Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

330 290. országos ülés október 20. 1877. heti. Mit mondana kérdem a t. kormánypárt, ha egy ilyen kovács most azt mondaná nekünk ; levágtam a lovad lábát, de azért nincsen semmi baj, mert ha nálam vasaltatod a lovadat, én sohasem fogom 4 vas árát követelni, hanem csak 3 vasét?! Én részemről csak azért hoztam fel mindezeket, mivel szerettem volna a czukoradónál szenvedett káro­sodásunkért a reeompensadót megtalálni; de fáj­dalommal vagyok kénytelen beismerni, hogy azt nem lehetett megtalálni. És most röviden speeia­disan a czukoriparra és a czakoradóra térek. : Tagadhatlan tény az, liogj' a czukoripar és a czukoradó szoros összeköttetésben vannak a szeszadóval. Sokan azt mondják, hogy ők ezen tör­vényjavaslatot nem fogadják el: inert ők a külön vámterület mellett vannak ; mások ismét azt mond­ják, hogy ők ezen törvényjavaslatot azért nem fogadják el: mert ők meg ismét a közös vámte­rület mellett vannak. Már én azt hiszem, hogy űzzünk mi nemzetgazdasági politikát, és ne űzzünk idiosynkrasiát'; mert valóságos idiosynkrasia az, ha akár a közös vámterűietet, akár a külön vám­területei, ugy állítjuk fel mint categorikus impera­tivus t, melynek mindent fel kell áldozni, (igaz! bal/elől.) Ellenkezőleg kell. hogy álljon a tétel. Ha valaki a külön vagy a közös vámterületnek a híve, nézetem szerint nem azért lehet ennek vagy "annak a híve : mert. ennek vagy annak feltótlen imádója; hanem azért: mert azon ügyek, melyek a terület kérdése által érintve vannak, egyik vagy másik esetben kedvezőbb helyzetbe jöhetnek. (He­lyeslés a baloldalon.) Én megvallom, hogy egyik oka annak, hogy én a külön vámterület híve vagyok, épen a czu­koraió : mert szilárd meggyőződésem az, hogy azon óriási károsodás, melyet Magyarország ezen iparágban és az attól szedett adóban szenved, csakis ós csupán a külön vámterület által, vagy legalább is külön adóterület által hárítható el. Miben állanak t. ház ezen károk'? Sok fel volt már erre nézve hozva; azonban én azt hiszem, hogy a kérdés súlypontja abban rejlik, hogy mily fontossággal bír Magyarország jelenlegi nemzet­*'gazdasági viszonyai szempontjából a czukoripar. Hogy ez Magyarországra nézve óriási fontosság­gal bjr, azt nem akarom bővebben vitatni, hiszen már az 1869-iki adóenquéte igen élénken kiemelte • azon óriási fontosságot, meiylye! Magyarországra nézvö/'czen iparág bír. Azt mondotta, hogy Ma­gyarországnak három zónája van ; az egyik a gaz­dag alföld, mely kiválólag a búzatermelésre alkal­mas ; a másik a magas felföld, hol csak burgonya terein és e kettő közé eső középzona az, mely kiválólag répatermelésre s a répaipar kifejleszté­sére alkalmas. Ez utóbbi zónára nézve a bizottság azt hiszi, hogy a czukoripar életkérdés. ' Egyébiránt t. ház, hogy mily nagy fontossá­got tulajdonit Európa ezen czukoriparnak, mutatja a czukoripar története. Nincs Európában egyetlen állani se, mely óriási áldozatokat ne hozott volna azon ezélra, hogy' a czukoripart meghonosítsa. Emlékeztetem a t. házat, hogy már I. Napóleon 1 millió francot tűzött ki a czukoripar meghono­sítójának s azonkívül 32 ezer heetár földet enge­dett át azoknak, a kik czukorrépát termelnek, illetőleg ezukroí gyártanak.- Franeziaországtól Oroszországig minden állam nagy jutalmakat tűzöl t ki a répaczukorgyártás meghonosítására. Orosz­ország maga az első gyárnak, mely a czukoripart meghonosította, 50 ezer rubelt adott, s azonkívül egy ukázban kijelentette, hogy mindenkinek, a ki czukorgyárat akar alapítani: az állam ingyen ad annyi földet, a mennyire szüksége lesz. És mit teszünk mi t. ház ezen ipar érdekében, ezen iparág kedvéért? Azt, hogy oly törvényja­vaslatot fogadunk el, mely ezen iparágnaü hala­dását lehetetlenné teszi, fentartjuk azon rendszert, mely a virágzó ipart fokról fokra visszalökte, visszavetette 20 évvel: mert busz évvel kell visz­szamennünk, hogy ezen helyzetben lássuk a czu­koripart, midőn annyi adójövedelmet hozott, a mennyit most hoz. Egyébiránt t. ház, mindezen dolgok csak a damnum emergenst képezik; hol van még a lucrum cessans? ideje t. ház, hogy Ma­gyarország ezen iparág meghonosítása által ugyan­azon útra térjen, melyet előtte Csehország, Ausztria és különösen Németország követtek ; érdekünkben állana, hogy ezen iparág főleg mint mezőgazda­sági iparág fejlesztessék Magyarországban. (Helyes­lés.) Az európai viszonyok tanulmányozása azt mutatja, hogy mindenütt, a hol a czukoripar ter­jedi, a mezőgazdaság rövid _idő alatt tökéletes átalakuláson ment keresztül. És e fölött nem is lehet csodálkozni, mert a répa oly termény, mely ha gondosan ós jól műveltetik: jóformán 50—60­szor annyi értéket képvisel, mint akkor, ha roszul műveltetik. Itt vannak egy nevezetes tekintély müvében foglalt táblázatok, melyekből kiderül, hogy a leg­roszabb és legjobb répa pénzértéke közt olyan nagy a különbség, hogy az egyik nem ér többet 14 krajczárnál, inig a másik megér 93 krajczárt mázsánkint. Miután tehát a gondos müvelés oly rendkívüli nagy jutalmat szolgáltat az illető mező­gazdának : ez arra ösztönözi a gazdaközönséget, hogy igyekezzék egyelőre ezen egy termény-ágnál a legnagyobb gonddal járni el, s ha egyszer ebben megszokta a gondosságot, akkor más terményre is több gondot fog fordítani. S ily módon a czu­koripar jóformán iskolája a rationáiis mezőgaz­daságnak. Azt lehet talán erre mondani és azt mon­dotta a t. pénzügyminister, ur, nem ugyan ezen vita alkalmával, hanem akkor, midőn az ideigle­nes czukoradótőrvényt tárgyaltuk, hogy Magyar­• országra nézve ezen iparág nem bír különös fon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom