Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-289

28Í). országos ülés okté-ber 19 1S77. 313 nemzetgazdasági viszonyai közt azok közzé tartozik, melyek leginkább valók ezen országnak, kétségbe vonni nem lehet. (Helyeslés bal felöl.) Most van ideje, mert lejárván az eddigi vámszövetség ideje : most van arról szó, hogy Magyarország teljesen önálló rendelkezési jogának élvezetébe jusson a fogyasztási adókra és átalában mindazokra nézve, melyekre nézve az 1867. évi XII. törvényezikk időről időre kötendő vámszövetséget állapit meg. Vagy visszalép Magyarország az önálló vámterületre és akkor a törvényeket ugy a ezukoradóra nézve, valamint egyebekre nézve is egyedid saját érdeke szempontjából fogja megállapítani; vagy ha arra határozná el magát az ország, hogy újból vámszövetséget köt Ausztriával, akkor az lesz a föladat, hogy legalább speciális törvényeket hozzunk Magyarország részére, oly speciális törvények megállapítását kössük ki magában az Ausztriával kötendő szövetségi egyességben. melyek mellett teljesíthető legyen az, amit az 1867. évi XII. törvényezikk rendel, tudniillik az hogy egyik fél a másik fél jövedelmeit nem csonkítja. Hegedűs képviselő ur azt mondta, hogy a magyar ezukorgyárak lassú előmenetele, vagy tán némelyek által állított hanyatlása is, a közös törvényeknek nem tulajdonitható. Erre nézve azt mondta, hogy ezen körülmény, ha létezik, más okoknak tulajdonitando. Felhozta, hogy az egyik gyár megbukott azért, inert börze speculatióha bocsájtkozott, a másik azért, inert, igazgatója megszökött, a harmadik, negyedik és ötödik nem tudom miért, de valamennyi csupán mellékes okok miatt bukott meg. Méltóztassék megengedni a t. képviselő ur, de én azt hiszem, hogy mi az okoskodásnak ily nemét bátran hagyhatnék a Reiebsrath tagjai számára s átalában azok számára, kik Magyarországot évszázadok óta zsarolják, és a kik most is mindent elkövetnek, felhasználva Magyarország részéről tanúsított gyávaságot, arra, hogy mindig uj követeléseket formulázzanak. Tartózkodjunk a rósz madár példája követésétől, önmagunk ellen fordítván okoskodásainkat. Egyébiránt, hogy menynyire túlbuzgó volt a képviselő ur ezen el jár ásásában, mutatja egy további argumentuma: tudniillik, hogy ő még aze is kétségbe vonta, a mi eddig átalánosan el volt ismerve és nem is tagadtatott a túloldalról sem. tudniillik, hogy a magyar ezukorrépa kevesebb czukortartalmu, mint az osztrák; s ha ez ugy van. nem lehet követelni, hogy az adótétel Magyarországon csökkentessék. Ha oly argumentumot akar használni a képviselő ur, mely magunk ellen fordul: vigyázzon legalább arra, hogy ezen argumentum alapos legyen; de még alaptalan okol; is felhozni, mikor az volna inkább feladatunk, azt, hogy az alapelvek se jöjjenek nyilvánosságra: ezt -- engedKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 XII. KÖTET. jen meg — én a hazafisággal megegyezíethetőnek nem tartom. Felemiitette a képviselő ur egy gyárnak nevét is, gondolom Sassin, és említett több neveket is, melyeknek hangzása arra, enged következtetést, hogy valamennyien a felföldön, Magyarország határán vannak. Ha ez így áll : akkor megengedem, hogy Ausztria tőszomszédságában a föld minősége és a gazdasági viszonyok is hasonlók az ausztriaikhoz és a Morvaországbeliekhez, megengedem, hogy némely helyeken nincs nagy különbség a föld minősége és ennek folytán a répaezukor tartalma közt. De hát egyedül Sassinból és azon tót nevű helyekből áll Magyarország? Hát Magyarország nagy része nem olyan-e, hogy a föld minősége tökéletesen elüt az osztrák föld minőségétől? és nem akarjuk-e lehetővé tenni, hogy ott, az országnak azon részeiben is legyenek gyárak? pedig oda megy ki a t. képviselő ur okoskodása, ha érvényre talál, hogy ott gyárakat állítani lehetetlen lesz. Azt is mondta a t. képviselő ur, Lukács Béla t. barátomhoz intézve szavait, hogy hol látott a t. képviselő ur oly törvényhozási intézkedéseket, a melyek szerint az adó által legyenek compensálva azon differentiák, a melyek ugyanazon területen megadóztatandó gyáraknál a különböző viszonyok folytán felmerülnek. Erre nézve bátor vagyok azt válaszolni, hogy ugyan hol látott a t. képviselő ur olyan viszonyt, mint Magyarország és Ausztria közt van? Speciális viszonyok között speciális intézkedések kellenek. Ha a mi közös viszonyaink Ausztriával olyanok, hogy csakis speciális törvények mellett lehet a vámszövetség hátrányaitól megóvni Magyarország iparának érdekét, azért, hogy erre másutt példa nincs: efféle intézkedésekből visszariadnunk egyátalában nem szabad. Egyébiránt, mint a t. előadó úrtól hallottam, hisz maguk ezen magyar gyárosok is azt mondIák. hogy nincs kifogásuk ezen törvényjavaslat elleti; de vajon nem emlitették-e meg ők is azt, hogy nagyon óhajtandóknak találnák, hogy a magyarországi gyárak külön zónák szerint osztassanak fel, hogy azután ott, a hol a czukortartalom nem oly nagy, a közlekedési hitel és pénzviszonyok kedvezőtlenebbek mint Ausztriában, az adótételek a különböző viszonyok szerint külön legyenek meghatározva, és így a differentiák is kiegyenlíthetők legyenek? Ez maga mutatja a speciális intézkedések szükségességét — és akár nevezzük zónáknak, akár külön törvényeknek a különleges intézkedéseket : azt hiszem, abban lényeges különbség alig van. Azon magyar gyárosokra nézve, a kiknek nyilatkozata nagy argumentumnak látszik, és itt érintetett is. hogy t. i. ezen gyárosok maguk is bele40