Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-293
378 293. országos ülés október 29.1877. 293. országos Ölés 1877. október 29-én Grhyozy Kálmán elnöklete alatt Tárgyai: Kérvény és a kérvények XLIII. sorjegyzékének bemutatása. Az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Bedekovich Kálmán, Péchy Tamás, Perczel Béla, Széll Kálmán, Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost, (Az iiléi kezdődik d. e. ÍO órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Beőthy Algernon jegyző ur fogja vezetni, a java latok mellett szólókat Molnár Aladár a javaslatok el'en szólókat pedig Orbán Balázs jegyző urak fogják feljegyezni. Mindenekelőtt fel fog olvastat ni a tegnapelőtt tartott ülés jegyzőkönyve. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az október 21-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem lévén, azt meghitelesitettnek jelentem ki. Bemutatom Szepes-megye közönségének feliratát, melyben az elemi népoktatásra vonatkozó 1868 : 38. t.-ez. némely szakaszainak módosítását kéri. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Szivák Imre előadó: T. ház ! A kérvényi bizottság a hozzá utasított kérvényeket letárgyalván, van szerencsém azok XLIII. sorjegyzókót tisztelettel ós azon kéréssel bemutatni, hogy annak kinyomatása, és napirendre tüzese iránt intézkedni méltóztassék. Elnök : Ki fog nyomatni, a ház tagjai közt kiosztatni, s tárgyalás végett a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend: az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Sorrend szerint Ohorin képviselő ur fogja különvéleményét indokolni. Chorin Ferencz: T. ház ! A t. ház bizalma folytán a bankügyi bizottság tagjává megválasztatván, a beterjesztett törvényjavaslat fölötti nézetemet*t. elvbarátom, Lichtenstein Józseffel együtt beterjesztett különvéleményben kifejezni szerencsés valék. A tárgy fontossága azonban, és azon nevezetes jelentés és beszéd, melyet t. barátom Wahrmann Mór a beterjesztett bankegyezséget védelmezte, arra kényszerit engem, hogy a kérdéssel nvg tüzetesebben foglalkozzam. Kijelentem egyébiránt, hogy ón az igen t. barátom Wahrmann által tartott nagy beszéd minden egyes állításával, minden egyes tételével foglalkozni, s annak czáfolatába bocsátkozni nem szándékozom. A jelen komoly perczekben a köz-ügy meddő polémiák által nem nyer semmit. A főkérdós csak az, hogy a szőnyegen levő banktörvényjavasiat minden oldalról megvüágittassék, hogy a t. ház az előnyök és hátrányok mérlegelése után hozhassa meg ez ügyben ítéletét. Mielőtt azonban a tárgyra áttérnék, egy megjegyzést kell előre bocsátanom. T. előadó ur nagyon helyesen constatálta azt, hogy az általa a bizottság többsége nevében beterjesztett jelentés, és a különvélemény közt sok ,J i) ti tekintetben egyetértés létezik. Igen t. előadó ur sincs megelégedve mindenben a kormány által a jelen kérdésben követett magatartással, nincs megelégedve azou eredménynyel, mely ezen alkudozások gyümölcse gyanánt a jelen bank-egyessógben a [képviselőháznak ós az országnak bemutatva lett ; azon lényeges eltérés pedig, a melyre ezen egyetértések daczára a különvélemény ós az általa beterjesztett jelentés között létezik : a kiindulási pontok gyökeres eltérésében leli indokolását. Igen t. barátom Wahrmann Mór azon nézetből indult ki, hogy mindaddig, míg a nemzetnek
