jelentés továbbá, hogy mihelyt a magyar önálló jegybank fel fog állíttatni, az osztrák ós magyar bank jegyei közt részint agió. részint disagió fog felállani. Ezen állítás bírna némi alappal akkor, ha a mona; chia mindkét területén csak az osztrák ós magyar bankjegyek volnának forgalomban. De itt nemcsak az osztrák és magyar bankjegyek, hanem a kényszerfolyammal biró államjegyek is vannak forgalomban oly mennyiségben, mely nagyobb annál, melyet mindkét bankjegyekben forgalom részére ki fog bocsátani. Említetten] volt beszédem folyamán, hogy a kényszerfolyamu államjegyek megrontják a bankszerű fedezettel biró bankjegyeknek értékét. Á bankjegy belértóke mindig nagyobb mint a kényszerfolyammal biró államjegyek belértóke, csak hogy a kényszer folyam miatt azoknak belértóke nem értékesíthető, mert az állanijegyek a banknak csatornáit megtöltik és ugy az nem képes órczalapjából, váltótárczájából a jegybeváltás kötelezettségének eleget tenni. Mindaddig tehát, mig az államjegyeknek oly nagy mennyisége mint jelenleg, mely a 360 milliót megközelíti, lesz forgalomban : mindaddig ugy az osztrák, mint, a magyar bankjegyek értéke az államjegyek értékével teljesen azonosittatni fog, s azon mathematicai igazság tana szerint, hogy ha két tárgynak értéke egyenlő egy harmadikkai, akkor azok értéke egymás közt is egyenlő, az osztrák és a magyar bank jegyei közt különbözet nern fog felmerülni. (Helyeslés balfel'ól. Derültség a középen.) ÍJe ettől eltekintve, t. ház, előttem bizonyos az, hogy a magyar banknak jegyei nem lesznek képesek kiszorítani Magyarország forgalmából sem az állam, sem az osztrák bank jegyeit egészen, mert azoknak mennyisége kisebb lesz mint az állam- és bankjegyek azon mennyisége, mely jelenleg nálunk forgalomban van. Mit fog tenni t. ház, az önálló magyar bank a felállítása után ?
