Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-289

28Í). országos ülés okté-ber 19 1S77. 313 nemzetgazdasági viszonyai közt azok közzé tarto­zik, melyek leginkább valók ezen országnak, két­ségbe vonni nem lehet. (Helyeslés bal felöl.) Most van ideje, mert lejárván az eddigi vámszövetség ideje : most van arról szó, hogy Magyarország tel­jesen önálló rendelkezési jogának élvezetébe jusson a fogyasztási adókra és átalában mindazokra nézve, melyekre nézve az 1867. évi XII. törvényezikk időről időre kötendő vámszövetséget állapit meg. Vagy visszalép Magyarország az önálló vám­területre és akkor a törvényeket ugy a ezukor­adóra nézve, valamint egyebekre nézve is egye­did saját érdeke szempontjából fogja megállapítani; vagy ha arra határozná el magát az ország, hogy újból vámszövetséget köt Ausztriával, akkor az lesz a föladat, hogy legalább speciális törvényeket hozzunk Magyarország részére, oly speciális tör­vények megállapítását kössük ki magában az Ausztriával kötendő szövetségi egyességben. melyek mellett teljesíthető legyen az, amit az 1867. évi XII. törvényezikk rendel, tudniillik az hogy egyik fél a másik fél jövedelmeit nem csonkítja. Hegedűs képviselő ur azt mondta, hogy a magyar ezukorgyárak lassú előmenetele, vagy tán némelyek által állított hanyatlása is, a közös tör­vényeknek nem tulajdonitható. Erre nézve azt mondta, hogy ezen körülmény, ha létezik, más okoknak tulajdonitando. Felhozta, hogy az egyik gyár megbukott azért, inert börze speculatióha bo­csájtkozott, a másik azért, inert, igazgatója meg­szökött, a harmadik, negyedik és ötödik nem tudom miért, de valamennyi csupán mellékes okok miatt bukott meg. Méltóztassék megengedni a t. képviselő ur, de én azt hiszem, hogy mi az okoskodásnak ily nemét bátran hagyhatnék a Reiebsrath tagjai szá­mára s átalában azok számára, kik Magyarorszá­got évszázadok óta zsarolják, és a kik most is mindent elkövetnek, felhasználva Magyarország részéről tanúsított gyávaságot, arra, hogy mindig uj követeléseket formulázzanak. Tartózkodjunk a rósz madár példája követésétől, önmagunk ellen fordítván okoskodásainkat. Egyébiránt, hogy meny­nyire túlbuzgó volt a képviselő ur ezen el jár ásá­sában, mutatja egy további argumentuma: tudni­illik, hogy ő még aze is kétségbe vonta, a mi eddig átalánosan el volt ismerve és nem is tagad­tatott a túloldalról sem. tudniillik, hogy a magyar ezukorrépa kevesebb czukortartalmu, mint az osztrák; s ha ez ugy van. nem lehet követelni, hogy az adótétel Magyarországon csökkentessék. Ha oly argumentumot akar használni a képvi­selő ur, mely magunk ellen fordul: vigyázzon legalább arra, hogy ezen argumentum alapos legyen; de még alaptalan okol; is felhozni, mi­kor az volna inkább feladatunk, azt, hogy az alapelvek se jöjjenek nyilvánosságra: ezt -- enged­KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 XII. KÖTET. jen meg — én a hazafisággal megegyezíethetőnek nem tartom. Felemiitette a képviselő ur egy gyárnak ne­vét is, gondolom Sassin, és említett több neveket is, melyeknek hangzása arra, enged következtetést, hogy valamennyien a felföldön, Magyarország határán vannak. Ha ez így áll : akkor megenge­dem, hogy Ausztria tőszomszédságában a föld mi­nősége és a gazdasági viszonyok is hasonlók az ausztriaikhoz és a Morvaországbeliekhez, megen­gedem, hogy némely helyeken nincs nagy különb­ség a föld minősége és ennek folytán a répaezukor tartalma közt. De hát egyedül Sassinból és azon tót nevű helyekből áll Magyarország? Hát Ma­gyarország nagy része nem olyan-e, hogy a föld minősége tökéletesen elüt az osztrák föld minősé­gétől? és nem akarjuk-e lehetővé tenni, hogy ott, az országnak azon részeiben is legyenek gyárak? pedig oda megy ki a t. képviselő ur okoskodása, ha érvényre talál, hogy ott gyárakat állítani lehe­tetlen lesz. Azt is mondta a t. képviselő ur, Lukács Béla t. barátomhoz intézve szavait, hogy hol látott a t. képviselő ur oly törvényhozási intézkedéseket, a melyek szerint az adó által legyenek compen­sálva azon differentiák, a melyek ugyanazon terü­leten megadóztatandó gyáraknál a különböző viszonyok folytán felmerülnek. Erre nézve bátor vagyok azt válaszolni, hogy ugyan hol látott a t. képviselő ur olyan viszonyt, mint Magyarország és Ausztria közt van? Speciális viszonyok között speciális intézkedések kellenek. Ha a mi közös viszonyaink Ausztriával olyanok, hogy csakis spe­ciális törvények mellett lehet a vámszövetség hátrányaitól megóvni Magyarország iparának érde­két, azért, hogy erre másutt példa nincs: efféle intézkedésekből visszariadnunk egyátalában nem szabad. Egyébiránt, mint a t. előadó úrtól hallottam, hisz maguk ezen magyar gyárosok is azt mond­Iák. hogy nincs kifogásuk ezen törvényjavaslat elleti; de vajon nem emlitették-e meg ők is azt, hogy nagyon óhajtandóknak találnák, hogy a ma­gyarországi gyárak külön zónák szerint osztassa­nak fel, hogy azután ott, a hol a czukortartalom nem oly nagy, a közlekedési hitel és pénzviszo­nyok kedvezőtlenebbek mint Ausztriában, az adó­tételek a különböző viszonyok szerint külön legye­nek meghatározva, és így a differentiák is kiegyen­líthetők legyenek? Ez maga mutatja a speciális intézkedések szükségességét — és akár nevezzük zónáknak, akár külön törvényeknek a különleges intézkedéseket : azt hiszem, abban lényeges kü­lönbség alig van. Azon magyar gyárosokra nézve, a kiknek nyi­latkozata nagy argumentumnak látszik, és itt érin­tetett is. hogy t. i. ezen gyárosok maguk is bele­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom